Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-19 / 243. szám

Elfogták Bécsber» a miskolci államügyészség volt vezetőjét | Részletes sportfudósítás Lefülelték az avasi beiöröbandát || Szabadkenyér négy újabb borsodi községben Döntőfontosságú a 17. szakszervezeti Életre halálra szolidárisak vagyunk a — jelentette ki Apró Antal, a Szaks bejelentések kongresszuson Szovjetunió béhepolitikájával x zervezeti Tanács főtitkára Fokozatosan kialakulnak az ipari szakszervezetek A szakszervezetek 17. jubileumi kongresszusára díszbe öltözött a fó'vá. ros. Az országgyűlés üléstermét, afro) a tanácskozások folynak, vörös és nemzetszínű drapériákkal díszítették. A falakorr feliratok. A külföldi államok lobogói jelzik, hogy az egész világ dolgozói figyelnek erre a kongresszusra • képviselőik résztvesznek rajta. Harustyák József, a Szakszervezeti Tanács elnöke nyitoüa’meg a nagy jele:: tőségéi konferenciát. A kongresszus har­cos üdvözletét tolmácsolta a távollévő Rákosi Mátyásnak. Kongresszusunk je­lentőségét sokszorosan fokozza — han­goztatta —•, hogy megjelentek a nagy szovjetunó szakszervezeteinek küldöttei j;;. Kegyelettel emlékezett rpeg y nem­zetközi munkásmozgalom nagy halottjá­ról, Zsdánov elvtársról. Az elnökség megválasztása után a kongresszus ‘küldötteinek lelkes ünrmp- iése közben Szakasits Árpád köztársasági elnök emelkedett szólásra. — Erre a kongresszusra — mondotta —, amely 1 millió 600 ezer szervezett munkás harcos akaratát ajáajja fo. a háború ellenj küzdelemre, ,az a t ú; íé- r.elrrú feladat var, hogy szakszerveze­teinket országunk megváltozóit gazda­sági és politikai viszonyain \is megfele­lően a reájuk váró feladató« rn igojdu- sára alkalmasabbá tegye. A kongresszus tanácskozásai számára irányt mutat a marxizmus leniniznus, a Szovjetunió példája és Sztálin láng­elméje. Dinnyés Lajos miniszterelnök kijelen­tette: ezen a kongresszuson egy szabad nép és független ország öntudatos mun­kásosztályának küldöttei gyűltek ta­nácskozásra, hogy az egész magyar mun­kásosztály nevében hitet tegyenek az emberiség békéjéért, jólétéért és szel­lemi haladásáért való küzdelem mellett- amelynek é|én a hatalmai és baráti Szovjetunió á* Kádár János: Soha olyan szabadsága nem volt a magyar dolgozónak, mint ma Fölolvasták a Sztálin elvtársnak kül­dendő távirat szövegét, majd Kádár Já­nos belügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettese hatalmas be­számolójában leszögezte: A kongresz- szus jelentőségét mindenekelőtt az adja meg, hogy azt a kapitalizmus rabsága aló?' felszabadult magyar munkásosztály szakszervezetei tartják. Soha olyan szabadságban nem volt része a dolgozóknak Magyarországon, mint ma. Ezt a szabadságot a magyar dolgozó nép a munkások és parasztok országának, a szocialista Szovjetunió­nak, Sztálinnak a fasizmus felett ara­tott győzelmének köszönheti. A magyar kommunisták és baloldali szo­ciáldemokraták együttes harcáról szólva kijelentette: A Kommunista Párt Vezető szerepe nem vitás, vannak azonban elv- társak, akik nem értik meg, vagy lebe- csülik’ a baloldali szociáldemokraták szerepét. A kommunisták melleltt az ő érdemük is — mondotta —, hogy a háború alatt létrejött és a felszabadulás korszaká­ban egészen az egyesülésig megvolt a két munkáspárt akcióegysége. A Párt és a munkásosztály közötti kapcsolat jelentős- mértékben a Szakszer­vezeteken keresztül valósul rn^g. A belügyminiszter Miridszenty szere­péről szólva kijelentette: az esztergomi érsek minden egyes fellépésével mind­jobban elárulja, hogy egyre kevésbé kép­viseli a katolikus egyház ügyét, de egyre inkább a politikai reakció érdekét Egyre kevésbé főpap és egyházfő, egyre inkább a magyarországi reakeói feje és a külföldi imperialisták legfőbb itthoni szövetségese. A kulák és klerikális reakció szerepéről szólva megállapította: szerve'zett .munkásságunknak tudnia kel! hogy a falu. kapitalistáját, a kulákpagy- gazdát, többek között a mezőgazdasági termelés nagyarányú korszerű gépesíté­sével győzhetjük le. A beliigyminszter nagy beszéde után a kongresszus táviratilag üdvözölte Rá­kosi Mátyást, az MDP főtitkárát. Kossá István fontos bejelentései iparunk fejlesztéséről Kossá István ipariigyi miniszter be­szédében leszögezte: Az ipariigyi vezetés és a szakszervezetek közötti együttmű­ködés szervezeti biztosításához az első lépés a szakszervezetek haladéktalan át­térése az ipari szervezkedésre. Ez felveti az üzemi bizottságok eddigi struktúrájá­nak lényeges megváltoztatását. Az üzemi bizottságok szakszervezeti szervekké válnak, tagjai szakszerve­zeti alkalmazottak lesznek. A kormány már a jelen öthónapos részletterv idején 9 millió forintot, a kővetkező ötéves terv alatt pedig több­száz millió forintot fordít a szakmunkás utánpótlás biztosítására. A munka észszerű megszervezése mel­lett rendet kell teremteni az üzemek egymáshoz, a kereskedelmi - és külke­reskedelmi vállalatokhoz való viszonyá­ban. Az új ipari iizemc-ket a nyers­anyagforrások közvetlen közelébe tele­pítjük. Saját nyersanyagforrásaink feltá­rcsa érdekében komoly’ áldozatot kell hozni a kutató muAa fejlesztésére. Végül rámutatott Kossá István arra, hogy a szakszervezetek feladatait, harci módszereit, sőt még szervezési formáit is társadalmi berendezkedésünk állapotá­hoz kell alkalmaznunk, ahhoz a helyzet* hez hogy az emberek által történt ki­zsákmányolásnak most már véget vethe­tünk a szocjalizmus megteremtésével.­„A szovjet szakszervezetek együtt harcolnak önökkel a béke megvódeimezéséórt“ Louis Sailjant, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára lépett ezután az emelvényre szűnni nem akaró tapsok kö­zepette. Üdvözölve a kongresszust, hang­súlyozta, milyen fontos szerepe van a magyar dolgozóknak a fasizmus ellen folytatott harcban. Ä Világszövetség felhívja a. világ összes .dulgozói*, hogy a szakszerveze­teken keresztül teremtsék meg a bé kéért folytatott küzdelem széles nem­zetközi arcvonalát. Ebédszünet után Szo]ovjev, a szovjet Szakszervezeti Szövetség fö't-ikárhelyet- tcse meleg ünneplés közben kezdte meg beszédét. A háború utáni években — mondotta — megerősödött a szovjet és a magyar szakszervezetek közötti baráti kapcsolt- A szovjet szakszervezetek a legaktívabban vesznek részt a Szakszer­vezeti Világszövetség munkájában es határozatainak végrehajtásában. A szov­jet delegáció UNO-beli magatartásáról szólva rámutatott a kapitalista országok féktelen uszítására az új háború érdeké­ben a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák országai ellen. Támadják a demo­kratikus szakszervezetek egységét­A szovjet és a demokratikus országok szakszervezeteinek életérdeke a mun­kásosztály egységének megvédése és a béke megőrzése. A szovjet szakszerve zetek - önökkel együtt harcolna — mondotta — és kíméletlenül vissza­verik a reakció minden támadását. Eb­ben a hírfMtw«*»*« *gész világon ben­nünket támogatna*, a dolgozó töme­gek. Piene Le Brun, a CGT titkára, beszé­de után táviratban üdvözölték a francia munkásosztályt. Majd Fernando Santi, az olasz Szakszervezeti Tanács főtitkára Zupka Ferenc, a csehszlovák szakszer­vezeti tanácsok helyettes elnöke, Kazi­mir Wittaszewsaki, a lengyel Szakszer­vezeti Tanács elnöke. Rajkó Damjanov, a bolgár SzlT elnöke, Áposztolosz Oro- zosz, a görög szabadságharcosok kikül­döttje, Liu-Ning-Yu, a kínai Szakszerve­zeti Szövetség alelnöke, NJcoJae Jonesct! retnán, Hiironen Uuno finn, Jim Gardner angol, Gottlieb Fiata osztrák, Bernhad Gőring német, Berendl Blokzajt holland és Rcn* Verdeedt belga kiküldött tar­totta meg beszédét. Apró Antal főtitkár négyórás beszámolója »A kongresszus hétfői tanácskozásán Apró Antal mondotta el főtitkári beszá­molóját. Mi, magyar dolgozók sohasem felejtjük el azt a nagy áldozatot, ame­lyet a Szovjetunió hős hadserege hozott értünk — mondóba, miközben a részt­vevők viharos tapssal ünnepelték Sztá­lint. Magyarország nemzetközi súlya az utóbbi években erősen megnövekedett — folytatta. — A magyar szakszervezetek szilárdan küzdenek a szocialista egység­front megbontói ellen, ezért fordultak szembe Titoval és a luKP áruló veze­tőivel, de a szervezett magyar munkás­ság érzelmei a hős jugoszláv néppel szemben változatlanok. 1.600.000 szervezett dolgozó nevében A szakszervezeti A szakszervezetek feladata, hogy megvilágítsák: a termelés ügye, a mun­kásság ügye. A szakszervezeteknek most arra kell venniük az irányt, hogy maguk irányítsák szocjá pol fkai ií.tézir.énjCi- ket. Be kell vezetni a segélyre szoruló szakszervezeti tagok támogatását, ki keij mondani az OTI és MABI egyesítését, j az öregségi járadék felemelése érdeké- I ben a munkások hozzájárulását, fizetésük 5 [ egy százaléka e.éjéig, ncv.m.er 1-ével ’ jelentam kJ — emelte fel hangját Apró Antal —, hogy életre-halálra szolidá­risak vagyunk a Szovjetunió békepoli­tikájával. A háború és béke a világ dolgozóin, tehát rajtunk is múlik. Ezután ismertette a Szakszervezeti Tanács 50 éves történetét, kiemelve, hogy a szakszervezetek az újjáépítésben, a stabilizáció kikvívásában minden nagy kérdésben kéz a kézbenéiarcojtak a Konw munista Párttal. Ezután megállapította: A tervgazdál­kodás sikereiben komoly része van szak- szervezeteinknek amelyek a tervet nép­szerűsítették a dolgozó tömegek között és mozgósították azokrt a terv végre­hajtására. mozgalom feladatai az öregségi járadékot 50 százalékkal fel kell emelni. Biztosítani kell a dolgozói üdültetésének megszervezését. A kollek­tív szerződések rends*frét ki kell ter­jeszteni a közüzemi alkalmazottakra. A szakmai szakszervezeteket fokozatosan át kell alakítani ipari szakszervezetekké. (Óriási taps.) Egy-egy iparig és ezen belül egy-egy üzem valamennyi fizikai és értelmiségi dolgozója egy és ugyan­azon iparj szervezethez tartozzék. t / yo.­M - m r --------—~----------- • • ( lEpiT1 IfUHSÜÜ ^^éKOLCi Miskolc, 1?48 október 19, kedd Ára 60 fillér "V. éyfbljram—243. srón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom