Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)
1948-10-11 / 236. szám
KÜZDJÜK LE ÁZ ELHAJLÁSOKAT! (A miskolci népi kollégium! mozgalom hibáiról és felcdatairól) Az MDP Politikai Bizottságának határozata, majd Révai József elvtárs be- síéde a NEKOSz budapesti aktívája előtt rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyek a népi kollégiumi mozgalomban tapasztalhatók. Helytelen volna a hibákért és elhajlásokért a felelősséget egyedül a NEKOSz központi vezetésére hárítani. Meg kell vizsgálni ezt a kérdést helyi viszonylatban is, mivel Miskolc Budapest után az ország legnagyobb kollégiumi városa és nem közömbös, hogy a népi kollégiumok, amelyek a borsodi fiúk és leányok százait nevelik munkás és paraszti sorból új értelmiséggé, hogyan végzik munkájukat. Ezt végezte <■' az elmúlt hé{en a Pártunk megyei bizottsága által összehívott miskolci NÉKOSz. iktívn. A miskolci NÉKOSz eredményei Számos nehézséggel kellett megküzdeni, amíg az 1945-ös Petőfi diákotthonból, amelyet a Magyar Kommunista Párt miskolci szervezete a Nemzeti Segély helyi szervezetének kebelében hívott életre, kifejlődött a & műkőiéi népi kollégium. Olyan fiat lók százainak teremtette meg a tanulási lehetőséget, nyomorúsággal küzdő parasztok gyermekeiként erről még csak nem !s álmodhattak. Éppen mivel ilyen fontos kérdésről van szó, éppen mivel komoly ered- menyeket ért el ez a mozgalom, azért szükséges aggódó figyelemmel kísérni és megóvni a NÉKOSzt miskolci viszonylatban is az elhajlások veszélyétől. akik azelőtt kizsákmányolt munkások, Alapvető hiba a munkásosztály szerepének megnemértése Alapvető hiba volt a munkásoszt' szerepének meg nem értése. Ebből ’következett, hogy amíg Borsodban és Miskolcon vasmunkások, bányászok, vasutasok tömege vállalta a maga részét az újjáépítés munkájából, a népi demokráciánkat egyenesbe terelő politikai küzdelmekből, majd a tervgazdálkodás, a munkaverseny feladatainak végrehajtásából, addig a borsodi munkások gyermekei* nem kaptak helyet ennek megfelelő mértékben a népi kollégiumokban. Még az elmúlt esztendőben is mindössze 17 százalék volt a munkásszármazásuak részesedése a miskolci kollégiumok hallgatói sorában s az új tanév kezdetén 8 --29 százalékban találunk munkásgyer- inekeket. a különböző kollégiumokban. Az átlagos arányszám ma is 20 százalék körül van. A hiba nem az volt, hogy megyei viszonylatban a parasztifjúság fölemelését vették célul a NÉKDSz-isták, hanem az, hogy ezzel egyidejűén elmulasztották a megfelelő felvilágos«' (toborzó) propagandát a munkásosztály felé. Csak tetézte a bajt, hogy a parasztság «óraiban sem a kellő éberséggel válogatták ki a hallgatókat, nem igen tettek különbséget dolgozó paraszt és kofák ‘ gyermeke között a felvételűéi. Szemléleti zavarosság Nem véletlen volt «. hanem vészé- !jks ideológiai elhajlás rejlett mögötte. Kitűnt ez abból, hogy a kollégiumi nevelők tisztázatlan “nézetei következtében a népiesség ürügye alatt jobboldali vagy éppen fasiszta »népies« írók, mint például Féja Géza, Sértő Kálmán, Sinka István képei kerültek fel a kollégium falára. Szabó Dezső, Németh László és mások zavaros reakciós elemekkel átszőtt szemléletét terjesztő könyvek árasztották el a kollégiumokat. »Visszatükröződött ez a szemléleti zavarosság, kollégisták munkájában is, akik üzemvagy falukutatás közben nem vették ésZre a felszabadulás után a földreform, a köztársaság megalakítása által később az államosítás, illetve a szövetkezeti mozgalcm megindulásával bekövetkezgtt fordulatot sem a városban, sem a faluban. így írtak azután üzemi szociográfiát, amelyben (például a miskolci Hercz- gyárban) jó tőkésről beszélnek, míg később arról írnak, hogy orvoshoz sem engedték ej a beteg munkást. Így végeztek azután falukutatást (például az aba- lumegyei Szín községben), anélkül, hogy indokát tudták volna adni -a faluban a választásoknál hirtelen jelentkező nagytömegű Pfeifrer-szr.vazatnak s mi több, ané'kiil, hogy egy szót ejtettek