Erzsébetváros, 2016 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2016-12-15 / 12. szám
21 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2016. december 15. Helytörténet 21 tulajdonos-igazgató, Bálint Dezső, aki már 1909 óta sikerrel vezette a vállalkozást, a háborús idők végén öngyilkos lett. Halála után az új vezetőség részvénytársaságot alapított, 1921-től ennek keretei között működött tovább a mulató. Tetszetősen átalakították a Sörkabarét, amely Bonbonnière néven működött tovább, a lenti nézőtéren pedig ekkoriban az „Utazás a Föld körül” című parasztkomédia futott nagy sikerrel. A korszak legnagyobb sztárjai léptek itt fel, Zerkovitz–Harmath operettjei állandóan telt házzal mentek. Időnként azonban veszélyes mutatványok is előfordultak, mint például egy artistaszám 1924-ben, amelyben az elsötétített színpadon öt petróleumfáklyát dobáltak, míg a tűzoltóság le nem állította a produkciót. A vezetőség minden évben több nemzetközi sztárt szerződtetett, 1925-ben nyolc moszkvai vagabund kápráztatta el különleges énektudásával a magyar nézőket, és az év végén az épület körútra nyíló szárnyában karácsonyi játékbazárt is nyitottak. A sorozatos siker mellett a tragédia sem kerülte el a vállalkozást. 1926. január végén bombaként robbant a hír: teljesen leégett a Royal Orfeum színpada. És valóban – talán egy ott felejtett cigaretta miatt – tűz ütött ki az épület színpadán, teljesen elemésztve azt. A záporkészüléknek, a vasfüggönynek és a tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően az épületben nem esett komolyabb kár, két hét múlva elkészült az új színpad, és ismét megnyitott a mulató. A tűzvész évében az igazgató, Tarján Vilmos, a nagyobb bevétel reményében arra kért engedélyt, hogy a vendégek az előadások alatt fogyaszthassanak és dohányozhassanak. Hiszen fölösleges hangsúlyozni, hogy az Orfeum a maga nemében elsőrendű intézmény, Grock, a világhírű zenebohóc folyamatos telt ház előtt lépett fel, Winston búvárfókáinak mutatványait pedig 36 000-en nézték végig – szólt a direktor indoklása. Nem tudni, hogy a közönség ezután étkezve, cigarettázva nézte-e a további produkciókat, az biztos azonban, hogy önfeledt szórakozásukért az igazgató mindent megtett. 1926 augusztusának valamelyik estéjén egy Cadillac fékezett le a körúton: megérkezett Frisco, Párizs charleston-ördöge. A színes bőrű artista fergeteges tánctudásával teljesen elkápráztatta Budapest lakóit. 1927 tavaszán a New York-i Power kapitány lépett fel négy táncoló elefántjával. A páratlan mutatványban a hatalmas állatok blackbostont és charlestont táncoltak. Azután Rott Sándor kacagtatta meg a nézőket fiával közösen előadott számával. Jó reklámnak bizonyult az is, hogy az Artista Egyesület évente itt vizsgáztatta artistáit, de Adorjánné Mayersberg Frida tánc- és balettmesternő is az Orfeum színpadát használta növendékei vizsgaelőadásainak helyszínéül. Egy ilyen tekintélyű mulató természetesen jótékonysági rendezvényeknek is helyet adott, így például a Fővárosi Szegény Gyermekkert Egylet 250 védence javára művészmatinét rendeztek. Talán a korszak egyik legnagyobb csillaga szerepelt 1928 májusában az Orfeumban: Josephin Baker. A lakosság érdeklődése oly nagy volt, hogy a vidékiektől már hetekkel korábban előjegyzéseket is elfogadott a vezetőség. A táncos-énekesnő budapesti fellépéseit a következő évben ugyanakkora sikerrel megismételte. Később doni kozák csoport, szenzációs jazz-zenekarok, majd ismét a mulatságos Grock zenebohóc, 1931-ben pedig egy oroszlánszelídítő lépett itt színpadra. Ekkor már Schmidt Mihály cirkuszigazgató volt a direktor, ezért az oroszlános számok – külön engedéllyel – folytatódtak. A vadállatokat Breitbert erőművész követte, aki a földön fekve egy léckatlant tartott a mellén, míg a katlanban két motoros járt körbe. Nemsokára a sport is megjelent a porondon: birkózó és ökölvívó mérkőzéseket is rendeztek. 1932 csípős februárjainak estéit Kassner, a világhírű varázsló produkciója forrósította fel. Az illuzionista hipnotizált egy-egy nézőt, aki merev tagokkal felrepült a levegőbe, és eltűnt, majd ugyanezt elefántjával is megismételte. Ez a különleges produkció felkeltette a kormányzó, Horthy Miklós figyelmét is, aki – kíséretével együtt – külön, zártkörű előadást élvezhetett. Az artistamutatványok után fokozatosan ismét a zenés operettek vették át az esti műsoridőt, ez azonban már a Royal történetének egy újabb fejezetét képezi. Perczel Olivér Fejezetek a Royal Orfeum történetéből
