Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-31 / 254. szám

Hátul kullogunk, de elsők leszünk! Ma 10 oldal — Rádlőmelléklet — Asszonyok rovata Hényszerbérletbe vették 10 szabotáló borsodi buták birtokát Gyanús halál a bányában || Hadiiogolynévsor j| Totó eredmények Válasz Sztálin nyilatkozatra A nyugati nagytőkés lapok sikertelenül palástolják a táborukban támadt zavart és kapkodást népi erők meg fogják akadályozni a háború kitörését - írja az olasz Avanti A vilAs» közvélemánve Sztálin nyilatkozatának hatása alatt áll. A írétől, hoffv a berlini korlátozások» A világ közvéleménye Sztálin nyilatkozatának hatása alatt áll. A nyugati országok sajtója, a nagy amerikai lapok is feltűnő helyen, hatal­mas címekkel hozták Sztálin nyilatkozatát. A népi demokratikus orszá­gok lapjai is, természetesen, behatóan méltatják a nyilatkozat nagy jelentőségét. Wallace képviseli az amerikai nép véleményét Különösen az amerikai sajtókom­mentárok világítanak rá, milyen za­vart, tanácstalanságot váltottak ki a nyugati diplomaták körében Sztá­lin leleplezései. A dolgozó milliókra s az amerikai közvéleményre gyako­rolt hatalmas hatását azzal palástol­ják, hogy igyekeznek csökkenteni a nyilatkozat nagy jelentőségét. Az amerikai nép nagy tömegei véleményének adott hangot Wallace, amikor kijelentette; A Szovjetunió s az Egyesült Államok között nincs olyan nézeteltérés, amelyet meg- félem'ítéssel és eröszakkaL kellene megoldani. Nincs olyan kérdés sem a két ország között, melyet az ame­rikai elvek, vagy létérdekek meg­sértésével lehetne csak megoldani. Az imperialisták zavarát tükrözi Bramuglia, a Biztonsági Tanács el­nökének magatartása is. Kitérő választ adott, vajon létre­jött-e az a megegyezés a berlini kérdésben, amelyről Sztálin szólott. A Daily Star feltétlenül megbízható forrásra hivatkozva megerősíti Sztálin közlését, mely szerint a Bramuglia féle elfogadott megegyezési tervet a nyugati hatalmak képviselői borí­tották fel. Ezt megerősíti a közzétett egyez­mény szövege, emelyet Visinszkij és Bramuglia dolgozott ki, ami csak abban tér el az imperialisták szöve­gétől, hogy a berlini korlátozásokat és a keleti márka bevezetését egy­idejűvé teszi — az imperialisták mégis elvetették. Minden kétség és homály eloszlott.. , A prágai Rudé Pravo a nyilatko­zat kapcsán hangsúlyozza: A világ népei együttműködést és békét óhaj­tanak. A béke tábora elég erős ahhoz, hogy megsemmisitse az imperialisták terveit. A lengyél lapok kiemelik, hogy Sztálin nyilatkozata minden kétsé­get és homályt eloszlatott. A Stockholmes Tidninger kiemeli; Sztálin hisz a békében s energiku­san elitélte a nyugati hatalmak po­litikai vezetőit. Az olasz dolgozók lapjai is kitörő örömmel fogadták a Pravda munkatársának adott nyi­latkozatot. „A népi erők meg fog- I ják akadályozni a háború kitörését', | — írja az Avanti. Ostromállapot, kormányválság Athénben A görög kormány pénteken este rendeletet adott ki Eszerint szombattól kezdve az egész országra kiterjesztik az ostromállapotot. A londoni BBC szerint Szofulisz görög miniszterelnök úgy nyilat­kozott, ho y a már hosszú ideje tartó kormányvá ság a jövő héten éri el csúcspontját. Az ostromállapotot a hadügyminiszter tanácsára terjesztették ki az egész or.zág területére. Változatlan erővel folyik a francia bányászok sztrájkja felszínre hozni a katonaság által megszállt tárnákból. Az összes francia kikötőkben meg­szüntették a szónszállító hajók ki­rakását. Ezzel megszűnt az amerikai szénbehozatal lehetősége. A villany- A francia kormány pénteken rend-' kívüli minisztertanácsot tartott. Köz­leményt nem adtak ki. Jól értesült helyen úgy tudják, hogy a kormány A rádióleadó állomások szaksze­mélyzete és bemondói péntek reggel bérkövetelésül alátámasztására két­órás sztrájkot rendeztek és igy két óra hosszat néma maradt a francia rádió. Ma véget ért a francia bányász- sztrájk negyedik hete. A kormány és a csapatok erőfeszítése ellenére egyetlen tonna szenet sem tudtak irta: PRIEÓZOL JÓZSEF Az elmúlt hetek alatt igen sokszor hal­lottuk megyénket az őszi szántási, ve­tési, termelési versenyben az utolsók kö­zött emlegetni. Ez annál lesujtóbb, mert más területen, mint pld. a beszolgáltatás, cséplés, iskolák újjáépítése, villamosítás, közegészségügyi téren országon viszony­latban is az elsők között vagyunk. Megyei viszonylatban elég sokan még vezető elvtársaink is különféle, nem egészen el­fogadható indokokkal próbálják megma­gyarázni hátulkullogásunkat. Azért írom (nem egészen elfogadható indokokkal), mert csak részben tudjuk elfogadni indo­kaikat. Természetesen van abban valami igaz­ság hogy a száraz idő, megyénk északi fekvése késleltette az őszi mezőgazdasá­gi munkálatokat. Abban is van valami igazság, hogy megyei gazdasági felügye­lőink rossz, erőnkön felüli ütemtervet készítettek, s nem vették észre lehetősé­geink határát. Az is biztos, ha a fent em- iitett okok nem volnának, jobb helyezést is elérhetett volna Borsod vármegye. A 15 baj azonban nem itt van. Az az igazság, hogy túl sokat beszél­tünk a fenti okokról és azok mögé búj­tunk. Örültünk, hogy van mivel kimagya- rázni lemaradásunk okát. A legnagyobb baj az volt, nogy az ilyenforma magya- 'azkodás elterelte elvtársaink figyelmét a bajok tulajdonképpeni okozóiról, az osz- talyellenségeinkről. Nem voltunk elég éberek, lebecsültük ellenfeleink erejét, nem tudatosítottuk eléggé még az elv­társaink között sem, milyen fontos poli­tikai kérdés az őszi mezőgazdasági mun­kálatok időben való elvégzése. Az elv­társaink közül sokan nem vették észre, hogyan támad a kutákság. Itt van pld. a mezőcsáti Pataki Gyula kulákgazda ese­te. 100 hold földje van, de szinte még nem is szántott, vetett ezen az őszön, sőt évek óta 50 holdat hagy parlagon. 7 hold borsót a juhokkal etetett meg, a búzáját disznókkal etette, 3 hold lencsét relszántatott, de a beszolgáltatást azt dem teljesíti. Mi ez elvtársak, ha nem támadás? Miért nem vették ezt előbb észre a me- zöcsáti elvtársak, miért csak most, ami­kor már komoly méretű volt a szabotá- !ás. Hányszor és hányszor hívtuk tel er­re a veszélyre az elvtársak figyelmét: — Vigyázzanak, támadásra készül a ku­lik. Nem akarták elhinni. Donáth elv­társunk cikke alapján kellett rájönnünk arra, hogy bizony nálunk sincs minden rendben. Ahogy nekiláttunk hibáink ki­javításának, nem egészen két nap alatt a mezőcsáti Patakihoz hasonló számos szabotáló kulák gazdát fedeztünk fel. Es azóta is egymás után jönnek a jelenté­sek arról, hogy hogyan szabotálnak a kulákparasztok, a nagygazdák. Úgy lát­szik a kuiákok is lebecsülték a mi erőn­ket. Az október 28-án tartott vármegyei Népi Bizottsági ülés azonban megtanítot­ta a szabotáló Mákjainkat arra, hogy ha keli, tudunk mi kemények is lenni és ha keil, vissza is tudunk ütni. Hat sza­botáló kulák paraszt földjét bérlőszövet­kezetek veszik ót, akik majd egész biz­tosan megművelik a parlagon heverő földeket. Valószínű, hogy a hat kulák pa­raszt után azokra is sor kerül, akiknek még ez sem elég figyelmeztetés. Meg lógják tanulni ellenségeink, hogy nem jó velünk kikezdeni. De nézzük