Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)
1948-10-06 / 232. szám
A selejt s az üzemanyag csökkentésével, a munkafegyelem megszilárdításával, községek villamosításával készülnek a miskolci üzemek dolgozói a szakszervezeti kongresszusra Az ötvenedik évfordulóját ünneplő Szakszervezeti Tanács felé szeretettel és megbecsüléssel fordulnak a magyar dolgozók. A munkásokért harcoló Szakszervezeti Tanácsot munkával kő. szöntik a dolgozók. Miskolc kis és középüzemei is felsorakoztak azok mellé a nagy gyárak mellé, melyek már korábban bejelentették munkafelajánlásaikat a Szak- szervezeti Tanács vezetőségének. A hejőcsabal Mészgydr dolgozói elhatározták, hogy az egy tűzkői előirányzott mészkihozatalt 120 vagonról 160 vagonra emelik, a kőtermelést 5300 köbméterre fokozzák. Kötelezek magukat, hogy a Nehézipari Központ részére 5500 fonna kohókövet szállítanak. A Szilágyi és Diskant gyár szervezett dolgozói vállalták, hogy a diósgyőri vasgyár kovácsmühelye részére készítendő 2 db kerékabroncsedző tartályt az előírt november 1-e helyett október 15-re készítik el. A Pannónia Kötszövőgyár munkásai a selejt és önköltségcsökkentés terén vállaltak kötelezettséget. Az orsózásnál mutatkozó 0.27 százalék se lejtet 0.2 százalékra, a kötésnél mutat, kozó 5.94 százalékos selejtet pedig 5.3 százalékra csökkentik. Az államosított üveggyár a termelés növelése, az áru minőségének megjavítása, a selejt- és önköltségcsők. kentéa, a munkafegyelem megszilárdítása terén vállalt többletfeladatokat. A Görömbőlyl Téglagyár dolgozói elhatározták, hogy a nyers és égetett áru előállításánál mutatkozó 4.6 > százalékos selejtet 3,60 százalékra csökkentik. Az üzem' gépeknél a kenőanya. gok felhasználását 10 százalékkal, a gőzgép és a körkemencék szénfogyasz á sát 4 százalékkal csökkentik. A miskolci dohánybeváltó hivatal dolgozói a dohány minőségének emeíé. set, gondosabb kiválogatását és osztályozását, a munkafegyelem megerősítését, a válogatott mennyiség fokozását tűzték ki célul. A Neményl Selyemgyár dolgozó a termelés minőségének javítására vették az irányt. A 40 százalékos selejtet 30 százalékra kívánják csökkenteni, de .tervbe vették a selejt további csökkentését. Az államosított Hercz-gyár dolgozói 14 tonna vasöntvény, 3.2 tonna olajgyári berendezés, 10 tonna bányaipari gépek, 0.5 tonna egyéb mezőgazdasági gépek előállítását vállalták. Az államosított. miskolci Villamos üzem delgozói it komoly munkatöbbletet vállaltak. Vállalták, hogy szeptember 15-től október 15-ig Sajóecseg és Sajőkeresz- tűr községekben kiépítik a vezetékhálózatot s a két községet bekapcsolják a villanyellátásba. A forgalom részére állandóan 17 üzemképes kocsit biztosi, tanak, szemben a munkaversenyben vállalt 15 kocsival. A villamoskocsik olaj. fogyasztását 0.5 százalékkal csökkentik kilométerenként. A forgalom egyéb területén ez utazóközönséggel szemben fo. kozottabb udvariasságot, a szolgála pontos és lelkiismeretes ellátását,, a hanyagságok kiküszöbölését, a szabályos kocsivezetést, a sebességkorlátozások pontos betartását vállalták a villamos üzemek dolgozói. / A Mász borsodi kerületének szellemi dolgozói a Szaktanács kongresszusára felajánlották, hogy a heti 4Z óra munkaidő helyett vállalják a heti 4S órás munkaidőt. MOLIÉRE S A FÖSVÉNY Franciaországban a Lajosok udvarban egymás, nak adták a kilincset » íalpnyaló udvari költők, a tehetségüket, vagy tehetség telenségüket áruba bocsátó poéták, hogy finoman csengő obutusok- ért, rangért s egyéb földi javakért megzengjék a hercegecskék és hercegnőcskék légyottjait, illatos zsebkendőit, vagy éppen a király pfelsége köszvényét. Forradalmi jelentőségű tehát a nagy vígjátékíró, Mo- liere fellépése (1622— 1673), aki maró gúnnyal ostoroza darabjaiban a képmutatlst, az álszenteskedést, a* uralkodó osztály korabeli hölgyeinek és urainak vissza, taszító tulajdonságait. — Színész volt. Egyik darabja, a Képzelt beteg előadásán halt meg a színpadon. Leghíresebb darabja, a Fösvény, amelyet ma este mutat be a miskolci színház, hatalmas népszerűségre tett szert. — 1668-ban mutatták h* szőr