Erzsébetváros, 2017 (26. évfolyam, 1-7. szám)
2017-03-23 / 3. szám
8 Erzsébetváros 2017. március 23. www.erzsebetvaros.hu Aktuális Fórumot tartott a KEF Március 9-én szakmai egyeztető fórumot tartott az erzsébetvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. Az ülésen ismertették a 2016. évi szakmai beszámolót, majd a résztvevők a 2017. évi feladatokat, terveket egyeztették. A tavalyi év végén sikeres elbírálásban részesült a kerületi KEF működési projektterve, melynek keretében az idén egészség-megőrzési kampányt, szakmai egyeztető fórumokat, iskolai drogprevenciós foglalkozásokat szerveznek majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal közreműködésével. További tervként szerepel a Hetedhét Éjszakai Sportklub programjainak bővítése, emellett az idei évben kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat az egészségmegőrző és prevenciós programokra, amelyeken a kábítószer-probléma kezelése is fontos napirendi pontként jelenik meg. Az Erzsébetvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata munkáját segítő szakmai tanácsadó testület, amely 2005-ben alakult. A KEF szakmai koordinációját az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján 2012ben a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ vette át. Az erzsébetvárosi KEF tagjai a drogprobléma megelőzésében és kezelésében érintett kerületi intézmények és szervezetek munkatársai, prevencióval foglalkozó civil szervezetek delegált tagjai, a kerületben működő önkormányzati intézmények szakemberei, a rendőrség, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Védőnői Szolgálat képviselője. A tagok az együttműködés keretében végzett munkát önként, társadalmi megbízatás alapján végzik. Az erzsébetvárosi KEF jelenleg összesen 14 tagot számlál. A szervezet működését önkormányzati támogatások, illetve pályázati források biztosítják. Rendőrök mentettek életet az Akácfa utcában A Budapesti Rendőr-főkapitányság VII. Kerületi Rendőrkapitányságának három járőre 2017. február 28-án 15 óra 10 perckor arra lett figyelmes, hogy a VII. kerületi Akácfa utcában egy eszméletlen férfifekszik a földön, akinek a járókelők próbálnak segíteni. A rendőrök azonnal kiszálltak az autóból, és megkezdték a férfiújraélesztését, majd stabilizálták az állapotát a mentők kiérkezéséig. Az egyik őrmester korábban mentősként dolgozott, így szakszerű ellátásban tudta részesíteni a 26 éves férfit, akit kórházba szállítottak – írta közleményében a BRFK. Kik éltek, kik építettek itt? Az ÓVÁS! Egyesület egynapos nemzetközi konferenciát rendezett „Zsidó hozzájárulás az európai városok építészeti arculatának kialakulásában” címmel február végén. A szervezet azokat az épületeket mutatja be a VI. és VII. kerületben, melyeknek zsidó építtetője, építésze volt. Az egyesület vezetője és alapító tagja, Perczel Anna építész húsz éve kutatja a pesti zsidónegyed építészeti értékeit. A magyar előadókon kívül Barcelonából, Berlinből, Párizsból és Stockholmból érkeztek résztvevők az egyedülálló eseményre. A „Kik éltek, kik építettek itt?” című kiállítás – melyet a konferencián nyitottak meg – Erzsébet- és Terézváros épületeit, jelentős zsidó személyiségeit mutatta be, és azt, hogyan járult hozzá a főváros arculatának kialakításához annak zsidó lakossága. A nagyobb zsinagógák és zsidó intézmények ismertebbek a nagyközönség előtt, mert ezek az államosítást elkerülve megtarthatták eredeti funkciójukat. Azonban az utak, utcák jellegét nagyrészt meghatározó bérházak, a volt zsidó egyleti székházak és a kisebb zsinagógák múltjáról az arra járók mit sem tudnak. Ez az úgynevezett „láthatatlan zsidó Budapest” tekinthető meg a kiállításon. Az UNESCO világörökségi listáján is szerepel a három nagy zsinagóga, a Kazinczy, a Rumbach és a Dohány utcai templomok környezete, egészen a Klauzál térig, ami ugyan nem a régi gettó területe, hiszen nem a Kertész utcáig tart. Perczel Anna építész kutatásai szerint azonban a Rákóczi út, Károly körút, Andrássy út és a Nagykörút által határolt területek alkotják a zsidónegyed részeit, viszont a mára már jogilag kettébontott Terézváros nevezhető annak igazán. A Deák téri evangélikus templom helyén az 1830-as években zsidó piac állt. Sokáig ez volt a zsidónegyed központja. A VI. és VII. kerületben az 1945 előtt épült és ma is álló bérházak és villák majdnem felét zsidók építették.