csak, mennyire voltunk mi éberek. Kikre bíztuk ellenségeink ellen­őrzését. Csoda-e, ha ilyen vígan és sza­badon szabotálhattak a kulák parasztok, amikor olyan gazdasági felügyelőink vol­tak, mint Nemespanny Iván gazdasági felügyelő, aki a iölcreíorm ellen agitált, kijátszotta a kormányrendeleteket, gyű­löli a népi szerveket és többek előtt ki­jelentette, hogy szakállát addig nem vá­gatja le, amíg a demokrácia tart Sza­kálla növesztésével gyászolta a régi tár­sadalmi rendet. Lehet, hogy mi ezt az urat jobb belátásra bírtuk volna, mire a szakálla térdig nő. Erre azonban nekünk sem időnk, sem türelmünk nincsen és a varmegyei népi bizottság Nemespanny Iván urat és hozzá hasonló három tár­sát, fodor István, Hubay Kondrát, Nyer­ges Aiadár gazdasági felügyelő urakat állasukról való azonnali lemondásra szólí­totta fel. Nem várhatjuk meg a bürokra­tikus eljárási, amíg majd felettes ható­ságuk vizsgálják le őket. Ha nem mon­danak le, lesz rá gondunk, hogy eltávo- lirsuk őket. Jöjjenek helyükbe olyanok, akik becsületesen tudják szolgálni a doigozo nép, a demokrácia ügyét. Tudomásunkra jutott az is, hogy töb­ben a középparasztok közül is elhanya­golták az őszi mezőgazdasági munkaia­tokat. Ezekhez a gazdákhoz külön név­re szóló figyelmeztetést küldött Nevi Bj- zo ti ►águnk első figyelmeztetéskén., re­méljük, hogy neldlátnak mulasztásuk pótlásához. Örvendetes jelenség, hogy az elvtársaink is, de közigazgatási szer­veink is, mindazok, akiknek feladata a mezőgazdasági termelés tervszerű vég­rehajtása, komoly igyekezettel láttak hozzá az elmúlt napokban a hibák kikü­szöböléséhez. Beérkezett jelentések sze­rint minden reményünk meg van arra, hogy pótoljuk eddigi mulasztásainkat és megyénket az országos mezőgazdasági termelési verseny őszi szakaszában az elsők közé vigyük fel. Legyen tanulság nagy nyugtalansággal tárgyalta a bérharc fejleményeit. Hir szerint azzal a gondolattal is foglalkozott, hogy a kommunistákat kizárják a. közigazgatásból. A bányászsztrájk,' amely változatlan egységben folyik) tovább, máris súlyos nehézségeket okoz a vasúti és hajózási forga­lomban. ÉletfflSYtigtani (egyházra Ítélték Magashoz? Lászlót A népbíróság szombaton hirdetett itéie-*j tét Magasházy László bünperében. A? vádlottat életfogytiglani fegyházra, ál-í lásának nyugdíjjal együtt való elveszté­sére, vagyonának elkobzására és tízévi politikai jogvesztésre ítélte a népbíróság.« Az ítélet indokolása megállapítja, bogyj Horthy és Magasházy bár tudtak arról*« hogy Siófokon tönneggyilkosságtok vol­tak, megtorlást nem FoganatositoUakyl sőt a tömeggyilkosságok a vádlott és«i Horthy tudtával és hozzájáruláséval tör­téntek. —a——mm «mi—nriir—iiwni n .........Bin elvtársaink részére, hogy egy pillanatra^ sem szabad megfeledkeznünk az éberül ségről, nem szabad lebecsülnünk ellenség geink erejét,' nem szabad elhanyagol-1 nunk kötelességünket, továbbra is ko-1 moly felvilágosító munkával kell tudató* sítanunk mezőgazdasági termelésünk to* kozásának komoly politikai jelentőségét.« Pártunk Szervező Bizóttságának felhivá* sa értelmében Megyebizottságunk, Vár* megyei Népi Bizottságunk tapasztalatait felhasználva, lássunk azonnal munkához, mérjünk közös erővel döntő vereséget az« Őszi mezőgazdasági munkálatokat elsza­botálni akaró kulákságra és a reakciós ele­mekre. Tanítsuk meg ellenségeinket ar­ra, hogy aki a dolgozó nép kenyerét ve- szélyeztent próbálja, az a demokrácia öklévé! találja magát szemben. Miskolc, 1948 október 31, vasárnap Ára 60 fillér V. évfolyam—254. asám

Next

/
Oldalképek
Tartalom