Észak-Magyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)

1948-08-16 / 186. szám

! BYSésesftfö o venáéitéJőfpsrt A Gazdasági Főtanács elhatározta, hogy iparigazgatósági szempontból a ven­déglátóipart egységesíti. Az egységesítés legfőbb célja az lesz, hogy az egyes szakmákban jelenleg é'vényben lévő korlátozásokat megszüntetik és egységes vendéglátói iparigazolványt adnak ki. A tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak. A kereskedelemügyi nainiszté. fiúmban az iparengedély és a képesítés, a pénzügyminisztériumban az italmérési jog és az adóügyek, a szakszervezeteknél és a Szakszervezeti Tanácsnál a munka- vállalók jogi helyzetének megvitatásával foglalkoznak. A belügyminiszté-ium dönt majd az egységes záróra és a táncenge­dély kiadása ügyében. A 3 éves Sérv megszünteti az építőipari miiBkacétkülísé|e! Az augusztus 1-én megindult 5 hónapos részlettervben 108 millió -forintot fordítani építkezésekre. Ezzel kapcsolatban Török János a magyar építőipari munkások orszá­gos szövetségének főtitkára kifejtet­te, hogy a 3 éves terv megindulása nagy lehetőségeket nyitott meg az építőipar számára, az 5 hónapos rész­letterv fokozott építkezési programja pedig még jobban növeli ezeket a | ^lehetőségeket úgy, hogy a jövő év elején az építkezési ipar­ban még 'mutatkozó munkanélkű- lisúg teljésen nie<7 fog szűnni. Az építőipar munkássága munka ver­sennyel, a munka helyesebb és ész­szerűbb megszervezésével, vala­mint új eljárásokkal igyekszik az építkezési kéltségeket a lehet<>- legaiacsonyabbra csökkenteni. Ezen a téren már js jelentős ered­ményeket értünk el. Elídifeply SitöiSS létesül íepíráii A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsé­ge Tapolcán üdülőt létesít, elsősorban a törődött ' .szívbeteg hadifoglyok részére* Bgy-egy csoport üdülése 3 hétig tart. Akik 6' hónapnál rövidebb időn bejül tér­tek vissza hadiíogságból s tisztiorvosi bi­zonyítvánnyal igazolják testi ieromlottsá. gukat; jelentkezhetnek üdülésre, ilyen­irányú kérvényüket a Bajtársi Szövetség Borsodmegyei Vezetőségéhez (Széchenyi u. 68.) kel] benyújtani. A beutalásokat a népjóléti minisztérium intézi. Tapolca, fürdő igazgatósága díjtalan fürdést biz* tosított a volt hadifoglyoknak. egy borsodi község amelynek határában gazdag ércrétegek húzódnak, erdei ki­használatlanok s fejlett háziipara van Szendrö községben valamikor pezsgő élet, serény munka zajlott. A háború és a fasiszta rablógazdálkodás azonban alaposan tőnkre tette. Borsod megyé. nek ez a községe ma is sínyli a bánya­kapitalisták uralmát. — Két szénbányánk is volt, elég jó. minőségű barnaszenet fejtettek ki belőle — közli Ling József, a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezetének titkára. A\ há­ború időszakában, amikor csak az volt a szempont, hogy minél nagyobb tömegű Bzenet adjanak a fasiszta háborús célokra, mit sem törődtek azza], hogy közben a bánya teljesen tönkremegy, ügyre több dz gyűlt össze a járatokban, amelyeket már később nem is lehetett tyúzni. 40—50 ezer forintos befektetéssel helyre lehetett volna állítani, de a tő. kés tulajdonosok semmit sem voltak hajlandók áldozni rá. Ennek köszönhető, hogy mind az egykori Winkler szénbánya, mind a Somló-akna teljesen tönkrement, lehetetlenné vált bennük a fejtés. A felszabaduláskor mindkét üzem any- nyira reménytelen állapotban volt, hogy kísérletet sem tettek a termelés megin. dítására. Az államosítás után a felszere, lésüket máshová szállították el, hogy legalább azokat hasznosíthassák. Mérhetetlen gazdagság a szendrői földben A szendrőiek nehez n tudnak belenyu­godni abba, hogy a magasfeszültségű iramvezetéket is leszerelték, hiszen rég­óta abban reménykednek, hogy ennek ré­vén a falu villanyvilágításhoz jut. A ve­zetéket Rudabányára vitték, ahol a tér. inelés szempontjából volt rá nagy szűk. ség. A szendrőiek azonban bíznak benne, hogy a felelős tényezőit megtalálják a módját, hogy ők is mihamarabb fény. hez jussanak. — Óriási lehetőségeink vannak. Tele van a határ érccel, erre húzódnak Rudabányától Abáuj felé a vastartalmú hegyvonulatok. Itt is kellene nyitni aknákat, egész bizonyos, hogy nem fi­zetne rá az állam. Rengeteg nehéz rozsdabarna kő van a mezőn, a parasztok vaskőnek hívják. Az­tán nagyon sok a mészkövünk, a mész, égetőnk most is dolgozik három kemen­cével és nem adtuk fel a reményt arra sem, hogy lignitbányáinkat megindítsák, mert gazdag rétegek húzódnak még erre­felé. Ipari üzemekről is álmodoznak Szend- rőn. Igen sok kender terem errefelé, az asszonyok éjjel-nappa| fonnak, háziipar. szerűen készítik a zsákokat, ruhákat és a vásznakat. Szorgalmas .derék nép, semmi kereseti lehetőséget nem szalajt el, tavaly egy tanfolyam volt, már az idén minden házban készítenek csuhéjból szatyrokat, kosarakat, gyékényeket. Erdőink is kihasználatlanok, fafeldolgozó üzemeket lehetne felállítani, s akkor egy csapásra megszűnne a munkanélküliség. © 1 Északborsodon elsősorban az iparo. | sítás segíthet s erre meg is van min- I den mód. Az MDP nagyszabású pro­gramjának végrehajtásától igen sokat várnak. Tudják, hogy Szendrőt is fel fogja emelni, mert „síkra száll az or­szág termelői erőinek fejlesztéséért, az ipari és mezőgazdasági termelés nő. veléséért, a dolgozók életszínvonalá­nak emelése érdekében”. RSeEíék részletfizetésre, csillárok, vasalók, főzőlapok BAK X MRE villamos szaküzletében Széchenyi u. 14. Tel.: 14-89 A Kenő nmi eJaít már v.in !ksrékp*rinegö?zö Lapusk hasábjain helyt adturik a dolgo­zók kérelmének: a mozik létesítsenek kéj rékpármegőrzőket, hogy a távolabbi he. lyekről bejáró és szórakozni vágyó dol­gozók el tudják helyezni kerékpárjaikat, míg a moziban tartózkodnak. A Korzó mozi részéről felkereste szer: Uosztcségünket Réti Bertalan üzemvezető, és közölte, hogy méltányolva a távolabb lakó mozilátogatók ké’ését, egy 150— 2C0 drb. kerékpárt befogadó fedett ke­rékpármegőrző; építettek, ahol a dolgo­zók biztonságba helyezhetik kerékpárjai, kát. S'zak&'zcn/C'Z&U íízi A házfelügyelők szakszervezeie Szeme, re u. 5. szám alatti helyiségében vasár­nap délután 4 órakor taggyűlést tart. Tárgy; pénztári elszámolás. Fontos meg­jelenést kér a vezetőség. Felhívom a FEKOSz tagokat, hogy a f. hó 15_én délelőtt fél 10 órakor tartandó gyűlésen saját érdekükben jelenjenek meg A gyűlés tárgyai: közellátási tájékozta­tás. Helye: Vármegyeháza nagy tanács­terme. Plevnyák Béla irodavezető. A pedagógus szakszervezet kéri azokat » nyugdíjas pedagógusokat, akik a szak­szervezet tagjai, hogy augusztus 18_án, szerdán d. u. 4 órára a szakszervezet «ékházában saját érdekükben megjelenni izivesked jenek. v hár steppeléssel élteti ci hazat a csizmán Háromnapos Etrakaszíinet A Gazdasági Főtanácsnak az az intéz­kedése, amely augusztus 20-tól 22-ig tér. jedő három napos munkaszünetet ajándé­kozott a dolgozóknak, elismerését jelen­ti annak, hogy a magyar dolgozók a há, teméves tery élső évét becsülettel .telje­sítették. Megállta a helyét az üzemek' munkássága, a dolgozó parasztság, a ve­lük haladó értelmiség egya'ánt és az eredmények ezeket a dolgozókat érdemes­sé tették arra a szimból.kus jutalomra^ amit a három napos munkaszünet jejent* Ez a háromnapos pihenő mintegy ünne­pét jelenti a jól végzett munkának s az ember megbecsülése domborodik ki benne- A munka végeredményben nem öncélú, nem önmagáé-t van, hanem az emberért és a munka megbecsülése a szocializmus építésében az ember megbecsülését je­lenti. Sztálin mondotta, mindenekeöíl meg ke]l tanulnunk megbecsülni az em­bert, megbecsülni minden egyes munka­erőt, akik közös ügyünknek hasznot hoz, nak, meg kell végre érteni, hogy a világ összes értékes tökéi közül a legértéke­sebb és -a legdöntőbb jelentőségű tőke aa ember. Azzal, hogy a népi demokráciában ezt a »legértékesebb tőkét«, az emberi megbecsüljük, csak ha-cunk eredményei! őrizzük és új harcok sikereit biztosítjuk, amikor a hároméves terv 13. hónapjában jól megérdemelt ' pihenőhöz juttatjuk, hogy azután friss kedvvel, újult erővel fojyta:hassák az országépiitö munkát, y rrlaguk országáéi, amelyben a dolgozd embernek jut ki a legnagyobb becsület, és tisztesség. ±JL IS dicsérendőEmlékezés egy régi miskolci kiállításra mégis A miskolci ipari kiállítás ésí vásár méltó szemléltetője a nagy múltra visz. szatekiníő, fejlett szakképzettségű, ki­finomult ízlésű, művészi érzékű mis. kolci kisiparosság erejének. Nemcsak az országhatárokon túl is ismert mis. kolet kisiparos szakmák, hanem a (mis­kolci ipari kiállítások is több mint szá­zados múltra tekinthetnek vissza. Már 1842-ben „minden vidékünkön lakó kézművesek, mesteremberek, gyárnokok és műiparüzők felszólíttaitak,, hogy ké­szítményeik beküldése által a müipar. egyesületet ezen közhasznú céljába rész- vétőkkel, együttmunkálkodásukkal előse­gíteni méltóztassanak”. A Miskolci Érte síiöben megjelent ez a felhívás a pesti ipari kiállításon vájó részvételre szólí. tóttá fel az avasaljai város csizmadiáit, tímárait, gubásait, mézeskalácsosait, gonmbötőit s egyéb céhmestereit. ' 1871 május 4én nyílt meg a Borsod- megyei Gazdasági Egyesület nagy kiállí­tása, amely a megye minden rendű gs rangú népét megmozgatta. Ünnepi ta­racklövések jelezték a kiállítás kezdetét. „Csizmadia van egy a vásárba" — írja beszámolójába^ a Borsod című lap —, de ez is Célját téveszié, mert ahe­lyett, hogy például jó cseléd, , huszár, vagy hajducsizmát állított volna ki. steppeléssel élteti a hazát a csizmán, mindamellett mégis dicsérendő, mert a 999 csizmadia közül ő az egy, kiben tö­rekvés és nemesebb ambíció van. A kiállításon nagy figyelmet keltettek a diósgyőri vasgyár készítményei, a tiszta ablaküvegek, a börkészitménv-k cementkövek, vasbútorok, a Borsodi s. kolci Gőzmalom s az edelényi cukorgyár termékei. Vojt is látogatója a sok szép látnivalónak. Ötezer ember fordult meg ! a reprezentáns miskolci ipari vásáron. A kiállítás keretében a borsodi állat­tenyésztés és földmívelés fejlődéséről is számot adtak. Rengeteg .áru kelt el, a kiállítók nem remélt forgalmat bonyolí­tottak le. 1872-ben a kecskeméti ipannükiállitá- son is resztvettek s feltűnést keltettek a miskolci kisiparosok. Azóta számos kiállításon tett tanú. bizonyságot Miskolc kisiparossága fel­felé ívelő pályafutásáról, a hagyomá­nyokat megőrző, de a technikai újítá­sok ejol soha el nem zárkózó művé. széféről. — ötszörösére emelik a kisipari hitelt és fedezet nélkül is kapnak kölcsönt a kismesterek tevékenységük megkönnyí. tése és gazdasági megerősödése érdeké­ben — közölte Sipos' István, a K'siparo. sok Szabad Szervezetének ügyvezető al- elnöke. 3 ESZAKMÁGYARORSZÁG Miskolci Vaskereskedeími Részvénytársaság Tel: 20-87. — MISKOLC — ■B-isenyöi-u. 6. a NEHÉZIPAR! KÖZPONT BIZOMÁNYOSA Állandó nagy raktár az. Állami Vas Acél és Gépgyá­rak,a lÜmamurányf-Salgótarjám Vasmű Rt., Weiss Manfréd rt. müvek kereskedelmi és gazdasági tét* me'.vényeiben. Gyors és pontos kiszolgálás. Rákosi Mátyást köszöntik olimpiai vemnyz&lßk Rákosi Mátyás e]v.társ miniszterelnök­helyetteshez a következő táviratot intézte olimpiai versenyzőink egy 1 csoporja: A tizennegyedik olimpiáról hazatéri magyar versenyzők második csoportja a hazai földről szeretettel köszönti min'sz. terelnökheiyetíes urat, aki kezdeményezé­sével és támogatásával lehetővé tette ‘ számunkra az olimpián való részvételt és azt, hogy a magyar demokráciának ha. zánktól messze is szolgálatára lehettünk Karácson László, Rudas Ferenc, Schien., kér AniaJ, Bakos László, Sóvári Kálmán, Tölgyesi Sándor, Tiniár Geng István, Tímár Geng András, Kozma József, Va­dászi Elek, Bánknti Antal, Németh SánJ dór, Vörös Ferenc, Palócz Endre, Nagy István, Török Béla, Szűcs Ernő. A EUR fizsisek luüusl termelése: 232 miUiő forint A Nehézipari Központ öt nagyüzeme: a WM, MAVAG, GANZ, Rima és a Győri Vagóngyár júliusban 202 millió forintos termelést ért ej az előző havi 186 millió forinttal szemben. A később államosított tíz kisebb NIK-üzem te-melése 20.4 mii- lióról 20.8 millió forintra emelkedett. AZ MDP HÍREI SZEMINÁRIUMI ELŐADÓK FIGYE­LEM! Vasárnap, '15-én Tapolcán előadói konferenciát tartunk, melyre ezúton fa' meghívjuk az előadó elvtársakat. In gye« . nes autóbusz reggel 8-kor indúl a Város­háztérről. A konferencián az előadók részvétele kötelező! MDP Nagvmiskolcl Pártbizottság Propaganda Osz'álya. Csa. ládtagjait m.ndenki magával hozhatja. Falujáró értekezlet lesz héttőn délután 6 órakor Széchenyi u. 103. sz. alatt. Fa, lujáró felelős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom