Észak-Magyarország, 1948. október (5. évfolyam, 228-254. szám)

1948-10-25 / 248. szám

Három gépállomás Borsodban 1 Hogyan kapható kisipari hitel? Ai igazi Franciaország nem liaggfa magát gúzsba kölni! Soint-Etienne közelében a csendőrség sortüzet adott a munkásokra — a bányászon elsöpörték a terrorlegenyeket *A hajtószíjak, emelők... a prole­tariátusnak azért kellenek, mert nél­külük a győzelemért vívott harcában fegyvertelen hadseregként állana a ' szervezett és fej fegyverzett tökévé*! .«zeniben. Ezek a szervezetek a pro]e- I tariátusnak azért kellenek, mert nél- , külük múlhatatlanul vereséget szen­vedne « burzsoázia megdöntéséért ví­vott harcában, saját hatalma megszi­lárdításáért vívott harcában, a szocia­lizmus építéséért vívott harcában.» ji.itálja /elvtárs ezekben a sarokban s i ”bb más helyen világosiul, félreértbe- 1 Jetieuul megfogalmazza a tbmegszei ve­ttek — mert a «hajtóószíjakon», «eme­li» a lenini formulázás szerint ezek tendók —, így a leghatalmasabo s a munkásosztály Harcaiban legjelentősebb fzeiepet játszó tömegszervezet, a szak- jervezetek feladatait. A Párt mint a (munkásosztály szervezett élcsapata, a proletariátus osztáiyszervezetenek leg- pnagasabb tormája, vezeti, irányítja a küzdelmet. Mögötte felsorakoznak a munkásosztály ósszeségét magában fog- jlaló szakszervezetek és más lömégszer- vezetek, hogy ^ erejük latbavetesével győzelemre, sikerre vigyék a harcot- *A szakszervezet — nundja Sztálin .• Ív társ — n kommunizmus iskolája. A szakszervezetek kiválasztják soraikból k legjobb elemeket a kormányzás üsz- szes területein végzendő vezető niun- fcari*, a munkásosztályon beiül létrehoz zák a kapcsolatot a haladott és az el mariit rétegek között, összekötik a muu- kástömegeket a munkásosztály eiőhadá- k*l». Mj a Párt és a szakszervezetek vi­szonya? A Párt mint a munkásosztály (élcsapata megmutatja a célokat, megvi- jUgositja az irányt, amely fele s ame­lyen a szakszervezetnek s minden más (tomegszervezetnek Haladnia keli- «Ez nem jelenti azt, hogy a Párton kívüli szervezeteket lorniaitsan a Part vezeté- ■séilek kell alárendelni. Csak arról van .szó, hogy a Pártnak ezekhez a szerve- letekhez tartozó tagjai, mint kétségkí­vül befolyással miueikcző emberek, a meggyőzés minden eszközével igyekez­zenek elérni, hogy a Párton kívü*! szer­kezetek munkájukban közeledjenek a (proletariátus pártjához és önként elfő* .gadják politikai vezetését». Végül ki­ll Hangsúlyozzák nagy tanítóink, hogy a szakszermezetek elsősorban a termelés -vonalán kapcsolják össze a Pártot a munkásosztállyal­Vájjon a gyökeresen megváltozott kö­rülmények közölt merőben új feladatok előtt álló, a szocialzmus építésének idoszabában működő magyar szakszerve­zetek 17. történelmi kongresszusának munkája és határozatai vi«szatükkö- *ik-e a marxi—lenini tanítások szelle­mét? Mind a felszólalások, mind a kon­gresszus határozatai aláhúzták azt * tényt, hogy a magyar munkásosztály harcát a dolgozó nép minden fajta ki- izsákmányalásának megszüntetéséért, a szocializmus megvalósításáért a ma­gyar munkásosztály élcsapata, a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezeti, amelyet a szakszervezetek teljes erejükkel -támo­gatnak. Elsősorban a tőkés erőkkel «nemben következetes harcot folytató Magyar Kommunista Pártnak s az azt támogató baloldali