volna arról, hogy a falun létezik még kizsákmányolás is. Helytelen szempontok a1 apján küzdöttek a falus5 értelnrség ellen, behunyva szemüket a kizsákmányoló km lék és az egyházi reakció tevékenyrége előtt így történhetett meg, hogy .növendékeket nem vértezték fel az egyházi re»kc:ó isko’ai befolyásával szemben, az behatolhatrtt a kollégiumokba, fegy.d- m^zctlcnségnck, a kőzr.zeliem megromlásának válván di '"‘“A Szükségszcröen je’entkezrre kellett ezeknek r hibáknak, amikor maguk kommunista koMég'Sták sem isffler'ék .j a»rí mf^r kevésbé világosították fel az MKP, később a Magyar Dolgozók Pártja jelentőségéről a kollégiumok növendékeit, sem az új, munkás-paraszt . értelmiség kinevelése, sem a népi demokrácia fejlesztése tekintetében. Elmélet és gyakorlat helytelen viszonya Amikor lábra kapott egy bizonyos lenézés az úgynevezett polgári tudományok iránt és elfelejtették Lenin figyel. meZtetését, hogy »kommunistákká csak úgy lehetünk ha emlékezetünkben mindazoknak az értékeknek ismeretével gazdagítjuk, melyeket az emberiség története során kidolgozott«, fennhéjázó tudá. lékosság kapott lábra éppen a legfejlő- dőképecebb elvtársak között, akik foglalkoztak a Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártja által lefolytatott zenei, festészet, vagy filozófiai vitával, »t-nulmányozni« kezdték Lenin Materia, lizmus és Empiriókriticizmus című művet, de nem került a kezükbe Lenin brosúrája, mely az ifjúsági szövetségek feladatairól szólva a nevelés, a tanulás, a kommunista erkölcs kérdéseit tisztázza. Alapvetően helytelen módon — a kö teles szerénység hiányával — viszonyul, tak az elmélethez. Nem a- földszinten, hanem az emeleten kezdték, nem a gyakorlati kérdések megoldása, hanem a »dogmák« elsajátítása irányította őket. Elfeledték Lenin tanítását, mely kimond, ja, hogy ,»az elmélet nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvéshez« és azt, hogy »az elméleti munka csak feleletet ad 'azokra a kérdésekre, amelyeket a gyakorlat feltesz«. Ele íigetelődtek a tömegektől A kifejlődött NEKOSz öntudat természetesen nemcsak a Párttól való eltávo- lodást hozta magával, nem csak a munkásosztállyal szembeni gőgnek adott helyet, hanem elszigetelte a kollégistákat a diákság széles tömegeitől, tnegakadá lyozta hogy a nemkommunista kollégistáknak s az egész diáktömegeknek valóban tanítói, szervezői, nevelői legyenek. Szemléletükben jelentős helyet kapott az elavult népi romanticizmus ideológia, ja, amely a nagybirtok felszámolása után nem látott többé feladatot politikai harc számára a falun, kimerült az önálló kisparaszti életforma dicsőítésében, behunyva a szemét az előtt a kemény valóság előtt, hogy a dolgozó parasztság kizsákmányolása az önálló kisparaszti életforma csődje, a kereskedelem és a kulákkizsákmányolás folytán napról- napra, percről-percre érvényesül. Népiesek egykor és ma így pedig nem építhették a munkásparaszt szövetséget sem, hiszen a mun. kásoSztály Vezető szer-pétiek megmagyarázása, tudatosítása nélkül ez a szövetség nem képes hivatását betölteni a dolgozó nép fölemeléséhez. Amikor a népi rorhantikus szemlélet elemeként a paraszti öncéluság is helyet kapott így a NÉKOSz ideolőgában, a 30-fis évek második felében működő népies mozgalom r ssz örökségét vették át. Akkor kívülről szemlélve a magyar munkásosztályt móg talán vélhették azt, hogy nem tudja* betölteni vezető szerepét, s ezért az ak- ko.i népiesek a parasztságot tekintették a ne»* t törzsének. D; ma, a népi demokrácia negyedik évében — földreform kö..társaság, államosítás megvalósitási- tása s az úri reakció szétzúzása után — miféle erős vaksággal kellett megveive lenni ahhoz, hogy valaki ne lássa meg azt. hogy a munkásosztály nemcsak hivatott a vezető szerepre, de pártjával az élen egész dolgozó népünk érdekében eredményesen be is tölti azt? Ha az akkori népiesek szemlélete nem volt munkásellenes, hanem a nagybirtokos úii hatalom ellen irányult a mai népi IMS® PALMA OKMA romantikusok, amikor a paraszti őncélu- ságot akarnák becsempészni u köztudat. ba szükségképen a reakciós — esetleg öntudatlan -** ügynökeiként a munka* osztály ellen dolgoznak a munkás- paraszt szövetséget ássák alá, a munkásosztály vezető szerepét vonják v ségbe. Új feladat a NÉKOSz előtt A népi kollégiumi mozgalom erőd volt a népi demokrácia kibontakozásának, megerősödésének szakaszában, Olyan erőd, amelyben az új népi érzelmlséget ápolták, nevelték. Ma a népi kollégiumi mozgalomnak egyre jobban össze kell; kapcsolódnia ama intézménynek mind szélesebb hálózatával, amelyek az iskolák államosítása, a Magyar Dolgozók Pártjának, vele a munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak a hatalomban elfoglalt megnövekedőt', szerepe mellett a nép, a munkásosztály és a dolgozó parasztság új értelmiségének kialakításéi célozzák. Ezért kell éberen ügyelni a hibákra, ezért kell sürgősen és gyöke, résén felszámolni az elhajlásokat. Így biztosítjuk, így állítjuk helyes vágányra az új, a Valóban nemcsak népből jövő, de valóban népi értelmiség nevelésének nagy ügyét. VAJDA GABOR AZ ÉLMUNKÁS VEZETÉSÉVEL magasabbrendű munkát végez a vasgyári dróthúzók brigádja Már körétől Is vannak a szocialista brlgádmonka diósgyőri úttörőinek — Munkabrigádba tömörültünk, hogy • hároméves terv előirányzatait minél előbb megvalósíítsuk — mondja Imre Ferenc, a diósgyőr vasgyári dróthuzó üzem élmunkása. A brigád szeptember utolsó hetében alakult meg — közli velünk Bárdos Miklós. A mozgatója és megszervezője Imre Ferenc élmunkás szaktársunk és .Varga csoportvezető elvtárs volt. Ezt vállaljuk! —• A nyolc órai munkaidőt teljes egészében ledolgozzuk. Egy százalékos' se- lejtünket a felére szorítjuk ]e. A segédanyagok — a kenőanyag, a kötöződrót — fe'használását 15 százalékkal csökkentjük. Ideológiailag sem akarunk elmaradná A brigád tagjai mindnyájan előfizetnek a Szabad Népre. Ahogy beosztásunk lehetővé teszi, 'csoportosan járunk pártnapokra, szakszervezeti napokra, termelési értekezletekre. VálU'- tuk, hogy rz egy főre eső errkdogramn terrftélésí 25 kg-ró! 30 kg.rn emel ifik fel, az utolsó hónapé* átlagteljesítményét pedig 10 százalékkal túlhaladjuk. Ű| kollektív munkamódszer Brigádmo2galmunkkal meg akarjuk teremteni az új munkafegyelmet, a munkához való új szocialista viszonyt- A brigád minden tagja az élmunkások színvonalára akar emelkedni. Megszervezzük a munka új formáját. Minden téren segítségére vagyunk egymásnak — szól közbe Gombár Sándor. — Ha a brigád tagjai közül valakinek drótot kell cserélni a gépen, a másik brigádtag odakészíti az anyagot. Amíg az egyik a gépről leszereli a kész munkát, addig a másik már rászefeli a megmunkálandó új anyagot—- A brigád mind a i2 tagja érzi és kötelességének tartja, hogy szivvel-lé- lekkel támogassa azt a munká*, amit vállaltunk. Miközőt'.ünk n:ncs különbség. Més helyen e.őfordul még — meg kell mondanunk őszintén —, sokan kihúzzák magukat a munka alól. Nálunk ez ismeretlen. A b'zainrnknak, Imre Fe. rene élraunkás szakfarsunkgak nincs SZABAD NEPPEL a bákéérti egyetlen rezsiórája sem havonta, A csoportvezetőnk, Varga elvtárs maga jár elől jó példával a munka terén. Minden percet kihasználunk A jó kezdeményezésnek vannak mif követői. A brigád életrehivása óta újabb két brigád alakult meg. Ezekkel azonnal versenybe kezdtünk. A mi csoportunknál nem látni álló gépeket- Ha valaki valamilyen akadály miatt nem tud bejönni a munkába mi dolgozunk helyette a gépén felváltva. Minden percért kár, minden kihasználatlan gép ráfizetést jelent. — A termelés fokozása magával hozza a boldogabb jövőt. Csökkentjük versenyünkben az önköltséget- így fejlődik naggyá a nehézipar. Az Srrk csökkentésén keresztül növekszik a bérek vásárlóereje, a magasabb teljesítőé, nyírt magasabb bé t kapunk — nmudják. A dróthuzóüzem mnnkásbr'gídh í1 munkásuk vezetésével meg*s"’er|s a munka új és magasabbra*«■“oc"«- Hs'a formását és ezen az f'r tői |s vrnnak már. ÉSZAKMAG YARORSZÁG
