Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-18 / 242. szám

Élesítsük ideológiai fegyverünket! Irta: SÁRKÖZI ANDOR ■<$ A villamos utasa pirosfedulü kis könyvet szorongat, a vonaton férfiak, nők Szikra-k.adványckba mélyednek, az utcán e,kapott beszédfoszlányokból ideoló­giai viták körvonalai rajzolódnak ki, tantermekben munkások, parasztok hajóinak a könyvek fölé, párthejyiségekben figyelő szemek tapadnak az előadóra, párt- jskóiákon, szemináriumokon, közös tanulóőrákon pártmunkások ezrei a magyai nt-p legjobbjai szívják magukba a szocializmus klasszikusai, Marx, Engels, Le iffii, Sztálin tanításait­Ez a -kép tapasztalható ma szerte az országban. Tanulási láz kerítette ha­talmába a dolgozókat. A szomjuhozó mohóságával vetették tú magukat munká­id!, parasztok, értelmiségiek szocializmus betűire. Egyre szaporodik a bíztató n lek; csatát nyerünk az oktatás, a tanulás frontján. A reakció ideológiai hadáiiósai ellen 'Ifofirun ez a tanulási láz, a marxi- len j ni tanokkal való isméi kedésnek ez a lenyűgöző buzgósága? Rákosi Mátyás elvtárs emlékezetes cikke »A következő láncszem« Pártunk tűinken cntucitos tagja, de az egész ma­gyar nép figyelmét ráfordította az elmé- Mi: félkész u.i/A'g döntő fontosságára es azokra a hi-uiyokra, amelyek ezen a ié- rfjf tapasztalhatók. Rákosi elvtárs iraitynimatasa nyomán, az azóta eitert idő tapasztalatainak értékesítésével or­szágos oktatási konferenciánk konkreti­zálta, tervszerüsitette a ieladatokit, a megyei kon.erenc.ak helyileg rtalizá^a. a. ‘ennivalókat és mcgmditottlk a inun­két. — tárgytalanná válik, ha nem kapcsoló­dik a forradalmi gyakorlattal, ép úgy, mint ahogy a gyakorlat is vakká lesz, ha nem világítja meg útját a forradalmi érméiét. De az elmé.et a munkásmozga­lom hatalmas erejévé változhatik, ha a lorradaimi gyakorlattal elválaszthatat­lan kapcsolatban formálódik ki, mert az elmélet és csakis az elmélet adhatja meg a mozgalomnak a biztonságot, a tájékozódás erejét, s a környező esemé­nyek belső összefüggéseinek megértését, mert az elmélet és csakis az elmélet se­gíthet a gyakorlatnak megérteni nem csupán azt, hogy hogyan és hova halad- i nak az osztályuk a jelenben, haném azt j Is, hogy hogyan és hova kell háladniok | a közeljövőben. Épen Lenn volt az, aki kimondó.ja és egyre hajtogatta az is­mert tételt: »Forradalmi elmélet né.küj nem lehet forradalmi mozgalom sem«. Újból és újból hangsúlyoznunk keli az eln.elet hatalmas szerepét az új vUágot építő harcainkban, mert még mindig ta­lálkozunk olyanokkal, akik hamis érve­léssel azt hajtogatják: Nem az elmélet a fontos, hanem a cselekedet. »A gya­korlat embereinek az az igyekezete, — hogy a teóriát maguktól elhessegessék, ellentmond a leninjzmus egész szellemé, nek és nagy veszélyekkel járhat az ügy­re nézve« — írja Sztálin eivtárs. Az el­mélet ellenzése mögött igen gyakran ké­nyelmesség, gyengeség, opportunizmus lappang. Elfelejtik az ellenzők, hogy a forradalmi munkásmozgalom egész harci szakaszai s gyakran a legeredményesebb szakaszai, az elmélet síkján zajlottak le. Nem véletlen, hogy a marxi-lenini ’irodalomban számos apologetjkus, vitat- ko.ő művel találkozunk. Engels alapvető müve az Anti-Dührjng elméleti párvia­dalban született meg. Plechanov ismer­tető írásait a národnyikok elleni küzde­lem tette szükségessé. Lenin döntő je­lentőségű munkái, amelyekben a Párt szervezetét, taktikáját, ideológiáját, a forradalmi harc stratégiáját tisztázta, a EGYSZlVÚ volt az ezernyelvű brigád. amely annyi dicsősége* szerzett a spanyol nép szabadsáqharcában. Franciák, lengyelek, angolok és osztrákok mellett, ott küzdöttek a /nagyi#’, nép hősei i$. a Rákosi’brig id ka­tonái.’ A világ népek a dolgozó milliók emlékeznek most „ nemzet­közi brigád harcaira, amelyben megmutatták törhetetlen al,(iratu­kat legyőzhetetlen eszméiket a világ szabadságszerető népeinek. Ha el­bukott is átmenetileg a spanyol nép harca, a nemzetközi brigádok emléknapján a spanyol nép nines egyedül. Ott áll melleHe a népek békefrontja, élén n Szovjetunióval, a népi demokráciákkal, Ä közöttük a magyar néppel. národtjikok, ökonomisák, mensevikiek, ■ evizjonisták elleni harcban keletkeztek. • Minden eredményes munkát végző szeminárium, iskola a munkásosztály harci frontját, a Párt élcsapat szerepét erősíti. Nem az esetlegességre, alkalmi m ggondolásokra alapozzuk küzdelmün­ket, hanem a marxizmus-leninizmus iránymutató, megdönthetetlenül szilárd elméletére, .amelyre — s csakis erre —< építhetjük fel a szocializmus bevehetet­len erődjét KULÁK-BALLAD A I, Nagy a forgalom most a szövetkezetben, Jó kezekben van a bolt kisparaszt-kezekben. Kukoricabőségről tereferélnek S hogy nyomor, szegénység, kell már a fenének. — Hízhat már a hízó — (ezt Kis Péter mondja) — Zsírra, szalonnára kinek lesz már gondja! — Te.meíésj verseny, hogy az isten áldja, — Tojdja a szót Nagy Pál — aki kitalálta. — Termelési verseny? Hízó? Bőség? Alom! — Dörmög egy mérges hang. — Mindjárt kitalálón’. Hogy kinek a hangja — szól Balog Nagy János Es már ott is vagyon Zsíros, a dohányos. — Tudom amit tudok, kár úgy lelkendezni. Lesz még énnek böjtje, hej, hogy meg fog verni Az Isten titeket! — böki kj a szótat — Ha nem ölitek le mostan a hízókat. — Hát °szt miért ölnénk le? — kérdezi Kis Péter, Míg a boltkezelő tovább mér: »Két méter«. »Mert, hogy háború lesz, érjétek fel ésszel. Háború,’ spékelve egy kis sertésvésszel* Es hogy Zsjros Bálint hírt így szerteverte El is sünt, hazament meghánytn-vetéíte: Kiölik a, sertést holnap hajnalá.a — Gondolta — hej lesz majd az enyémnek ára! II. Alszik Zsíró» Bálint, sok bort Ivott este Holnap után terveit zsíros keresetre. De nem úgy Péterék: megvitatták szépen, Megfogadják Zsiros tanácsát eképen. Öljük a disznótat le még ma hajnalba. De azét ám, aki • tanácsot adta. Ki-ki az udvarán végez eggyel-eggyel, Ez lesz a kuliknak igazi »jóreggel«. III. Hajnaltájt innen is, onnan Is visítás. Felriad Zsíros: — A kezdődik az irtás! Megdörzsöli kezét, fiáját simogatja, Aztán balrafordul s magát elringatja. IV. \ Korín reggel Bálint kisiet az ólhoz, Mormol: bezzeg nálam sohasem lesz kolhoz. De mi a kő! Mi csend! Máskor már röfögtek. Ha én közeledtem, tisztesen köszöntek. y. Az ól üres,, de az udvaron sorjában Ott fekszik tíz disznó, mind haló porában. »A jó tanácsot már illik megfogadni, Hátha máskor is fog jótanácsot adni«. VI. Letépi a cetlit a disznó hasáról S toporzékol Bálint istenigazából. Hej csak volna csendőr, szolgabíró volna! Büdös parasztokkal most hogy leszámolna! yiu Rendőrségre menne, <!e csak visszatorpan. — A rémhíreket kár, hogy én magam szórtam. Vénasszonyra, papra xelleit vön ezt bízni. Akkor sertéseim nem szűnnek meg hízni. (—u —a) Á diósgyőri vasasok felkészültek a szakszervezeti mozgalom feladataira Mindez hozzájár ült • ahhoz, hogy a marxi-lenini elmélet elsajátításának ügye Pártunk központi jelentőségű har­ci tclaJstaivá vá.jék. Mindez döntően előmozdította, hogy ma már a tómeg’.k g indo.kozasa szerint is a jó kommunista egyik legfőbb isméivé az elméleti.'fel- készültség. A tanú,as hatalmas tórlió- Olásának,' az elméleti munka megnőve- kedésének l.gdöntötsb oka azonban az, búgj c.vtáisa.nk a mindennapi küzde.em- ben, az élesedő osztáiybirc tapasztala, iúlb’ól, a szocializmus építésének gya- kt). tatából leszü-ték -a tanulságot- ta­pasztalhatták, hogy a politikai és gazda­sági hadállásból kivett ‘eakc'ó ideoló­giai síkon is k sói jelez.k, hogy gyöngít­se' a népi demokrácia erejét, idézzük fel tanulságul a Szovjetunió Kommunista (BotSvCik) Pártja történetéből az 1906-ös forradalom utáni idő leírását »Az *1* lenro, i U(j»,om az ideológiai fronton fi (.ymuásba ment at. A divatos írók egész »«ja lépett iej, ak:k »kritizálták« és >cá- tinták« a marxizmust, gyaiázták a forra­lt aim- t ... A filozófia terén megszapo- lödiak a marxizmus »kritikájánál,«, re­víziójának kísérletei és mindenféle val­lásos irányzatok jelentek meg, külszínre ».udományos érvelések« köntösében. A marx ..mus »krit.kája« divattá let|. Mindez, knek az uraU.ak — bármennyire |s különböztek egymástól — egy közös céljuk volt: e,tántorítani a tömegeket a forradalomtól«. A mi \iszonyaink má­sok, n Int az 1905. évi oioszországi vi. szegyek, de ki állíthatná, hogy az el­lenforradalom megismétlődő ideológiai támadásaival nem kell számolnunk. Hi­szen csak nemiégibcn indítottuk meg az e rémesebb küzdelmet a reakció ideoló­gia: kulturális hadállásainak felszámo­lásává. Révai József eivtárs az oktatási értekezleten tartott beszámolójában egész sor példán igazolta, hogyan érvé­nyesült helyenként Pártunk soraiban ez ideológiai gócok mérgező hatása s ered­ményeként hogyan ütötte fel fejét itt* ott 3 jobboldali elhajlás, vagy az ál- taioldali radikalizmus. Nyomában a har­ci szellem eltompulása, az éberség el- alvása, az osztályéijenség lebecsülése, a küzdelem cllanyhulása járt. Ezzel a veszéllyel szemben csakis a marxi-lenini elmélettel felvértezetten nézhetünk szembe. »A veszéllyel szem ben mi sem vagyunk immunisak« — ál- lapította meg Révai elvtárs. A z elmélet Jelentőségén* k sztálini igazolása A , magyar fejlődésben is - igazolódik tehát®" elméletnek és gyakorinak az a szoros összefüggése, amelyet nagy taní- ó'nk a forradalmi harcok tapasztalatai­éi megdönthetetlen igazságként leszűr­tek s lerögzítettek. Nem öncélú az elmé­jét elsajátítása, hanem annak az építő harcnak, amely dolgozó népünk feleme­léséért folyik, szerves s tegyük hozzá: Sieht» része. »Az elmélet — állapította tr.eg Sztálin eivtárs klasszikus soraiban — Sok évi elnyomatás és Harc után a diósgyőri dolgozók is lelke* sen készülődnek a Szakszervezeti Tanács 50 éves jubileumára — mondja Urbánusok Mihály, a gyári vasas szakszervezet elnöke, miköz­ben erről a — szakszerveze,ek éle­tében — döntő kérdésről beszél­getünk. i ' —- A szervezeti dolgozók a gyár­ban szereietük es ragaszkodásuk kifejezése jeléül az ötvenéves Szak­tanács tisztele*éré különböző k'M lezetuéqekfl és munkafeiayínláso­szervezet1 dolgozók életében első­sorban azzal, hogy a kqnrresszus kimondja a különböző -’zíucmai tervezetek egyesítését, az ipari szervezkedésre való áttérést. Ez döntő fordulatot jelent a diósgyörvasgyári szakszervezeti mozgalomban is. A gyárban «^-hat fajta szakszervezeti csoport műkö­dik, mind különböző jV’■’•ttokat akar megoldani. A gyár régi szer­kezeténél fogva különösen k»épüU a szakmai és az osztálysovl:.Lmus. Az egy szakszervezetbe való far­éi gyár fizikai és szellemi dolgos zóít Nagyobb erőt tudunk így ö^zpon- toritgnj. egysége* lesz a vezetés, áttekinthetőbb lesz a munka, kőny- nyebb lesz irányítani egy szervezet munkáját, mint sok apró szerveze­tét. Az önkénte* tagság bevezetése és megerősítése szintén komoly előre­haladást jelen1 a mozgalmi életben, A szakszervezeteknek keU vezet- niök a kongresszus útmutatásai alapján a szocialista munkabér- senyt # az újtípusú mnnkabrigU dókat. j Örömmel és bizakodásai tekiu- üwk a Szaktanács kongresszusa felé. A diósgyőri gyár “okezer dol­gozója nevében harco5 üdvözöl lin­ket küldjük mindazoknak, akik a szakszervezeti mozgalmat idáig ve­zették. Biztosítjuk a szakszervezet vezetői1, hogy Diósgyőr szervezett dolgozói az élen fognak haladni a mus építésében — mondja befejezésül 1 llrbancsok elvtárs. ÉSZAKMAGYAEORSZ1 • kát vállaltak. — Nagy fordulatot hoz ez ív tozás közelebb hozza egymáshoz a allmi zßüiG, az és árverési cs.rhgk n. v. értesíti ügyi’ ’ei1", hegy a miskolci fiókban j ostrom eiett elsüáíogos'tot*, NYU tí A Í3t ÁSZÁUL 1T07 majd onnan visszahozott zl ogtárgyak 1949 jsnua *-ig a miskolci zá’ogfiókban (Miskolc, Huoyadt utca 5.) i Ijitók. ' • t:i időpontig nem rendezett, zálogt rgyakat árverésen eriekesítjak 2«to?sh:’z és árverési Csernek SI. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom