Észak-Magyarország, 1948. július (5. évfolyam, 147-173. szám)

1948-07-04 / 150. szám

így méilcsodik n délftarsel! praszlsúg az új legeltetési társulatokban fizedréazét fizetik a régi bérnek — megkétszereződik az állatállomány B ff ész sz&rvefcU) leözé keveredünk Szenlistván határában. Mintha Argentínában lennénk_ — jegyzi me9 Oboczki János| a meg kell adni, valamennyi faj­állat. 4 lain határában Banxrégibea ali8 kóborolt néhány so­vány tokén, ma már a hákebelj állo­mánynak íj jóvaj fölött» vaunak, ÍBiiéli Gábor gazdajegyző —napbar- jjítfittarcú paraeztember — adja meg « felvilágosításokat arról a naf?y~ eaerü haladásról, amjt a falu gaz<ía- társodahna elért. Összefügg ez az új Sogdlfötési! társulatok működőjével, amelyek letörték a nagygazdák uzso- rájét és a legnagyobb lendülettel in­dították meg a fejlődést. — Persze az ér* nálunk is vem ha) efyéff. A faluban álig 2—S nagygazda, van, de befolyásuk még mindig igen erős. Természetesen ezf gazdasági erejük indokolja. Érthetetlen^ hogy még mindig hetükben tartják azt. « közel tOO holdas legelőterületet, amelyet 1926-ban, a muU világhábo­rú hadviseltjeinek utáltak kj. Elmúlt már az az idő. amik» a feaiyegwtések hatásosak voltak. Szél Gábor rövidesen utánané* ennek az ügynek és remélhetőleg hamarosan a kiaparaastok gyarapodó csordái híz­nak a ropogós füvpn. Mezőny arádon ja lényegesen mft- {gsss&fefe a szarvasmarha állomány, noiat * háború előtt. Iga*, egyelőre «t$ak a mennyiségi szaporítás volt a fontos, de mo»t már mód van a mi- ssőségi javításra is. F ontossabbá Vált a tejhozam, mint a* jga és a gazdák lassan áttérnék a magyar- maíliatenyésztJésről a nagyobb teje- Eöképes*égű svájci fajtákra. UjgazdáMól haliunk csak panaszt, 4a már itt s«m a nincstelenség aujaft; Sérelmezik, hogy a régi ura­dalmi istállókat nem akarják nekik rendelkezésre bocsátani, pedig már eaükon vannak a hellyel, az új gazdák már jószágdgomány- ban i$ utolérték a régieket. — Sokat jelent számunkra a «iló­aá,s __ mondja a FEKOSz fiatal titkára, majd tovább dicsekszik gya- ampodásukkal. —1 A mi falunk azonban nemcsak állattenyésztéssel hátad előre, egy­re többen foglalkoznak selyemker- nyőtenyésztéssel »*. Ibengeteg munka van velük, de mi paraszti emberek azt ingyen adjuk, Bem számoljuk. — Akinek nem jut 4Ha*ra, ** bo­garakat tenyészt, de megélünk a jég hátán is, — S*ól közbe vidám bizakodással egy asszony, Szerencsére nagyon kevesen van­nak Mezőny arádon, ajkiknek esak bogárra jut, minden családnak van már legalább egy tehene. * Egész Délborsodban • legszebb e®őreiha!ladás áSll alt tenyésztési vonalon Uíszabábotea mutatja fel* Több, mint 800 szarvasmarha le­gel a három legeltetési társulat birtokán, lie van körülbelül 400 növendékállat is. Apaállat, istállót épített nemré­giben az újgazdák legeltetési társu­lata és az épület már nem üres. — Három svájci és két nmgyay tenyészbikánk van, — dicsekszik Balatoni József, az MDP titkára, akinek nagy része van a falu helyes Irányításában.. •— Azelőtt a nagy gazdák íriuzso- ráztak bennünket, egy-egy állat után 5 mázsa búzát követeltek, — szólal inog aa egyik nagybajuszu srövefk-e nett tag. — Most 12 k|ló búzán ak meg felölő árat fizetünk, persze, hogy mindenki arra törekszik:. \ legyen marhája. Egy-két évvel ezelőtt alig 250 ál­latunk volt, ma már a háború előttinek majdnem a kétszeresénél járunk^ ami érthető is. hiszen a bér alig a tizedrégze a réginek. _ Hát még mekkora lenn* akkor a fejlődés, ha a három legeltetési társulatot összevonnák ég a szövet­A demokratikus ifjúsági szervezetek felhívására több mint 2 ezer műszaki tanulmányokat folytató főiskolás és kő-' zépisl is jelentkezett, hogy a nyári szünidő alatt, mint gyakornok dolgozzék a néptulajdonba került üzemekben s el­méleti tudását gyakorlati ismeretekkel erősítse Az akció résztvevői szombaton munkába indulásuk előtt meghallgatták Karczag államtitkár hozzájuk intézett beszédét. — Az államtitkár rámutatott Máramiarosszigefcre a legújabb ha­difogoly szerelvénnyel a* afiábbi (északim agyarországi hadifoglyok ér­keztek : Jjam a István Zemplén na, Bene József Szomolya, Barci Jőzgef Me­zőkövesd. Bak József Mezőkövesd, BlOgntir Károly TaWafiarkány, Csí­ki László Bogács Snhaj József Szo­molya, Dfanciger Ernő Sárospatak, Dédesi Sándor Nekézseny, Diencs János Mezőkövesd, Dobos Márkus Sajólád, Eerencz Gábor Egerfarmos Fried] András Bánfalva, Fülöp Jó­zsef Mezőkövesd, Fegyvernoki Sán­dor Kjsgyőr, Guba István Mezőkö­vesd, Gócai József Tisza^zederkény, mát, a Bálványost 40 méterre,! nyúj­totta meg a diósgyőrvasgyárj turis­ták szorgos keze. Az Ujgyax légvé­delmi megfigyelő tornyának anya­gából 40 m. magas, 34 lépcsőfokom ietszetőai. karcsú kijátótornyot épí­tettek. Az 1000 m-es magasságból csodálatosan szép kilátás nyiük a ezínpompás környékre. Az új kilátó felépítése nagy örö­met kelt a természetbarátok körében s még vonzóbbá teszi Bánkutat, a Bükk egyik legszebb pontját. A vas­gyári természetbarátok önfeláldozó munkájából épült kilátótornyot, ame­kezet 700 hollas legelőterülete meg- kátszerezödnaí 1—1 , halljuk^ Egy baja van csak a falunak, a szomszéd községben száj- és köröm­fájás ütötte fel a fejét és ez Tisza- bábojnát is sujtja. favaíly szintén így volt és bizony s°kan megszegték a rendelkezéseket, vittek be kocsikon ! terményt Mezőkövesdre és valaki most, a legnagyobb dologidőben kapta meg a behívást a fogházba. Abban reménykednek, hogy a szö­vetkezetül értékesítés megszervezésé­vel majd autókkal szállíthatják el terményeiket és nem éri őket olyan veszteség, mint tavaly. azokra a hatalmas lehetőségekre, ame­lyeket a 3 és 5 éves tervek nyitnak meg az iskola padjaiból az életbe kilépő műszaki értelmiségi ifjúság előtt A hatalmas feladatok megoldása érde­kében biztasítan: kell a műszaki ér­telmiség minél gyorsabb utánpótlását. Az ipori termelés fejlesztése nem öncél, hanem a nép életszínvonalának emelését szolgálja. Hoffmann Ertafl Répáshuta, Juhász János Mezőzomibor, Kovács Mihály Telkibánya, Kovács János Sájó- dzentpéter, Kovács Károly Borsodi­geszt, Koleszán András Taktahar- kány, Koglartí János Sát*. Lakatos F ereno Mezőnagyujjhály, Ladányi József Ózd, Markó Gyula Tiboldda- rőe, Molnár János Gönc, Mer Ar­min Abaújvár. Nyitrai Péter Mező­kövesd, Ritdl László Abaujszántó, Rémjás István Ládbesenyő. Rl’szko Elemér Négyes, Sztahora József To­kaj, Szekeres Mihály Alsőábrány, Szép Sándor Alsóábrány, Szilágyi Sándor Tiszacsege, Szapiszjó Ist­ván Dédes, Gál Géza Mjskolc, Szabó Géza Miskolc. költőről Petőfi Sándorról neveznek el, július 11-én avatják fej ünnepé­lyes keretek között. Nemzetközi csempészbanda budapesti szervezeteit göngyölítette fel a gazdasági rendőrség. A csempészbanda központja Bukarestben és Aradon volt. Főleg disszidálni készüld bankárokat, ijparmágnásokat, politikusokat segítettek át a határon. Egy-egy társaságtól fél­millió leit kértek. A társaság Ausz­triába vitte a disszídálókat s itt minden esetben kifosztották a Nyugatra szökő karavánt. 2 ezer közép- és főiskolás fiafal az állami üzemekben Útban lévő északmagyarországi hadifoglyok legújabb névsora MEGNYÚLT A BÁLVÁNYOS... 40 méter magas kilátótornyot építettek Bán- kúton a vasgyári turisták A Bükk-hegység legmagasabb or- lyet a nagy magyar szabadságharcos GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR R.t! Misí'oícoit faigaombahoiza kereskedő és műszerész szövetkezeti tagok részére: Felsőmagyarországi Kiskereskedők Beszerző Szövetkezete műszaki osztálya Szentpály-utca 9. Telefon 19-47. Függetlenségünk alapja A munkásegység megvalósulása, á munkás-paraszt szövetség megszilárdu­lása, a Nemzeti Függetlenségi Front újjáéledése lehetővé tette, hogy gyár­iparunk több mint 80 százaléka a dol­gozó nép tulajdonába kerüljön. Több mint 600 »Rt« és »Kft« és egyéni cég a dolgozóké lett. Megszüntették ezeknél a vállalatoknál az igazgatóságok és a semmi hasznot nem hajtó telügye,őbi- zottságok működését és élükre a népi demokrácia bizalmából a munkások so­raiból vállalatvezetők kerültek. Ezek a vállalatok a nemzet birtokába kerültek. Elérkezett tehát az ideje, hogy kialakít­suk azt az új vállalati formái, — amely a tényleges helyzetet tükrözi vissza és amely rendezi az állami tulajdonba vett vállalatok szervezetének vezetését, A nemzeti vállalat gazdálkodását, ve­zetőinek működését a népi demokrácia arra hivatott állami szervének kell ellen­őriznie, a nemzetgazdaság érdekei és a tervgazdaságban előírt feladatok szerint A nemzeti vállalat vezetősége nem ^igazgatóságnak” fog számot adni *3 elvégzett munkáról, hanem a népi de­mokrácia erre hivatott szervezetein ke­resztül magának a népnek. Munkájukat az üzemi szervezeteken keresztül mód­jukban áll közvetlenül ellenőrizni ma­guknak a munkásoknak is. A nemzeti vállalat vezetése összeha­sonlíthatatlanul több kezdeményezésre, építő versengésre fog alkalmat adni, mint a tőkés gazdaság vállalkozásai. A magyar ipar a tőkések vezetése alatt tervszcrűtlenül és rendszertelenül fejlődött. A gyárak, üzemek egyes ter­melési ágai a tőkés profitérdek alapján alakultak ki. A legtöbb gyár ennek kö­vetkeztében valóságos vegyeskereskedés lett. A gyártási tapasztalatok, kutatási eredmények, egy-egy tó'késüzem zjárt falai között maradtak és nem váltak a termelés közkincsévé. Természetesen eze­ket a korlátokat sürgősen le kell bon­tani. Gondoskodni kell arról, hogy a vál­lalatok többet, jobban és lényegesen ol­csóbban termeljenek, hogy eazel bebi­zonyítsa a népi demokrácia fölényét a kapitalista termelési rend felett. Ipari szervezetünk ilyen nagyarányú és mély­reható átreformáláse lehetővé teszi, hogy iparunkat a legrövidebb idő alatt a dol­gozó nép jólétének egyik legfőbb forrá­sává, nemzeti függetlenségünk szilárd alapjáva tegyük. ÉSZAKMAG YARORSZÁG 9 I Vendéglősök, italkereskedők figyelem! I Tisztán kezelt hegyaljai, verpeléti, daróci erdó'teleki fajbo- 11 : rok. Békebeli minőségű likőrök pálinkák. Szikvizgyár, B I Szolid pontos kiszolgálás í Valódi erdei málnaszörp kapható 8 Borsodmegyei Vendéglősök R.-t. 1 Lonovics utca 11. Telefon 11*91. — Eladás nagyban és kicsinyben h

Next

/
Oldalképek
Tartalom