Észak-Magyarország, 1948. november (5. évfolyam, 199-227. szám)

1948-09-22 / 220. szám

■piiojar csehszlovák ntinlízfer: Nasprerszápn a űw$®zék a Sejs- nagfotsk ©plliistzmiissaS sitoeM a |§wi elé Phojar csehszlovák közegészségügyi miniszter sajtóértekezleten •zániolt be magyarországi tapasztalatairól. A legnagyobb elismeréssel beszéli arról n gondoskodásról, amely n dogozók „ népi demokratikus Magyarországon részesülnek. Beszámolt erről is, hogy Magyárofszá- gon Igyekeznek szellemileg kiművelni a fizikai munkásságot, .'la- gyarorszáqon a munkásság, imr-tsztság és a demokratikus értelmiség a ’egnaggobh optimizmussal néz n fb vő elé. Állítsák az atoméról a béke szolgálatába! LCve-telíék a tudomány munkásainak prágai értekezletén A tüdorr^Kyos munkások nemzetközi szövetsége napokban ütt (Össze idei kongresszusára. Prágában, amelyen Magyarorzág megfi­gyelővel. képviselteti megát. A megnyitás alkalmából rendezeti sáp tóértekezleten Nolliet Curio professzor a tudományos munkások nem sdkosi szövetségének elnöke kijelentette: A világ haladó tudósai azt követelik, hogy az afomeröt ne ß háború, hanem a béke szolgálóidba állítsák és ezért követeli az a Cone ró feldolgozásával kapcsolatos ku­tatások eredményeinek hözzététe lét.. 5 ezrelék sei ejt = 3523 kiló szobád kenyér 1 órai munhaklhogyós =“ 2.29 kiló zsír Bünden „vasat“ megmozgatnak ö sdeft- €§ #iii#if§cff€§#!!eífi€§ írlcÉUen a dfésgyőrvasgyári váltóműhely dolgozói Az' öthűrrpos részletterv végrehaj- hajtása az önköltség és a sejejtcsökke. nés jegyében folyik. A dolgozók a? előző munka verseny során bőséges la. pasztalalokai szerezte« arra vonatko­zólag, hegy mit jelent a selejt és az önköltség csökkentése a .termelés szempontjából. — Nem ér az semmit, szaktárs, ha a termelés emelkedik ugyanakkor a mű­hely mögött nő a selejthalam — mondj? DVme Ferenc, a diósgyőri vúltórníih; bem — El js határoztuk, hogy minden ivasat« megmozgatunk a selejt cs ön. költségcsökkenés érdekében, Felülvizs­gáljuk a munka menetét, fokozottabban bevezetjük az észszerüshéseket és ? s^err, zárni elhasznál ást is gazdaságosabbá tesszük. A munkafegyelem lazasága sem mu- ta, mást. A műhelyben egy munkaórára esc! fajlagos termelés !0 kg. A meg­munkálás után a 10 kg-os kitérőtest 45 lorint 80 fillérbe kerül. Ha tehát valek; felelőtlenül nem használja ki teljes mértékben a munkaidőt és csak egy órára is elvonja magát a termelő mun­kától, 45.80 forinttal kevesebbet termel, smi 2.29 kg zsír árának felel meg. Felvetheti valaki a kérdést, hiszen az áitalain előállított áru értékét, történe­tesen a fentebb említett zsír árát, nem en kapom meg. Közvetlenül nem, de közvetve csak ml látjuk ennek hasznát! Ha a jé munkaidő kihasználássá] többet terme­lünk, kevesebbe kerülnek u IfrtKcik­kék. TöbD géppel több árut tudunk előállí­tani. A parasztság js ezáltal olcsóbbar jut hozzá a szükséges iparcikkekhez tehát Ő is olcsóbban adhatja el termel* vényeit, amit mi így olcsóbban vásá. Tolhatunk meg. 9 Az öthónapos részletterv végrehaj­tása alatt legalább ojyan eredményeket kell elérni a selejt- és az önköltség, csökkentés terén mint «2 e]6z8 ver­senyben a termelés mennyiségi eme­lése terén ériünk el. Most tehát a többtermelés mellett a jobb, o’csóbí termelést keli szem előtt tartani! Deute ezaktárg jó példát mutatott A rejtett, úgynevezett »szekrényidd Kot* önként feladjuk, mert sok az ilyen rejlett idő és rájöttünk, hogy ezzel sa­ját magunkat csapjuk be, ha nem á,Üt­jük" a termelés szolgálatába. — Ezen a téren már Derne sxektárs jó példát mutatott — mond ja Hajdú La­jos, az üzem vezetője, —* Olyan munka* művelet idejét, amelyre 6 percei adtak t percre szállította le. Az üzemben — amióta rámutattunk a sejejt és önkölt­ségcsökkentés fontosságára — örvende­tes javulás mutatkozik. Az egy főre eső ermelés értéke emelkedett az önköltség is a rezsiszázsilék csökkent. Mi kommunista munkások... — Nem is lehet másképpen boldogulni éjelsiinvütteiot emelni és jólétit építem csak (így, ha a dolgozók magúkévá te­szik és támogatják ezt a mozgalmat — kapcsolódik a beszélgetésbe Kertész Isi* ván gyalus. — Aki ismeri a Magyar Do.gozok Pártjának programját, az tudja hogy a Fórt az üzemek jövedelmezősé­ginek biztosítása és növekedése, az éléi­Mezőkövesdről Amerikába vándorolt magyarok halálos aalészerescséflensége Súlyosan megörült Csenge Károly Chatham! munkás, «Kt nsüwesíteít vetőmagot gyűjtött Borsod megyének Egy-két hete, hogy megemlékeztünk arról a levélről és vrtömagküldemény- iöl, amelyet Csenge Károly Mezőkö­vesdről elszármazott kanadai magyar munkás küldött Fekete Mihály toppan­nak. Bejelentette levelében, hogy az ottani magyarok között újabb nagysza­bású akciót indított nemesített vető­magvak gyüjéséfe Borsod megye szá­mára, Azt is megírta, hogy több társá­val együtt ak^k egy konzervgyárban dolgoznak, hazakészüittek a munkáson és parasztok új Magyarországába. Mint lap jelentésekből értesültünk, Csenge Károly aligha valósíthatja rneg nagy tervét. A szerencsétlen chath'-mi munkást végzetes autószerencsétlenség érte nemrégiben. Szűkszavú hír mondja el az eseményt amely szerint Csenge Károly csatádi« val együtt gépkocsin haladt <0 kis ka­nadai város utcáján, egy autóbusz bije- szaladt kocsijukba. Csenge Kárólyné nyomban életét ve- szítette, Csenge Károlyt és k'sjány.V' ped'g életveszélyes sérü ésekkcl kór­házba szállították. Kendőri vizsgálat indult az autószeren­csétlenség körülményeinek megállapítá­sára. j Idehaza, Magyarországon is mély rész. vétel keltett Csenge Károly végzetes szerencsétlensége, mert állandó kapcso­latot tartott fenn az óhazával, így so­kan ismerték és Szerették a demokrati­kus érzelmű Borsodból kivándorolt mun­kást. színvonal emelése érdekében a munka termelékenység tokozásáért, az észsze- ri» 3ités és ukarékosságj következetes megvalósításáért, a seieyt és az önkiül, aégi árak csökkentéséért küzd. Ez biz- tositja életszínvonalunk tárté* eme.ke* rizsét. Ez a küzdelem megkívánja, hogy mi, kommunista munkások, -az élcsapathoz tartozók, maradéktalanul támogassuk a Párt ezen célkitűzését és mindén te* hetsegünket, adottságunkat használjuk fej ennek érdekében. Miről bíSiemek a számok ? A selejtcsökkcntés fontosságét kézzel* fogbatóan meg lehet magyarázni a vái- tomühely példáján. Egy kilogram kitérő nyersanyaga ér megmunkálása 4.5a forintba kerül. Ezé; a pénzösszegért 1.70 kg. szabad kenye­ret Sehet vásárolni. A VáÜómüheiy leg­magasabb havi se ejtátjaga b ez:*. ,-.. Az üzem termelése havi 400 tonna. Az 5 ezrelék tehát 2Ü00 kiló seiej'et jelent. Ha most z kitérő árát a 4.b8 forintot beszorozzuk a 2üiX!-rei, megkapjuk az elvesztett anyag árát, ami ö.lüu íorjn.oi tesz ki. Ezért a pénzért 3523 kg szabad kenye­ret lehet vásárolni egy hóméban. Tisztán' látható tehát, Rogy m.i \ el a szánktól, ha nem v gyázú.l kénpen a selejfre. Keddi számunkban hírt adtunk arról e megdöbbentő szabotázsról, amelyet ;• Magyar Amerikai Olajipart Rt-nél fedjek fel az áüamvédelmj hatóságok. A nyo. tr.ozás megállapította, hogy a szerződési még Imrctiy Béia pénzügyminiszter iiü3- . bán kötötte az amerikai vállaltokkal Az amerikai tőkések rendkívül kévé? anyagi befektetéssel" a dunántúli o ajkon dossziékból egy sokszorosan az eredet' befektetést meghaladó vállalatot fejtesz- 'tettek ki. A vajjal;,! vezetője Fridi Rue- cemann volt aki német szülőktől- szár- n.azott s igy nem titkolta rokonszenvöt a nemzeti szocializmus iránt. Es amikor 1941 decemberében Ma­gyarország és az USA között bekövet, kezcvt hadiiUapot urán kény.ele,i volt Magyarországot elhagyni, ncta adat: utasítást a nőméi hadi gépezet célja,1 Szolgáló oiajle.