szociáldemokraták­nak köszönhetők azok a politikai és gazdasági győzelmek, amelyek népi de- imokráciánkat megszilárdították, az ál­lamhatalmat, a politikai és gazdasági vezetést a munkásosztály s a vele szö­vetséges dolgozó parasztság kezébe ; rakta le. Ez a tény magában hordja azt, hogy a.jnunkás OSZ-, Az amerikai dollár-imperialisták szennyes Zsoltijába szegd dó ti fran­cia kormány újabb gyalázatos in­tézkedésekre határozta el magú- a szabadságukért s a. mindennapi ke­nyérért harcoló hős bányászok el­ten. A péntek esti rendkívüli mi­nisztertanács határozati szerint a karhatalmi alakulatok lőfegyverü­ket használhatják a saírájkcuókkal szemben, betilthatják a különböző gyűléseket, a tüntető felvonulások­ban résztvevő idegen állampolgáro­kat kiutasíthatják, cenzúrázhatják az újságcikkeket. a szakszervezeti vezetőket bizonyo9 esetekben letar­tóztathatják. "" A Queui'le-kortnány fokozódó terrorja sem riasztia vissza a fran­cia bányászokat s bár mindenün­nen az összecsapások fokozódásáról s véres közelharcokról számolnék be rendületlenül kitartanak. Még a kormány gyaláza tos rendeletéi megjelentek volna a •i ■51 * munkásgyilkos Moch belttgyminite- ter parancsot adott csendőrségének hogy használja fegyveré*. Póné eken délután a Saint-Étienne közeiében lévő Firminyben a békésen felvo­nuló munkásokra a Rendőrség »őr­tüzeit adott. A soA-űznek több mint száz sebe­sültje volt. Két bányászt a csendőrgolyók megöljek. A bá­nyászok szembeszálltak Mocli terrorleaényeivel. vasdoronqokat raqadtak c aszókkal meg puszta kézzel szinte elsöpörték a csendőr legényeket. A délfrancíaiországi bányavidék több más helyén hasonlókép meg­fu‘ámították a munkások az el'enük támadó csendőrök«'. A bányátok fog’vokat js ejteltek, több Gsziot is. / csendőrt? G*2trd megye minden tar'ójából kén vielen vol;- kivonulni. Mindenütt a bányászok az urai a helyzetnek. A CGT felhívása a dolgozókhoz A bányász 8zakszervezet drámai felhívást intézett a munkássághoz. A kormány csalódik, ha azt hiszi, hogy fenyegetőzéseivel és terrorjá­val megfélemlítheti a bányászokat — állapítja meg a kiáltvány. Az eseményekért a felelősség teljes rcé.tékben a kormányt terheli, mert nem válaszolt a bányászok kOve'ekspJre. Á fenyegetőzések c*ak meg­erősítik o bányászokat abban a szilárd elhatározásukban, hoju a küzdelmei a végső győzelemig folytat iák. A CGT vezetősége szombaté»’ léi­ben kiadott nyilai kozatában meg- béiyegzi a francia kormány maga- t.aitását. amely kirívóan *ér'i a sztrájkjogot s a dolgozók szabadsá­A monarchotasiszták újabb kudarcai A szabad görög rádió közli, hogy a szabadságharcos csapatok Kar- dizza környékén heves és elkesere­dett harcokban súlyos? vereséget mértek a kormánycsapatokra és el­foglalták Ri zabát, valamint több más helyiséget. A műszaki csapatok több fontos hidat robbantottak fel. A kormánycsapatok állandó vere­sége kétségbeesett lépésre készteti az athéni kormányt. Mint a TASS iroda jelenti, az athéni hadvezetöség g megu megkérte az amerikaiakat, engedjék 5 járói. meg mérgező anyagok használatát a demokratikus hadsereg ellen. Pelo ponézoszban, ahol a Markosz-hadse­reg 320-nál több községet és várost megszállva tart, az athéni kormány ostromállapotot rendelt el. A szabad görög rádió felhívást intézett a munkássághoz és parasz­tokhoz, méltóképpen