Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)
1948-10-28 / 251. szám
Sxemfo&tortíMtt Titaékka! a budapesti jugoszláv követség Uszító kttlákokat veit őrizetbe a miskolci rendőrség j| 10 ív! kényszermunkára ítélték Patay bűntársat Elsikkasztotta az ózdi munkások pénzét || Nagy hadifogoly névsor A jugoszláv nép elfordul a Tito-klíkktől , A Tájékoztató Iroda határozata Tito frs társai árulásáról megállapította: a (jugoszláv népben s a jugoszláv kommunistákban lesz elegendő erő, hogy eltávolítsák a Párt éléről az árulókat s Visszavezessék a Pártot a demokrácia iés a szocializmus hatalmas legyőzhetetlen táborához. A Tájékoztató Iroda határozata óta »számos jel, esemény bizonyította be, fcogy ez a megállapítás helyes volt. A Smarxizmus-leninizmushoz, a Szovjetunióira* hű, a népi demokráciák iTánt baráti jugoszláv kommunisták kimagasló alakjai, a forradalmi küzdelmekben meged- sődölt harcosok egész sora foglalt nyíltan állást a magukat a jugoszláv nép •barátainak hazudó burzsoá nacionalistákkal szemben. Hiába honosította meg az országban a hóhér Rankovics a Jegfékte- lenebb terrort, az eszeveszett üldözést, hiába börtönzk be, gyilkolják le a jugoszláv nép legjobbjait, az ellenállási harcok hőseit, hiába alkalmazzák a megfélemlítés minden eszközét a Tájékoztató Iroda határozatát helyeslő kommunistákkal szemben, mégis egyre jobban megmutatkozik, hogy a jugoszláv nép vagy tömegei megvetéssel fordulnak el ?z áruló Tito-klikktől. A diplomáciai testületekben helyet- foglaló jugoszláv kommunisták egymás «tán jelentik be: nem hajlandók követni Tito, Kardelj, Gyulasz é s Rankovics szovjetellenes, népellenes kalandorpolitikáját. Legutóbb, mint arról hirt adtunk, a budapesti jugoszláv követség kommunistái jelentették be, hogy a belgrádi kongresszusi színjáték után semmi kétségük sincs többé, hogy Titóek a nemzetközi munkásmozgalom elárulásának útjára léptek. Nyilatkozatukból kiviláglik a jugoszláviai árulók alatto- mos módszere: Titóék arra utasították a külföldön élő kommunistákat, dolgozzanak frakciók létrehozásán annak az országnak kommunista pártjában, ahol tartózkodnak- A hazug, hangzatos szólamok mögött, im, a kommunista pártok egységének megbontására, ezáltal az imperielistaellenes béke front meggyengítésére irányuló szándék lapulA belgrádi egyetem ezer kommunista diákja is hallatta hangját Tjtoék áruló politikájával szemben. S állásfoglalásukon mit sem változtat, hogy 400-at közülük letartóztattak, a különösen »veszélyeseket« pedig kivégezték. Számos belgrádi egyetemi tanárt tiltottak cl a tanítástól, mert nem voltak hajlandók helyeselni a Tito-politikát. Százszámra zárják ki 8 pártból a proletár, internacionalista, a marxizmus-leniniz- mushoz hű tagokat, s helyükbe küláko- tot, nacionlista kispolgárokat iobodoz- nak. Hogy a Szovjetunióhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a nemzettől! munkásmozgalomhoz ,a béke frontjához híven ragaszkodó jugoszláviai tommunisták ébersége nem aludt ej,' •agy felvették a harcot a Tito-klikkel izemben, azt ékesen bizonyítja az a na- »okban Belgrádban megtartott titkos Értekezlet, amely élesen elítélte Jugo- izlávia mai vezetőinek katasztrófa-politikáját és elhatározta, kérlelhetetlen ü francia bángaszoh a söbiti kitartónak, ha logos követeléseiket nem testesítik A munkásgyilkos Moch csendőrei ismét kioltották egy bányász életét Véres összetűzés a délvidéki Ales városban A munkásgyükós Motfi csendőreinek újabb gyalázatos tette fokozta a franciaországi feszültséget. A délvidéki Ales városban n fegyveres karhatalmi alakulatok s°rtüzet adtak le a békésen felvonuló bányászokra. Az egyik rendőrgolyó megölte Chaptal 26 éves bányászt. Több százan megsebesültek SOU személyt tartóztattak le, köztük öregeket, asszonyokat. 10—15 éves gyermekeket. Az újabb bányászgyilkosság hírére Card megye vasutasai és szállító munkásai sztrájké léplek. Marseille dolgozói hasonló lépésre száHák el magukat. A rakodómunkások szakszervezete elhatározta, hogy a francia kikötökben megtagadják a szénszállítmányok kirakását. A rouen<H kikötőben már 10 szeaszáUító hajó vár kirakásra. A vasutak szénkészlete erősen leapadt — vasúti korlátozásokat léptetnek életbe. A CGT felhívása a munkásokhoz A francia munkásosztály te'jes erejével támogatja a hősi harcba11 álló bányászokat. ^ A bányászok érdekében megindult gyűjtés kedden este elérte a 30 millió frankot. Ä párisi fémmunkások egy napi 3 bérüket ajánlották fel n bányászok segélyalapja javára. De nemcsak a francia, az egész világ öntudatos szervezett dolgozói szolidárisak a francia bányamunkássággal. Számos országban hatalmas gyűjtési akció indult meg. A CGT újabb felhívásában megállapítja. hogy a véres rendőri Ptéz kedésekre azért határozta e* magát a kormány, mert látta, hogy a bányászok teljesen egységesek a sztrájkban, minden egys%'bon- tó kísérletezés ellenére a Force Ouvrjere bányászai is csatlakoztak n sztrájkhoz és kétségtelen, hogy a bányászok a végsői,ág ki- tartanak, ha j°g°s követeléseiket nem teljesítik. A kormány példátlan terroríntéz- kedéseket foganatosít Egész hadosztály katonaságot és rendőrséget küldött a délfrancia vidékre. 