Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-08 / 234. szám

Nő az érdchlődcs a pari iram szoNäMfai eaieH > ÜST etRteli suin' A nagymiskolci szervezetek pótolják a hiányosságodat és magukévá teszik a Politinai Bizottság határozatát Az MDP -pártbizottságának a tag- és tag jelöltfel vételi zárlattal kapcsolatos határozata, rrfnt is mere‘es, • nemcsak a pártszervezetek tag­sága körében, hanem a pirtonkívüli összes dolgozok körében is na^y érdeklődést váltott ki. Ez a páratlan érdeklődés mégis elsősorban a párt' szervezetek tevékenységének megélénkülésében s a párttagoknak a párt ügyel iránt fokozódó érdeklődésében mutatkozott meg. Hatalmas érdeklődés a taggyűlések iránt A Politikai Bizottság határozatának és az azzal kapcsolatos teendők ismerteté­sének a céljából Nagymiskolcon 41 alap- szervezetben, éspedig 25 üzemi és 16 körzeti pártszervezet, ben tartottak taggyűlést, amelyeken a a párttagság 36—37 százaléka vett részt. Ez élénken rávilágít az érdeklődés nö­vekedésére, ha tekintetbe vesszük, hogy rég >bben a taggyűléseken általában a párttagok 15—>20 százaléka vett rendsze­resen részt­4- Ezek a taggyűlések — mondja Mi­hala Gyula elvtárs, a nagymiskolci párt­bizottság titkára — a pártélet komoly fejlődéséről és az érdeklődés megnöve­kedéséről tanúskodnak. Sok helyen be sem fértek a helyiségbe, s általában mindenütt tömve voltak a párthelyisé- gek. Ez mutatja hogy a Politikai Bizott­ság határozata milyen helyes* volt és milyen érdeklődést váltott ki a pártta­gok tömegeiben. Természetesen végső törekvésünk hogy ez az érdeklődés ne 36—87 százalékos legyen hanem 100 szá­zalékos. teltek a szemináriumokat ,a párttagság fokozottabb elméleti nevelését. Egy b*. zalmi szóvátétte, hogy lü-es csoportjá­nak egyes tagjai, ha felkeresi őket, kel­letlenül fogadják. Az ilyen »kenetlen fogadások« rávilágítanak a »páríshűség- re<- is. Egyik üzemi pártszervezet tag­gyűlésén a vállalatvezető gyakorol! komoly kritikát a titkári jelentés fele t. kiemelve az iskolák helyreállításáért gzet’t munkát. Megtisztítjuk sorainkat a kou.unktura lovagoktól A Táncsics páriszervezetben mondotta egyik ely{ársunk: — Ennek a tisztogatásnak meg kell történnie, hogy Pártunk megerősödhes­sék és betölthesse' élcsapat szerepét. Meg fogunk tisztulni a közénk tefu. j rakodott konjunktúra lovagoktól és i azoktól, ak'-k párttagságukkal akarták s leplezni politikai múltjukat. — Megnyugtató ránk,, frisebb párt­tagokra nézve .— mondotta egy niásk szervezetbeli elvtárs —, hogy a tagje­löltté való visszaminősítés nem jelent büntetést- t Mert ha jól megvizsgálom felkészült­ségemet, őszintén szólva jószándékom ellenére érzem, hogy még nem vagyok eléggé felvértezett, öntudatos párttag és ha netán tagjelöltté minősítenek, rendjénvalónak tartanám. ‘ Egy kerületi * oktatási felelős, . aki részt vett az , oktatási 'konferencián, nagy örömmel beszélt arról, hogy az alaposabb oktatás nyomán a Párt elmé­leti színvonala emelkedni fog és ep fel fogja vértezni a Párt t igjait ahhoz, hogy a kiélesedő osziályharcban élcsapat szerepéi betölthesse. fí Az általános tapasztalat az volt, hogy a párttagság zöme lelkesedéssel fogadta a Politikai Bizottság határozatát 'és át. látja annak üdvös kihatását a párt él­csapat jellegének a megerősítése szem­pontjából. A jó hatást igazolja az a megértés is .amellyel a párttagság te­kintélyes része a Párt központi lapjának a népszeriis'tésre irányuló felhívást fo. gadta, aminek már is igen jelentős eredményei vannak. A párttagok közti fellobbant a tanulási vágy az áidozat- és munkakészség. H. Í5. Üiobb rá zSelBk dirü’nsk ki VidúV.ío szöktetheti A budapesti népbíróság; Y'idovic8 és társai liüt!enségi bünperének tár­gyalásán dr. Unger Jenő vádlottal hallgatta ki. Tagadta, hogy tudott volna az államellenes Szervezkedes- ről. de ezt a, szembesítés során sze­mébe mondták. Dénes István magántisztviselő J idovics szökésénél segédtisztit. Kiderült az is, hogy felajánlotta szolgálatait összeesküvő társaink és adó - vevőállomásá t az összeeskü­vők rendelkezésére bocsátotta. Mayer József vádlott elismerte, hogy részt vett a szervezkedésben, ’de nem tudott annak tulajdonképe* ni céljairól. Győri József és Joó Ferenc vád­lottak elismerték, hogy közremű­ködtek az összeesklivés előkészítésé­ben. R°zmann római katolikus esperes 30u forintot adott Gémessy vád lőttnek a Vidovics szökDÍé$ében való közreműködésért Eleinte tagadott, de később a szem­besítés során beismerte, hogy ez megtörtént. Hirdetmény. Felhívom a város közön- ségét, hogy a rögtönbíráskodás korlá­tozása tárgyában megjelent hirdetmény a városi hirdetőtáblán . . megtekinthető. Pelgárméster. RÉVÉSZIMRE REFORMÁTUS PÜSPÖK: Fejlődés e párís ervezetekbpn — A taggyűlések színvonala is sokat fejlődő t a múlthoz viszonyítva. Általa- ban t'tkáralnk cs az alapszervezetek ve­zetői jobban előkészítették a taggyűlé­seket, mint a múltban — állapítja meg Mihala elvtárs —, azonban még mindig sok kívánnivalót' hagynak maguk után. Egye? pártszervezetekben csak most kezdik majd megérteni azt a fontos szerepet, amit a Párt szán a taggyűlésnek a párttagság po’it.kii nevelése és a pártdeznokrácia kifej­lesztése tckmíetében. Voltak hozzászólások és voltak egész jó viták, azonban még mind'g nem a helyes mederben: s nem a Politikai Bizottság határozatának a megvitatására hegyeztél a fősúlyt. Nem arról beszéltek, mi a te­endő a saját pártszervezetükben, hog\ minden egyes pártszervezetnek az azo- á területen lakó, vr.gy abban az üzem ben dolgozók politikai irányitój'rrk vezetőjének kell lenire' és arra kel] f rekednie, hogy betöltse ezt a hivatása1 Leküídtü'í a hibákat! A taggyűléseken nyert tapasztalaiéi bői kitűnik, hogy sok előnyös jelensó mellett sok hátrányos jelenség . is ri tat kozotf. Volt olyan kisebb üzemi szervezet, ahol a pártbizottság határozatának is­mertetése Jiürokrat kus módon folyt le egyeben hozzászólás nem hangzott * Másu't azt tapasztaltuk, hogy a' hivata" felebbvalók befolyása nyomja rá helye get a párttagság magatartására. Ecv 1 üzemi pártszervezetben a1 hozzászóláso1 bői az a tény derült ki. hogy a párttag, ság po’it kai színvonala nem egy esetben még alacsony ,szírien mozog. Természe­tesen ilyen helyeken fokozottan súly kell h Tyezni a szemináriumokra, az idwlőcrai színvonal emelésére. Hibának kell minősítenünk azt is, ha, maguk a funkcionáriusok, az előadók hi­bás szemmértékkel tú'becsül'k a maguk állal tapasztalt hangulatot, az alanszep- v'pzet vezetőségének »tökéletes működé­sét« az önkritikái készség kifo^ásta’an- sárzáf és hasonlókat és elnézőek a hi­bákkal szemben. Az ilyen h:bák és az említifjíakibez hasonló jelenségek csak alátárrzszl'ók z politikai bizottság határozatának idősze­rűségét és jelerlőségét. \ tnwsátf kritikát jgyako’1«'! Annál heivesébb volt. hogy többen szóvá tet'ék a fiatalság lanyha részvé­telét a pártnapokon, vagy a nők közöm­bösségét a pártélet iránt. Sokan köve­A szépírással eiyeziaek látják az áj magyar iaimil intézkedsseit és ímiiiHéseit Ünnep'lypsen aláírták ez állam és a református egyház közötti egyezményt Csütürtökqn délben írta alá Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi minisz­ter a kormány nevében azokat az egyez­ményeket* amelyeket a magyar állam a református és unitárius egyházzal kö­tött. Az állam és az egyház viszonyá­nak ujjárendezésff érdekében kötött* egyezményt református részről zsinati meghatalmazás alapján dr. Révész Imre zsinati lelkészi elnök és Balogh Jenő óőgondnok, zsinat; világi elnök, unitú- r us részről pedig a tanács meghatal­mazása alapján dr. Csíki Gábor püspök iielyhökj vaiam’nt dr. Imfe Dénes és dr. Gálfalvy István főgondnok irta alá. Az. ünnepélyes alairás után- Ortutay jyüla kultuszminu zier meleg szavakkal iöszöntötte a református egyház képvi- .élőit, majd hangsúlyozta, hogy a ma­gyar köztársaság kormánya az eddig megtett rendelkezéseivel, intézkedéseivel és törvényeivel megőrizte a vallássza­badság nagy gondoláit és azt tiszte­letben taraja. A magyar kormány úgy érezfe, el kell választania magát azok­tól, akik magukat vallásosnak mondják,- de a vallás ürügye alatt ,a magyar köz­társaság és kormánya ellen szervezked­nek. Legutóbb Bereczky püspök beikta­tása atkaimával határozottan kijelen­tette, hogy a magyar református egyház nem kíván a pofit kai katolicizmus se- gédcsapata lenni.' . A magyar kormány számára megnyug. tató, amikor az egyház és az állam közösen békés szándékkal olyan becsü­letes eredményeire jul amelyek a magyar köztársaság politikájának meg­erősödését, az egyház részére pedig a vallás szabad gyakorlását biztosítja. A református egyház nevében dr. Rá- vész Imre püspök kijelentette, hogy a református egyház feladata ezután az új magyar állami és társadalmi rendb* n minden olyan szolgálat, amelyet az egy. ház végezhet. Kifejezetten elismertük a magyar köz. társaságot, a Szeníírással egyezőnek láttuk az új magysr állami és társa­dalmi rendben az eddigi intézkedéseit és berendezéseit. Egyházunk abban a bizodalomban írja a'á a megállapodást, hogy a magyar köztál- sáság és a magyar református egyház közötti kapcsolat az idők folyamán egy-' re inkább elmélyül és erősödik. 5) ezer hektoliter bortermés várható a megyében \Borsod megye déli részein már a ? ét első napjaiban, igen sok helyen íegkezdték a szüretet. Küuhröse*t 7. ok ban a szőlőkben siettek « szii- afeléssel. ahol akár a tulajdonosok illájából — .mert nem permetez­ek —. akár jégverés miatt koráb­ban' kezdődött a szőlők rothada*®, 7 héten egyébként majd minden azok a gazdák várnak még, akik számítva a kedvező időjárásra. mi- nőségi borokra pályáznak. A tavalyihoz viszonvítva az idei* borok általában gyengébb minősé­gűek lesznek. Az átlag-cukorfok 15—16 körül mozog a jobb szőlők­ben 18—20 körül, a 22 fokos must már kiemelkedő eredménynek szá­mit. Miskolc kornyékén 16-=—17 fo­kosak a mustok. Mennyiségei leg* vi­szont a termés" jóval nagyobb a ta­valyinál. Amíg a tavalyi termés Borsod megyében 50—55 ezer hektoli­terre rúgott, az idén 80—üQ ezer hektoliterre számítanak. A pontosabb végső eredmény ter­mészetesen a szüret lezajlása után fog.kiderülni. Itéfei négy miskolci geitócsendör ügyében Négy kegyetlen gettócsendőr fe­lett ítélkezett csütörtökön a mis­kolci népbíróság. Vida Lajo3, Sipos Imre, Barna Károly és Koyágs Efnő mint get­tócsendőrök teljesítettek szolgála­tot Miskolcon a téglagyári gettó­ban. Kegyetlenkedésük nem ismert határi. Öreget, fiatalt,* asszonyt és gyermeket egyaránt megkínoztak. A népbíróság Vida Lajost 4 évi. Sípos Imrét és Barna Károlyt 6—6 évi és K°vács Ernőt 6 és fél évi kényszermunkára Ítélte. A vád és a védelem képviselői fellebbeztek j

Next

/
Oldalképek
Tartalom