emlékezzenek meg október 28-án a szabadságharc megindulásának második évforduló­ját. A kormány intézkedésii: kihí­vás b munkásosztály s a köztársa' ság ellen. A CGT felhívja a dől-1 gőzöket, azonnal lépjenek kőibe, hogy a bűnösök üfésre emelt kezét megállítsák. A munka korlátozott ideig tartó megszakításával az ősz- sze8 üzemek mulassák ki együttér* zésüket/ a bányászokkal. Felhívja az Egyesük Államok és Nogybn» tamia bányászait, tengerészeit és rakodómunkásait is, nyilvánítsák ki együttérzésüket a bányászokkal. 16 millió frank a sztrájkotok megsegítés éref Megható a francia munk'áso*ztáIy szolidaritása a hős bányászok irán*. Számo8 helyen sztrájkba lép*ek a va9ulí«8ok. A Loire völgye munkás-í sága hétfőn tiltakozó sz:rájkot rea*j dez. Több mint 16 millió frank gyűlt j össze a bányászok és családtag­jaik megsegítésére. A bányászok nagy örömmel fogad*! 7álc a magyar bányamunkások■ 100.000 forin,tos adományát. Baloldali körökben a legmélyebb« felháborodással fogadták a kor4] mánv becstelen intézkedéseit. Aj Ce Soir ezt írja: Az igazi Francia*j orszáq nem hagyja magd* gúzsba kötni. POLLIT, az angol KP főtitkára: A béketábor erősebb, mint a háborús csoport Polli:, az angol kommunista pár*! főtitkára egyetemi hallgatók béke4 gyűlésén ezeket mondja: Nyűgöd* tan állíthatom. nem kell háborútól tartani. A béke^ábor összehasonlít4 hatatlanul erősebb, mint azok á csoportok, akik háborút terveznek. itály és az államhatalom viszonya. A munkásosztály többe nem ostromlója a hatalomnak, hanem birtoklója. A jubilá­ns szakszervezeti kongresszusnak így egészen más problémákat kellett túr-» gyalusainak középpontjába állítani, mint azoknak a kongresszusoknak, amelyeket a reakció az ellenforradalmi elnyomás, a kizsákmányolással, szembeni küzde­lem időszakában tartottak. A termelés problémái foglalkoztatták elsősorban a lezajlott kongresszust. Híven a marxiz­mus— leninizmus tanításához, a kongresz- szus leszögezi: «A szakszervezetek el­sőrendű feladata továbbra is a gyárak, ..műhelyek és munkabrigádok megszerve­zése és fejlesztése a termelési tervek végrehajtásáért és túlszárnyalásáért.» A szakszervezeteknek jó, küzdőképes kádereket kell kinevelniük. Gondolt-e erre a szakszervezeti mozgalom új út­ját kijelölő kongresszus? A tárgyalások során, s a határozatok­ban rámutattak az oktatás, az elméleti színvonal emelésének döntő fontossá­gúra. Minden eszközzel támogatni kell a tehetséges munkásokat tanulmányaik­ban. rendszeresíteni kell az új szakszer­vezeti káderek felkutatására, megisme­résére, nevelésére irányuló munkát. A kongresszus egyik legjelentősebb határozata, az ipari szervezetekre vájó áttérés js azt szolgálja, hogy a' szak* szervezetek — most már egy üzem minden dolgozóiát egyazon szervezet­be tömörítve — minél eredményesebbel vihessék e]őre a termelés, a szocialista építés ügyét. A 17. szakszervezeti kongresszus marxizmus—leninjzmus tanításaitól vezér* reive eredményes munkát végzett. Bea töltötte azt a hivatást, amit a történ«! lem osztott ki rá. Munkálkodásává^ határozataival új szakrszába lendített« a szocializmust építő magyar munkást osztály harcát ,megszilárdította egysei gót, megnövelte erejét. ESZÄKMAGMORSZÄG ' Misk#k, 1948 október 24, vasárnap Ára 60 fillér V. évfolyam — 248. nám

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom