Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)
1948-10-03 / 230. szám
Erisíleni keli íz íszíiüéé iramát! ♦•Miért maradt le Borsod az ütemterv végrehajtásában? 92 fciízség, 8788 gozdfl Éli egymással vsrsinybea Amint a négy északi vármegye termelési versenyértekezletg megállapította, Borsodban 92 község, 8786 gazda áll versenyben egymással. Felvette a megye a versenyt a -szomszédos vármegyékkel. is mélyszántásban és vetésben. Ennek ellenére országos viszonyatban sajnálatos módon jelentékenyen lemaradt ütemtervének végrehajtásában. Míg a nyugati vármegyék, Vas, Zala cs Sopron jóval túlteljesítetté^ előírásukat, északon, amint Keresztes Mihály államtitkár rámutatott, csak vontatottan haladnak a munkálatok. Az ütemterv szerint Borsodban a fogatok szántási kötelezettsége 64.500 hold, amelyből csupán 67.3 százalékot teljesítettek. Még feltűnőbb a traktorok- lemaradása, előirányzatuk 9200 hold. tel- 'esítményük 47.17 százalék. Az összes előírt területnek csak 63.08 százalékát szántották fel. Vetési kötelezettségeinket még ennél is gyengébben teljesítettük. Előirányzatunk ősz} búzában 35.000 hold, ennek csupán 5.12 százalékát teljesítettük. Rozselőirányzatunk valamivel jobb, de ez 6ém kielégítő 28.25 százalék, őszi árpavetésünk pedig a legrosszabb, 0.56 százalék. A repce, a lucerna és a szö- szös bükköny vetésterülete szintén igen gyenge. Ha megvizsgáljuk mi a tetemes késésnek az oka, több mentséget lehet találná. A szárazság hátráltatta a munkát leginkább, de sok helyen « vetőmag hiánya érezhette hatását Szerepet játszik az is, hogy gazdáink teljesen indokolatlanul későn’ szokták elvetni a búzát, holott annak is nagy szüksége van az őszi melegekre. A traktorszántás visszaesésének oka az, hogy noha a szántási díjat az állam méltányosan es elég alacsony áron határozta meg, a parasztságnak sok helyen nincs pénze szántási hiteleket meg nem szívesen vállalnak. Egy másik ok pedig az, hogy a traktoristák gyakran gondtalanul, felületesen dolgoznak, szigeteket hagynak a szántásban. Mindezeket az akadályokat ki kell küszöbölni. Bízunk benne, hogy ' Borsod dolgozó parasztsága nagy lendülettel he fogja hozni a késést. Párihásat ópiter.ek a mazucsaii cío gvzék Az UDP mezőcsúti szervezetének párl'helykésfe már szűknek bizonyult. a tagság e-batározta, hogy mozgalmat indítanak új pártliáz épitésére. Ma, vasárnap felvonulással és szinieföadással egybekötöd szüreti mulatságot rendeznek sä Iparteste* let helyisedében, amelynek bevételét a pártház építésére, fordítják. Korrupciós visszaélést lepleztek le két budapesti osztálymérnökségen Nyolc személyt letartóztattak A belügyminisztérium államvédelmi hatósága a közlekedésügyi minisztérium feljelentése alapján a MÁV Józsefvárosi ég Ferencvárosi asztál ^mérnökségén korrupció* vi?z szaplést leplezett le. Őrizetbe vették Császár Béla főtisztet. Nádrai Zoi- tán műszaki főtanácsost, Sehwigel Gáspár főmérnököt, Varga Ferenc MÁV főtisztet cs Gonda Szilárd főtisztet. Őrizetbe került Stresszel Marczell, Horváth Béla vízvezeték- szerelő é.s Chmorányi Valér üveges mester. Az államvédelmi hatósás: a kihallgatás után mind a nyolc személyt átadta az ügyészségnek Miskolci Vaskereskedeimí Részvénytársaság Tel: 20-87. — MISKOLC — Besenyöi-u. 6. a NEHÉZIPARI KÖZPONT BIZOMÁNYOSA Alian.ló nagy raktár az Állami Vas Acél és Gépgyárak, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű lit., Weiss Manfréd rt. müvek kereskedelmi és gazdasági térin elvényoiben. Gyors és pontos kiszolgálás. Sikerrel iárt az első borsodi rízst@m@!ésí kis érlel . 120 mázsát siratott négy holdon egy mezönagymibályi gazda Kinszky Béla saját erejéből létesítene a rizsiül det és gondosan művelte az árasztásos területet. Eredménye az első borsodi rizstermelési kleidet sikerét jelenti. A mezőnagymihályi halárban csodájára járnak a gazdák Kinszky Béla 4 holdas rizsü1tetvényének. Nemrég aratott le, a csépiéire a napokban kerül sor. de már látszik, hogy a kDérlet jól sikerük. Ova*os becsié* szerint is a fiéqy holdas ültetvény 120 mázsa termést hozott. . Pékiáját wlószinbha *ok«n f°á~ ■ják követni, kivált olyanok, akik nek földién árasztási lehetőséé; van, Zsámba Albert KOVÁI LŐRINC : H Táncsics Mihály útja \ Mint nagy szürke madarak suhantak a napok hideg árnyai. Először még meg .tudta láilönbözletoi a színtelen heteket, a halálosan lassan nyúló hónapokat.'.. aztán beleszürkült minden a hangtalan színtelenségbe. Néha újra megfeszült az idegrendszere hisztérikus görcsös nekilendüléssel. Ilyenkor minden hang úgy zuhant fülébe, mint üvegcserép a sebre. Máskor meredten ült, összehúzva a testét, meggörnyedve a a falak roppant súlya alatt, beleolvadva a sarkokból az ablak felé áramió nehézszagú félhomályba. Néha talpra kényszerült s járkált ide-oda, tántorgó, bizonytalan lépésekkel, előre- bülenő, nehézkes testtel. Agyában lassan, tompán kúsztak a szétfolyó, el-elszakadó gondolatsorok, mint Feketecsuklyás barátok egy véget nem érő halottas menetben. Néha pedig széjjelszakádt a köd és lángoló, sziporkázó, kavargó gondolatok bukkantak elő énje mélyéből, izzottak, mint nagy, piros fáklyák és a lázadó életerő végigviharzott láncokba vert testén. Ilyenkor felugrott és gyors, kapkodó mozdulatokkal ment oda, ahol karvastagságú rácsok tolakodtak a kicsiny ívelt ablakba és reszkető szájjal dúdolta a tilos dalokat. A hang rozsdamarta hörgéssel tört elő köhögéssé vált tüdejéből. Várt valakit. Várta, hogy valami mesebeli óriás szétüli vasöklével a rácsokat, nekifeszíti roppant vállait a reménytelenül vast3g| falaknak, letépi Utáni karjaival a nehéz ajtókat és vihhrzó tűzorkánban elragadja őt a kőkoporsóbó]. Azután újra előkúszott a szürke köd, az izmok elernycd- ték és ő rogyadozva tántorgott penészes fekhelye felé. A csend, f fojtó, láthatatlan, .alattomos csend ránehezedett fájó ide-’ geire, az őrület árnyait kergette Vergődő agyára és ő Föl- .