20 tankot, páncélautókat s szines csapatokat mozgósított. A franc;« bányászok harci készség» töretlen $ nem tágítalak elhatározásuktól: a végső győzelemig folytatják n küzdelmet R helyszínen taeBlmíiyezzik n berlini kérdést n „semleges“ államok megbízottul ,.Veszélyes vállalkozásba keveredtünk az angolszászok oldalán" — írja a France Soir Az úgynevezett semleges államok ki- séréletéuek kudarca után a nyugati hatalmak most már látják, hogy a berlini kérdésnek az UNO közgyűlésé elé fervetségét igyekeznek megnyerni*. Ez a » gítja, miért mutatkozik egyre nagyobb megállapítás hűen fejezi ki a francia I tanácstalanság a nyugati hatalmak kő- közvélemény álláspontját, s megvilá- | zött a berlini kérdésben. jesztése nem hozhat gyakorlati megoldást ,s csak újabb bizonyítékai szolgáltai arra, hogy az amerikai szavazógépen belül is élesek az ellentétek. Most abba vetik reményüket, hogy a hat »semleges« ország egyike újból megkísérli a berlinj kérdés megoldását valamiféle közvetítő javaslattal a Biztonság* Tanács útján kieszközölni. Úgy hirlik, hogy a »semleges« államok megbízottal Berlinbe utaznak, hogy a helyszínen tanulmányozzák Berl n kérdéseit. Közvetlen tapasztalaMunhásbfröság elé kerül, aki szabotálja az őszi munkát! Dr. Ries István igazságügyminiszter a kidákok szabó látásával kapcsolatban kijelentette: az idevonatkozó törvények alapján utasítottam az ügyészségét, hogy „ földek őszi megművelésének szándékos elhanyagolásából eredő bűncselekmény esetében nyomban emeljenek vádat s a tetteseket állítsák az illetékes mtenkásbirósúg elé. A legrövidebb idő alatt megtorolunk minden olyan bűncselekményt amely az ország gazdasági rendje ellen vágyul. ta,k alapján akarják összeállítani jelentésüket és javaslatukat. A hiábavaló kísérletezések kudarca Borsodi Szénipari Központ alakult után a francia sajtó egy része is kénytelen. beismerni a Szovjetunió álláspontjának helyességét. Egyes lapok úgy írnak, hogy november 2. előtt, az amerikai elnökválasztás napjáig már semmi lényegesebb változás nem várható e berlini kérdésben. »Ami bennünket, franciákat illet — írja a. France Soir —, veszélyes vállalkozásba keveredtünk, amj tulajdon érdekeinkkel sem egyezik, hiszen az angolszászok a németek szöA minisztertanács határozata értelmében a MÁSz megszűnik- Helyébe megalakult a Szénbányászati ipari Igazgatóság. Vezetője. Osztrovszki György. Két ipari központ alakult: o Borsodi Szénipari Központ miskolci székhellyel, s a Középdunántuli Szénipari Központ várpalotai székhellyel- A Borsodi Központ igazgatójául Krausz Ferencet nevezte ki a minisztertanács. A két ipari központ irányítása alatt, 10 szénbánya nemzeti vállalat működik. A borsodi szénipari központon belül az ózdi, diósgyőri,. sajómelléki és salgótarjáni Nem-, zetj Vállalat- \ A nemzeti vállalatok különböző osztályainak vezetésére nagy számban állítottak be bányászokat. így a sajómelléki Nemzeti Vállalat műszaki osztá- \ Jvának vezetésével Oroszi Jánost, a Kossuth-díjas vájárt bízták meg. v küzdelmet indít a nép ellenségeivé vált vezetők eltávolításáért- Mire, kikre támaszkodik a jugoszláv nép, az igaz jugoszláv kommunisták? Barátaikra, a Szovjetunióra, Lenin és Sztálin nagy pártjára, a népi demokratikus országok egységes, erős; szilárd •kommunista pártjaira, ,a békeszerető népek frontjára, a dolgozó milliókra, akik jól tudják, hogy Titoék útja a háborús uszítókhoz, az imperialistákhoz, a dolgozó nép ellenségeihez vezetA Tájékoztató Iroda határozatába»' említett egészséges ’ forradalmi erők' megmozdultak Jugoszláviában s o*nt kétséges, hogy harcukat sikerrel fogják • megvívni. (s- *•) tsnmmámm Miskolc, 1948 október 28, csütörtök ftrQ gQ fillér V- évfolyam —251. »ám lMMMBMHMW—mmiM——mmnainm ^isw| || H IBIiUmMn—M—lÉIIMl liML IBJIMlkiM IMUI1MI1JÜBM jMülliMIMWMMHlMMBMh Ilin HU II iT TTIIIIiriWilllTTITITMiWWBTWMWTMinMnfMMBni >.