-mc'és csökkentésére hanem éppen ellenkezőleg, a f..s szí? rir. Papp Smon egyetemi tanárt bízta- r.tög a vir.alaí vezelézívtl. Eltávozása után utasít.,t.a Hepp Simon' hogy vitás kérdésekben tordu.jon a né­met-amerikai olajtársaság hamburgi ve­zetőjéhez, Klassenhez, akinek ilyentor- mán mint egy náciváilaiat Vezetőjének döntő szava volt az egész háború lolya- mán a magyar olajtermelésben. A németek ezáltal olyan nagy mennyi­ségű olajat kaptak, amilyent sehonnan Európából nőm kaphattak. A német kormány d. Fapp Kánont érde­mei elismeréséül a német Sas-rend el* söosziályu keresztjével (Öntették ki. A Vörös" Hadsereg közeledtére dr, Fapp szanatóriumba vonult és tűrte hogy a vállalat berendezésének és tel* szerelésének, je eníékeny részét nyugatra szólítsák. A felszabadulás után továbbra )s a Sas-renddel kitüntetett Fapp Simon lett a vállalat vezetője, majd l945-í,er Knedemann ismét visszatért vezérkarával és politikai magatartásuknak megtelt, lően a demokratikus Magyarország javára nem akarták az oiajternust emelni, hanem minden ígyékezetük arra irá* nyúlt, hogy azt csökkentsék és s»a. butái ják. VolnSézó pQspSSi Rsoséniéticii A szatmármegyed Mikszád kéz­ségben lévő szerzetesrend valuta üzérkedő és fegyverrejtegstö szer­zeteseinek kihallgatása során kide­rült, hogy a Vatikánból kapott nagyösszegü valutákból Lussu nagyváradi görög katolikus püs­pöknek 7000 svájci frankot juttat­tak. Lussu beismerte, hogy való­ban kapott 7000 svájci frankot és ezt a szatmári fekete tőzsdén vál­totta be leire. Az ügyészség n v.r lutnüzérkedés miatt vádat emelt Lussu ellen, akit a nagyváradi Tábla népitanácsa von felelősségre. Mérsékelték esT fslsizsaicai fasisó kQtüetésé! A miskolci népbirósáe dr. Tutós tanács# hétfőn fellebbviteli ügyet tárgyalt. Saljai István volt felső- zsolcai tanító 1942—43-ban mint munkaszolgálatoa parancsnok ci- tűrte, hogy keretlegényei kegyet­lenül bánjanak az üldözöttekkel. A munkaszo!gá!at03októ 1 több ék­szert el vett, amit családiának to­vábbított. A népbíróság annak ide­jén 3 évi börtönre ítélte qídla: Ist­vánt amely jogerőre emelkedőit. Sallaj védőjével fellebbvítelétt fo­lyamodott. így most újra tárgyalta a, népbíróság az Ügyét. Saljai Ist­ván 3 évi börtönbüntetését 0 hóna­pi börtönre szállította le, A? ügyész Súlyosbításért fellebbezel. I&3YIB fosszBá&atsofe vetösépet Q szm§áém temtäli A termelési szerződések kötését 1948/49. gazdasági évben a lóldmíves- szövetkezetek végzik. Termelési szerző, dóst köthet minden dolgozó töldmíve», aki saját földjét sajátmaga, illetve ess. ládja tagjaival műveli. Nemesitett őszi búzára, rozsra és őszi árpára köthető termelési szerződé». A leszerződött termelő szokvfinyminöségo gabona becserélése révén ugyanolyan lajú és mennyiségű vetőmagot kap. A fizetendő felár búzánál 13, rozsnál 12.50, árpánál 14 forint. A termelő a names itat: vetőmagot csávázva, ólomzárolt zsá­kokban kapja. A vetőmaggal (cgyidöben kap a ter­melő kát, holdanként I q szupert»«« fitot és I q pétisót 50, iileivt 60 fo­rintos árban, egy év! kamatmentes tet­teire. A töldmívesszővetkezetek és Miami gépállomások a leszerződtetett termelőknek, mkjkto-fc nincs vetőgépjük, díjmentesen bocsát­ják azt rendelkezésükre. A nemesített vetőmag termelés tót « termelő a óeszolgáltatáskor a ímIjE -*•»- badforgaltni árat s ezen leiül *» 4í 14 százalékát mint nemesi lő tatárat kapj*. 6 Mklsc’ti siédzévei Munkásai bérével megszökött «,*e»r Elek pálházai lakitenneáö, vanautec* aki hosszabb idő óta SS műnk***«#* w luvarosának nem fiseti* Wi * te4e*k»< Aúintegy 18 ezer forintot »U4 «tt»«* A nyom» zás megái lapított», teogy kívül Kántor Ernő a MAU.SWiH*«k te nagyobb összegekkel b itoz k * tsrfteíte-*' lévő fát leíog!»!'.*!:. A ryö.rozüs tart ÉSZAK MAGYARORSZÁG g

Next

/
Oldalképek
Tartalom