ölmordulva rázta a' láncot, hogy megtörje a némaságot. Szürkén suhantak a névtelen napok és a test ntáladozolt mint szikla a vízcs'eppek alati. * Egy^ napon a janicsárképű fogházőr maga hozta az ebélet‘a iödőbajos konyhaszolga helyett. — Maga iparos, ugy-e? — .kérdezte. Hangjába" Volt valami szokatlan. Táncsics csodálkozva nézett rá. Fogházőr nem beszélhet i fogollyal. — Munkás vagyok. — Hangja rekedten sípolt elő tödé. léből. Nagy urak l^jtck most maguk — folytatta a fog'lázőr, (Zokása szerint nem figyelve a fogoly szavaiia. — Az imént is egy jparosíi szavalt a Nemzeti Múzeum élőit. Sokan hallgatták, pedig ugyancsak esett. Táncsics zavaros szemmel bámult rá. — Az hát — bólogatott saját szavainak az őr —, tudom én 'azt, félegyházi vagyok én,’ mészáros az apja, olyasféle neve van, mint magának, de itt Pesten máskép hívják. Határozatlanul megállóit az ajtó előtt és hümmögve gondolkozott. — Az evőedényt meg... — nem fejezte be a mondatot, tanácstalanul legyintett egyet és kiment. Táncsics felugrott, reszkető szájjal, lihegve ajtóhoz. A fogliázőr lépései ütemesen halkultak e — Jönnek értem, jönnek értem! szájából a szavak. Sokáig állott így. ántorgo't az a távolban. - csorogtak vonagló az idő fogai m3 megszűnt, csak az idegek éllek a várakozó nagy nekiíeszüiésben. Egyszerre éles, sikolyos fájdalommal csapott fülébe valami, mint a részeg ember ökle a begedűhúrokra. Onnan, ahonnan a rácsbapályált ablak pislogott a cella mélyébe, a márciusi szürkülettel soká sokezer hang távoli moraja áradt be. Valahonnan a fogházudvaron túlról, jött-valaki messziről, beburkolódzva a márciusi szélbe, gyújtó dalfoszlányokat hajigái va ... Es az utca kötésié felnyögött léptei alatt. Jött valaki, a mesebeli óriások földetrázo, egetreszkeíleíő, lelketrémítő, szívetszorííó lépteivel, hogy szétüsse a vasrácsokat.. Jött, hogy nekifeszítse milliók erejétől duzzadó roppant vállalt ä mohos kőfalaknak és ezer. munkától edzett, ezer, robottól mardosott titáni karjával letépje sarkairól a rozsdamarta ajtókat... Sok-sokezer ember hömpölygőit utcái treszkető, mindent elsöprő fáklyás tűzrohamma], ott túl a feketerácsok és a tilos dalok kósza akkordjai belmilogtaj; a cellába, mint közelgő tűzorkán szikraesője. A fogoly idegein forró hullámmal csapolt át a szabadság- mámor. Láncos kezeivel az nj‘ó vaspántjainak támaszkodott és szívta magába/a közelgő villáit. A hangok most kissé elhalkultak. Az emberfő]yam megtorlódéit valami láthatatlan cél előtt... azután valaboj a folyosó előtt, [elcsattantak a lépések, harsogva, mint a barlangba berohanó hegy’patrk. A folyosó kőmedrébe emberhullám áradt, egyre közelebb és közelebb. A cella e’ött megtorpant a« -emberfolyam, kavargó örvény- nyé vált, azuián vád erővel zúdult az ajtónak. A relesz csikorogva' Felpnt'cnt és ä fáklyák vörös fénvé- ből tomboló, kacagó daccal harsant be a lánccsörgésben tántorgó embíT felé: — Gyűljék ki kor-d, Tá-cs'-s Mihály, le1 ejt ám az idő. A fogoly pedig sírós nevetéssel lépett ki a hangorkánban reszkető folyosóra. Március volt, fáklyát lobogtató szeles március. Sz.if'tUá«’ DENEVÉR A »keiingőkhály« felszabadultan vj»j dám, egészséges humoru, friss darabját. Opera házunk Hagyományosan évzáró ,m(<- 5 Sorszámát választotta nyiió játékul, a megnövekedőt; művészi leiadatok elüti ■ álló miskolci színház. A merész válást?-' tás a tavalyinál lényegesen gazdagabb hanganyagu, felkészültebb operett táiSU- latot, igényelt. A bérmutató igazoí'-áj hogy ilyen rendelkezésre is áll. Jó énekes erőkkel nem ütközik akadályba e. núí- faj klasszikusainak, örökbecsű .értékeinek1, az eddiginél teljesebb megismertetése, s most már nyugodtan mellőzhetők a sokszor kényszerűségből előrúnclgált zeneileg huszadrangú ízléstrombojó fércmű. vek. _ A szépen kidolgozott, egyenletes »hó. fokon« tartett előadáson átsugárzott aj gondos, lelkiismeretes, kedvvel végzet munka elsősorban Vincze Oltó két-i mester buzgalma, fáradhatatlansága. Ze-' neszei is kitették magukért. Nem rajtuk! múlik, hogy vérszegényen szállnak a hangok az orchesterbül. A zenekart lel kell erősítíení! A jelenetek hibátlan be-' állítása, gördülékenysege körüÉekinlő rendezésről tanúskodott.' A második fej. vonás díszletét ki kell emelnünk. A szereplők, bár éppen a Denevér tág lehetőségeket nyújt az alkalmi. rögtönzésekre, nem igyekeztek »kinyúlni« az essz játékból. A kollektiv szellemű f*(» építés elvét ezután se tévesszék szem ejöl. Sziiy Jánosban megnyerő,, rokmi« szenves színészt ismertünk meg. Kedv/, sen, finoman mókázik, mozdulatai kicsi.' szóltak, hangjával rutinosan bánik. IglnT György belPzelgő, meleg tenorja, ha még helyenként nem is eléggé hajlékony biztató ígéret. Meglepően könnyedén énekel. Fülöp Sándor azok közé a színészek közé tartozik, t akik szinte a teljes azo- nulásig . bele tudnak feledkezni akármi*' lyen szürke szerepükbe is. Friss, mozgó, kony alakításával új meg új lendületei, ad a darab menetének. A fejjelt éhekkui- turáju, impozáns megjelenésű Takács Margit komoly nyeresége a miskolci színpadnak. Soltész Mária •üdeségéjei egy csapásra belopta magát a közönség szívébe, amely régi ismerősed, Borsod* Lirsulát,- Szakács Sánctólt és Petényi Kálmánt is őszinte tapssal fogadta. Az. est valamennyi szereplője sok igyekvő*-’ sej jánult hozzá a sikerhez. (s. a.) * Az ünnepi megnyitót a Himnusz hangjai fizették be. A város képviseletébe:! dp. Gálffy Imre beszélt. A Színész S/ak. szervezet képviseletében Jákó Pál föl. > kar világította meg, milyen jelentős feladatok hárulnak a tájszinházi langra emelkedett m'skotci színházra a népi d •- mokratikus színi kultúra ápolásában es továbbfejlesztésében. A színházi irooa hírei A Miskolci Nemzeti Színház újonnan' •átszervezett társulata a'nagy sikolt aratott Strauss János világhírűvé vált klasszikus nagyoperettjét játssza. Ma, vasárnap délután 4 órakor és este 8 óra. ker, valamint hétfőn este és kedden este 8 órakor Denevér. Szerdán és csütörtökön este 8 órakor Moliere ’ örökbecsű vígjá«éka. a Fösvény kerül szinte. A címszerepben Julias;: Jó. zseffel, a magyar filmek közismert 'művészével. HETI MŰSOR: « Okt. 3-án, vasárnap d. u. 4 Órakor- Denevér. Olt. 3-án, vasárnap est“ 8 órakor Denevér. Oki. 4-én, hétfőn este 8 órakor; Dane-' vér. Üzemi bérlet A. Okt. 5-én, kedden este 8 órakor; Denevér. üzemi bérlet B. Mindazoknak, akik felejthetetlen édesanyánk, testvérünk, nagymamánk és jó rokonunk özv. Jászay Józselné temetésén megjelentek, részvétük! el fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás, köszönetét. Gyászoló család