Párizsban. Magyarul először 1792-ben jelent meg Simái Kristóf átdoTírozásában. Döbren- tei Gábor is lefordította. A Fösvényben Moliera a gűnv ereiével ostorosra a pénz'mádatot, a Mammon rabszolgaságába esett ember hit ványságát. A hőst, Haroagont fős. vénysége gyermekeitől is elszakítja, minden és mindenki, iránt b’zalmat- lanná válik. Moliera ehhez a darabjához ia nem csak iro. iáim* művekből, hanem a nép körében forgó vásári komédiákból, vaskos humorú, nyers játékaiból ia merített. A darab hőse valósággal közmondásos alakká fejlődött. A leg. nagyobb színészek kimagasló művészi feladatnak tartották Harpagon alakítását. Moliere örökbeesü darabja ma is frissen, elevenen szól hozzánk, becsületes szemlélete, egészséges humora ma sem téveszti hatását. * Az alábbi részlet, Harpagon híres monológja, a negyedik felvonásból való amikor a füsvény észreveszi, hogy ellopták egyik kincsesládáját: ( »Tolvaj! Tolvaj! Gyil. kos! Haramia! Te Ítélj, igazságos . ég! Végein van, meggyilkoltak, el. ° metszették a torkomat, ellopták a pénzemet. Ki lehet az? Hová lett? Hol van? Hol bujkál? Hova fussak? Hova ne fussak? Nines.e itt? K! vagy? Megállj! Add vissza a pénzemet, gazember! Ah, ah, hiszen én vagyok! Mit teszek? Jaj. édes pénzem, édes pénzem, kedves barátom, elszakítottak tőled! »Ve’ed egvüít oda van a támo- pa*óm V''»«sr,tal,f*~rv!. ar örömem! Elveszett ember vagyok, s nincs api keresnem többé ezen a vi. lágon. Nála nélkül nem tudok élni. Vége van mindennek, oda vagyok egészen. Meghalok,'meghaltam, eltemettek. — Nines senki, aki életre keltene azzal, hogy v>sz- szaadja szeretett pénzemet, vagy megmondja, ki lopta el? Hah. mit mondasz? Senki! Az a gazember, akj fejemre sújtott, ugyancsak nagy furfanggal számította ki az alkalmas percet... El innen! Megyek a hatóságra! Kínpadra feszítte- tem az' egész háznépet. A cselédeket, a fiamat, a leányomat és önmagamat is! Milyen embersokaság! Egyre sem nézhetek anélkül, hogy gyanúba .ne vegyem és min. den egyesről azt hiszem, hogy S a tolvaj. Hé, mi. rSÍ beszélnek? Arról, aki engem meglopott? Micsoda zaj az odafönn? Ott van talán a tolva i? Az istenért, ha tudtok valamit róla. könyörgök, mondjátok meg nekem. Ném rejtőzött el közöt. • telek? Ream néz mmd és elfakad nevetve. Azok ott b;ztosao cinkosai a gazembernek. Gvorsan, biztosokért, rendörkémek- ért, lírákért, kőpadokért, h’tőPkért és hóhó. rckéri! Fel akarom köttetni ?z eoész vi'aco! $ ha rém i:*rü' meg a nép. 7*m !’*"t:ára magamat kötőm fe’.« Szövetkezeti gazdálkodásba kezdtek a keresztespüspöki dolgozó parasztok _ meg Is von 02 eredménye! Jól megy a kere’zespüspöki föld- művesszövetkezetnek... — Báli Mihály báe*t dicsekszik vele. — Abg 400 forintunk, vuh. aun- kor indulunk, — mondja. Alig: voi* tünk nyolcsn. tizen, mert akkor még hatottak a rémhírek. De aitán látták, hogy a földművesszövetkezet csakugyan a dolgozó népé és hamarosan jelentkezett a haszna is. — Olcsóbban adtunk mindent, mint a kereskedők rögtön meg lehetett érezni a szövetkezőt árrnér- •ék'ő hatását. Nem is kellett ezután már sok*t biztatni az embereket. jöttek egymásután és nm már többjén tagja van. Azóta már kiterjesztette munkáját is. megalakult a tmnenyke- re»kedés 132 holdas legelőnk van és hamarosan lesz cement, tűzifa és épületanyag kerekedé- S'iink is. Ked is ez nagyon , * faluban, 'mert sok az építeni való A volt c*elédek. egykori sommások mind építeni szeretnének, de hát nagyon drága, a & meg a cement, a c8ercp ég a kő. Vályogtéglát, munkát maguk adnak, hanem ha a többit meg akarják szerezni, alaposan bele ke-1 nyu1“! « zsebb». A szövetkezet itt i« segítségéve siet a dolgozó parasztoknak, letöri az árakat. — Szép vagyonkánk vau mar 30.000 forintot ér az árukészletünk, ped>g sokat költöttünk épéi let ja vításokra. A magtár, az istálló, a régi ka»tely- épül»t rendbehozása bizony nem kevésbe került. .. Most alkuszunk egy daramno- lomr i. a pénzünk már meg is van hozná. Erősen érdeklődnek a gazdák a mütrágysakcV) ég a szerződé*«« termelés iránt is, habár egyeben szeretnék őket lebeszélni. __ Kulákok? Dyen nincs a fámban —-. hárítja el a kérdést. M’há y bácN, de itt bizony, mert hamarosan kiderül, hogy azért •kád egykét zsíró* gazda he. resztespüspökin is. aki, szívesen here* <t szegényember pórén, A szövetkezet raktáráén 6 vagon műtrágya vár kiosztásra tudjuk még meg. Hog*an saületatt meg a btíílosztivetkezet V —- Először az volt a. hiba. hogy nem volt igánk. Most majd mindenkinek van egykét lova. Igen am, de most meg az a baj, hogy a lovaink megeszik a hasznot,. Nem érdemes lovat tartani négyöt hold föhlre. nem lehet kihasználni igaérem*l. másrészt mégis kellenek. Akárhogy megfogjuk a dolog vegét, nem boldogulunk, úgy ahogy ke1 lene. , , , Dénárt János okoskodott így a faluban és már a nyáron felvetette az ötletet: mi lenne, ha megpróbálnák a táblás gazdálkodást Alaposan meghányták vetettek a dolgokat é* az sült ki belőle, hogy bíz az jó volna, mert állovakat, tehenekké lehelre ,.változtatnimindjárt több lenne a 'fjén z. Hanem akadályok merülte); fel. A fötdék távol esnek egvm.-Hol. ne hóz ezeket egv gazdaságba össze vonni. Úgy oldották meg a k'Udén, hogy bérletnek igényelték -t földhivatal kezelésében lévő löd ho*dai birtokot — Pordos üzemtervet készítettünk é8 meg is kaptuk a bérletet. Azét'1 12 holdat már közösen felszántottunk n vetés alá, de itt lesz az állami gépállomás tmkt°rg ** Tissacsegéről. Szikes néhol a föld. kell neki a traktoreke. Érezzük, hogy segít minket a kormány itt is. hiszen 30 százalékkal olcsóbbau szánt nekünk, akik közö8 munkára szövetkeztünk. A MOSzK tól vándor juh tenyészetet kértek, remélhetőleg megkapják é* telje8 lendülettel indulhat a gazdálkodás. Keresztespüspöki >->arasztsága feszült figyelemmel kíséri Dénárt János és tfz • gazdatár*án?k újszerű próbálkozást. — Egvesek még húzódoznak. — de alighanem jövőre már az lesz a gondjuk, hogyan jutM- ngk be közénk. —- mondja bizakodva a bérföszövetkezet elnöke. ;____________ fZs. h) Felszámolt az UMRRA Az UNRRA lezárta könyveit és a fennmaradt pénzt az egészségügyi világszövetségnek, valamint az Egyesít Nemzetközi gyermek- alapjának adta. Az Egészségügyi Világszövetség 1 millió dohár1, a gyermekalap pedig 11.679.00b dollárt kapott. Termény-, hézíiparf- és ófiafklnílíMís Szedrén Járási mezőgazdasági termelési ver. seny és áll at ki állítást rendeztek vasár, nap Szerükön. Délelőtt a termény és háziipari kiállítás és annak elbírálása zajlóit le, délután az állatkiáilításra és annak dija. zására került a sor. A terménykiáOítás U--5 díját Tömör, szki István szendröi ujgazda nyerte \e- gyesterményeivel. A második dijat Hildák József szendröj régi gazda különféle magvakért, a harmadik dijat S. P. Molnár János szendröi u/gazda kapta tengeri és burgonya terményeiért. A háziipari kiállítás első díját Gombkötő Ilona buzsáki és madéria himzésci- vei vitte el. Második Jelt Csorba Józscí- né kézzel vert csipkéivel, harmadik Haraszti Mihályné háziszötteseivel. A tehénkiállításon az első dijat To- morszki István Esz‘er nevű tehene nyerte. Bodó Sándor Bözsi nevii tehene második lett, üszők csoportjában első lelt Molnár János (Felsökelccsény), Rózsa nevű üszője, második Gazdag László (Szendrö) üszője, harmadik Z. Kovák? Pál (Balajt) üszője. A lovak csoportjában első lett Svidra Lajos (Alsótelekes) Kesely nevű kancája második Forgács András fnci nevii.lova, harmadik Svidsa Lajos Ilka nevű kan-’ cája. A csikók csoportjában első let t Keresztes] Dezső (Meszes) csikója, harmadik K. Szabó "Gyula (Szendrő) Böske nevű csikója. A szendröi termelési és állatkiállítás Borsod megye északi részének fejlett termelési és állattenyésztéséről telt fa. nubizonyságoh 7>a.friM!ő$áda A NagymiskQlc tejeik;, tájának biztosítására foganatosított intézkedések kielégítő helyzetet teremtettek ezen a téren, de a hasonlóan fontos közélelmezési cikk. a tejfel, körtit még mindig rendezetlen a helyzet. Az ÖMTK vár°si üzleteiben ez a cikk sohasem kopható, a dói gőzök kénytelenek sokszor egészen silány tejfelért megállapított 4 forintnál jóval magasabb árat fizetni. Sürgős intézkedés ‘ kérünk, hogy a dolgozók ehhez az élelmiszerhez is megfelelő áron rendsza- resen hozzájuthassanak. Aláírás.
