Észak-Magyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 174-198. szám)
1948-08-13 / 184. szám
aii8W.öLw« HU2EÚM Miskolc, 1948 augusztus 13, péntek Ára 68 fillér V. évfolyam — 184. íróm Olcsébb lesz i f üzei és a selyemszövet f Szerencsétlenség a miskolci határban T --------------- ------ L- -p------------ ----------------- - , <-•—« 1 HacUfogolynévsor || Újabb magyar sllierefe az Olimpián j Halálra sújtotta a vili ám Építjük iskoláinkat (S. A.) A népi demokrácia az iskolák »üamosításával tágra nyitotta a kapukat a magyar nép elsősorban az eddig nem. csak politikai és gazdasági, hanem szej. lémi elnyomatásban is - sínylődő dolgozd parasztság kulturális felemelkedéséhez. A nagy horderejű törvény egyik legszi. lárdabb bástyájától fosztotta aneg a reakciót, különösen az egyház palástja mögé rejtőző reakciót. Nem csoda, ha ezután a döntő győzelem után a haladás ellenségei újabb .támadásba kezdtek a lelkek megmérgezésére s minden eszközt megragadtak, hogy az iskolák államosít tásának végrehajtását megakadályozzák, a falu tanulnivágyó népét elidegenítsék az. államosított iskoláktól. Mindszenty prímás mit sem törődve a szerzetes peda. gógusok érdekeivel, elhatározásukkal, hogy továbbra is részt kívánnak venni a nevedéi munkában, — eltiltotta őket a • ta_ nitástól. Ez az intézkedés is a vallásos katolikus tömegek befolyásolását, az ál. jernosított iskolák felé való ellenszenv felkeltését célozta. A reakció támadására a magyar nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével úgy válaszolt, hogy hatalmas mozgalmat in. ditott meg az egyházaktól elhanyagolt, .tönkrement, pusztulásnak indult falusi is. kólák helyreállítására. A reakció lélek, pusztító hadjáratba kezdett — a népi demokrácia az építést hirdette meg. S a dolgozó' magyar nép most is, mint hiár" annyiszor, a? építés szavát hallotta meg s nágy lelkesedéssel, egyre hatal. masabb tömegekben sorakozott fel a „Dolgozók az iskoláért” akció zászlaja alá. A mozgalom máris hatalmas eredmé. nyékét ért el. Szerte az országban mun. kisok, parasztok, értelmiségiek, kisiparosok, dolgozó kiskereskedők vasárnapon, ként csákányt, lapátot, vakoló kanalat ragadnak s derűs hangulatban, vidám , munkakedvvel, segítő készséggel tata. rczzák, csinosítják, berendezik a faiusi iskolákat, hogy a tanév kezdetén világos, naplényes, jól felszerelt tantermekben indulhasson meg a munka az agyak meghódításáén., az ifjonti lelkek demokira. ,.tikus szellemmel való telítéséért. liorsod megye dolgozói ez alkalommal, , is p'ldamutatóan láttak neki a-nagyszerű feladat megoldásának. Hatalmas nép. mozgalommá terebélyesedett megyénk határai között is az iskoiaakcíó. Alig nmük ej nap, hogy ne adhatnánk hírt a különböző szakszervezeti csoportok, űzet, illek, érdekvédelmi szervek, testületek egymással versengő elhatározásáról, munka- és pénzfelajanlásokról a falusi is. bóják javára. Borsod munkássága halad az élen az iskolacsatában. Diósgyőri, ózdi, sajószentpéteri munkások kemény erőfeszítésekkel megdolgozott keresetük, bői engednek át jelentős összegeket az iskoiaakciónak, vállalnak külön munkát üzemeikben i a ' falvak gyermekeiért. A .Magyar Dolgozók Pártja falujáról a helyszínre rándmnak ki s hozzák rendbe a düjedező isXöia viskókat. Nem marad ei mögöttük borsod pa. rasztsága sem. A putnoki járásban pél. dául a gazdák holdjaik szama szerint járulnak hozzá az iskolák újjáépítéséhez. Kisiparosaink, . kiskereskedőink, értelmi ségi dolgozók is megteszik a magukét. A megye minden öntudatos dolgozója egy, beforr a nagy nemzeti cél érdekében. Ismét megrnutatkoz k, no?y a közös nagy célok szolgálatában együtt van a megye s az ország minden haladó demokratikus fia. Az iskolamozgalom újabb bizonyság Tömegmozgalommá nö a francia nép tiltakozása Heynaud diktatúra-terve ellen Milyen féltéi elekhez köti a Szovjetunió a négyhatalmi tárgyalások megindításéit A nyugati hatalmak moszkvai képviselői csütörtökön jeniét kihallgatást kértek Molotov külügyminisztertől. Az angolszász és a francia diplomáciai képviselők kormányaikról már megkapták az üj utasításokat. Az eddigi megbeszélések lefolyását és eredményét topábbra is titokban tartják. \ , . ■*. Mi! Itiván a Szovjetunió? külügyminisztereinek Varsóban tartott értekezletén hozott, ajánlásokra a német békeszerződéssel és a megszálló csapatöjc visszavonásával kapcsolatban. 5. Ragaszkodik ' ahhoz, hogy egész Németországban egy A Zycje Warszawy, értesülése1 szerint a moszkvai négyhatalmi tárgyalásokon a Szovjetunió hat pontban fektette le lényeges kívánságait 1. és 8. A Szovjetunió szükségesnek tartja Németország gazdasági és politikai egységének megteremtését. S. Követeli, hogy a Ruhr-vidék iparát négyhatalmi ellenőrzés alá np- lyezzék. é. Utal a keleti oiszágok pénznemet vezessenek be- 6. Követeli hogy Németország határait a potsdami megegyezés alapján kialakult helyzet szerint véglegesítsék. Bium „szocialistát** Raynaud mögött A Reyna ud—Rlumhféle felhatalmazási javaslat megszavazásáról utó lag jelentik, hogy a nemzetgyűlésnek összesen 49 tagja tartózkodott a szavazástól. A gauHebták, radikálisok és a MBP szavazatai megoszlottak. Cs'ik Bilim szocialistái szavaztak > le eoy emberként a Reynaud-tör- vényre. A tömegtiltakozás a Franciaországot amerjkai rabságba hajtó törvény ellen a megszavazás ót* is tovább tart az ország minden részén ég valóst V- gos tömegmozgalom méreteit ölti *4 1A Trepress feltűnésük el tő adató - kát közöj az amerikai dollárimperia- • lizmus terveiről a postdaani egyezmény érteimében felszámolandó I, G. Farben^müvekkel. Az amerikai ifcoríetvezérele az üzemedet náci kapitalisták kezére igyekeznek játszani. Cjay tábornok személyesen lépett közbe, hogy a nürnbergi tárgyaláson enyhe ítéleteket hozzanak az I. G. Farben háborús bűnös igazgatói ellen és még Vcrrresial hadügyminiszter is érvényesítette ebben az irányban befolyásáig így történt azután, hogy tíz voH náci igazgatót teljesen felmentettek ós a többit is csak jelentéktelen büntetésekkel sújtották. Az amerikai nagytőkések már a háború alatt m-g ígérték: akárki jg nyeri meg a háborút, az I. G. Farben, amelyet jE- mert kartel®zálak fűznek 5»sze az amerikai nagytőkével, tovább folytathatja majd. működésétI iis-lszillsiilii ' csal i ím\ Épei vtlalosi részt A Duna-értekezlet általános bizottsága csütörtökön reggel a magyar— csehszlovák indítváu.vt kezdte tárgyalni és úgy határozott, hogy az indítványt a hetedik szakadnál vitatja meg. A bizottság ezután megszavazta a szovjet tervezet negyedik szakaszát. Ez a szakasz arról szól, hogyha valamely parti állam saját ' JJuna-sza- kastán nem tudja elvégezni a hajózás fenntartásához s^üíktége3" munkálatokat, akkor intézkedés céljából a bizottsághoz fordul. A bizottság azután megkezdte az ötödik szakasz vitáját, amely arról szől, hogy a létesítendő dunai bizottságban minden dunai állam egy-egy képviselője vesz reszt. Az amerikai módosító indítvány viszont tagsági jogot akar adni az Egyesült Államoknak, Angliának és Francia- országnak- és javasolja, hogy Ausztriát a békekötés előtt vegyék fel a 'bizottságba, továbbá, hogy a német békeszerződés után eset’-eg e*őbb adamellett, hogy a Függetlenségi Front élő építő valóság, megdöirlhetetlen szilárd alap országunk, népünk fejlődésében. janak helyett a bizottságban Németország képviselőjének is. Az amerikai indítványhoz elsőnek Bebler jugoszláv kiküldött szélt hozzá és a módosító indítvány elutasítását kérte. Anna Pauker román kiküldött ugyancsak visszautasította az amerikai módosító indítványt és leszögezte a népi demokráciák nem. járulnak ■ semmi olyan törekvéshez, amely Európát ketté akarja osztani és ragaszkodnak ahhoz, hogy a dunai bízott jogban csak dunai népek , vegyenek részt. ßz „Bmsfilío ffaügja“ jíisüs tőidet ícg Sicuudni A Newyorki Times értesülése szerint az US A külügyminisztériuma az »Arne, rka Hangja« rádióállomást »szolid hirköz. lő szolgálatból keményen odavágó propa. garida gépezetté alakítja át«. A láp sze. mt a külügyminisztérium október l.től/ átveszi az Amerika Hangja adásának teljes irányítását. zvyr-5zaj^tii5SBsaea20E irsasazxiux Szeptemberben sokszáz megujhodott, kL vüi-belül megszépült, felfrissült iskola várja a falvak gyermekeit .hogy új íeL Belga képviselő Magyarországról Az MDP debreceni szervezetei pártnapot tartottat, melyen részt- yett a debreceni nyári egyetemre érkezett belga Ernest Bümor kommunista képviselő,' ákj a pártxíapoo beszámolt magyarországi tartózkodása során nyert tapasztalatairól- Megállapította, hogy az úf. amit Magyarország rálasz- . tott a népi demokrácia útja, az egyedül helyes út, amely az embe„ ri szabadságjoz vezet Rámutatott arra, hogy az egész Belgium a vMarshali-terv áldásaitól“ szenved. jugoszláv diplomata' a Túiékcz- iqUI iroda bútorozása neíiett Anton Munik, a párisi jugoszláv nagykövetség egyik aiíaséja lemondott lásáról, mert egyetért a Iá jékoz tató Iroda határozatával. Um összészóSsíkozás g ZsIiiQszki-uscObtn Összeszólalkozott feleségével Bérlők István ZSilinszki utcai ószeres. A vészé kedés- hevében egy lapátot ragadott feJ és azzal akarta feleségét megütni. Azon. ■ban anyósa elébe ugrott és így azt suj. tóttá fejbe, akit a rnenlök súlyos álla, pótban szállítottak kórházba. emelélő munka kezdődjék egy t'sztultabb, magasabbrendíí, soha meg nem alkuvó demokrabkus ifjúság kialakításáért. MÚZEUM ESZAKMAGWQRSaG
