Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)

2017-07-27 / 7. szám

elmulasztásáért, a minőség be nem tartásáért, különösen a 15-ös tömb kettő új épületénél a tervdokumentá­ció késedelmes szállításáért”. A munkálatokon öt kivitelező és több vállalkozó dolgozott, az 1984­ben megszületett végső terv szerint a meglévő 303 lakásból 153-at kellett korszerűsíteni, és a korábbi foghíjak beépítésével 4 új épületben 171 lakást kialakítani. Eszerint a 15-ös tömb­ben a lakások összalapterülete 13 169 m 2-ről 20 534 m 2-re emelkedett, leg­nagyobb mértékben a másfél szobás lakások száma nőtt, 27-ről 65-re és a három vagy több szobások 23-ról 64-re, miközben az egyszobás lakások száma 174-ről 103-ra csökkent. Még bőven a munkálatok befejezése előtt nekiláttak hat tömb felmérésének és szakvéleményezésének, de mivel belátták, hogy önerőből sem a ter­vezést, sem az építkezést nem tudják kigazdálkodni, ezért a későbbiekben megvalósítandó rekonstrukciót két tömbre, majd a 24-es tömbre szűkí­tették. A rehabilitációs bizottság 1985­ben többször is értékelte az elvégzett munkát. Összehasonlítva az ötvenes­hatvanas évek hivatalos előterjeszté­seivel, meglepődhetünk, hogy ekkor – ugyan még idézőjelben, de – olyan kifejezések jelentek meg, mint a lakos­ság „érdekeltségének megteremtése”, „ösztönzöttsége”, „egyéni igények méltányolása”. És ekkor már hangot kapott a várostervezők kritikus hangja is, megállapították, hogy tervpályázat kiírása főként „akkor célszerű, ha a tömbben üres telkek is vannak, vagyis a tömb beépítése variálható”. Hangot adtak továbbá annak a véleményük­nek, hogy különbséget kell tenni az új városrészek kialakítása, beépítése és a rehabilitáció között, hiszen a kettő tulajdonképp fordított folyamat, utób­binál a városrész alapvető funkciója és szerkezetének szem előtt tartása mellett kell az épületeket áttervezni: „A tapasztalatok és a VII. ötéves tervi rehabilitációs feladatok az épületek eredeti értékeinek, arculatának – hu- mánus városképi környezetének – megőrzését célozzák. Törekedni kell a nyílászárók, épülettartozékok és fel­szerelések (lámpák, rácsok, korlátok, díszes kapuk, lakó névtáblák, festett, illetve maratott üvegablakok és díszes burkolatok stb.) megvédésére, illetve visszaépítésére”. Az építés előkészítése és lebonyo­lítása természetesen hatalmas sajtó­visszhangot kapott, a nagy országos és helyi lapok, a rádió és a tévé, még az Unokáink is látni fogják című legen­dás műsor is beszámolt róla. Miközben a kerületi tanácsi jelentés szerint „összefoglalva megállapítható, hogy a 15-ös tömb rehabilitációs felújítása alapvetően sikeres vállalko­zás”, a sajtó 1987-ben eképp fogal­mazott: „A VII. kerületben a 15-ös tömb felújítása nagy bukás lett. Pedig a főváros építész vendégeinek gyakran bemutatják. De megbukott, mert – túl jól sikerült. Mindent beleadtak, s ez magyarázza, hogy nagyon sokba került. Ez viszont a felújítás ellen han­golt több városatyát.” Dr. Rácz Attila 23 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2017. július 27. Helytörténet

Next

/
Oldalképek
Tartalom