Erzsébetváros, 2015 (24. évfolyam, 1-11. szám)
2015-06-25 / 5. szám
15 AKTUÁLIS ERZSÉBETVÁROS » 2015 JÚNIUS Adósságcsapdában a társasházak? így a tulajdonostársakat terhelik, a felszámolási eljárás során csak sokadikak a sorban. Ezért Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől kértem választ, miért nem megoldható, hogy a társasházi közösségeket érintő ilyen jellegű követelések előnyt élvezzenek a felszámolási eljárás során, de legalább az állami, társadalombiztosítási stb. behajtásokkal egyenértékűen kerülnének elszámolásra. A kérdés nem csak azért fontos, mert a társasházak önmagukban vétlenek a tartozás felhalmozódásában, hanem azért is mert így sokan ártatlanul kerülnek fizetésképtelen helyzetbe mások tartozásai miatt. A válasz okozott némi meglepetést, ugyanis Varga Mihály tényszerűen közölte, hogy a Kúria 2014-ben hozott döntése értelmében a közös költség tartozás kielégítése már bírói gyakorlat szerint is az elsők között kell, hogy álljon. A válaszból egyértelmű, hogy mi számít a törvény szerint így előnyt élvező tételnek, ezért segítségképp az ilyen helyzetbe került lakóközösségeknek, közös képviselőknek, az alábbiakban a megfelelő paragrafussal együtt idézzük a választ. • A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv .) 57. § (1) bekezdése határozza meg azt, hogy a felszámolási eljárás során a tartozásokat milyen sorrendben kell kielégíteni. • A közös költség fogalmát a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (1 ) bekezdése határozza meg, amely szerint, a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület be rendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. • A Kúria a Gfv. VII . 30. 157/2014. (BH 2015. 76.) számú döntésében egyértelműen úgy rendelkezett, hogy a társasháztulajdonhoz kapcsolódó közös költség az adós vagyonához, annak fenntartásához, üzemeltetéséhez kapcsolódó felszámolási költségnek minősül. Ilyen csoportot alkotnak a társasházi lakóközösségek, akik önhibájukon kívül kerülnek olyan helyzetbe, amikor a fizetésképtelenséget jelentő cég felhalmozott közös költség tartozását nem tudják behajtani, így könnyen előfordulhat, hogy a saját költségeik növekedésével számolva adósságcsapdába kerülnek. A társasházi lakóközösségek élete egy kényszerközösség is egyben, nem tudják megválogatni, hogy a tulajdonukat képező ingatlanban kik legyenek a tulajdonostársak, így a nem fizető lakótársak pont olyan problémát jelentenek, mint a bebukott, nem fizető cégek. Dr. Oláh Lajos az illetékes miniszterhez fordult kérdésével, mit tehetnek a lakók, hogy a közösséggel szembeni tartozásokat ne utolsóként számolják el a felszámolási eljárás során? – Sok közös képviselő és lakó fordult hozzám az utóbbi időben azzal a problémával, hogy csődeljárás, felszámolási eljárás alatt álló cég található tulajdonostársként az ingatlanukban, és mint résztulajdonosnak, a tulajdoni hányad arányában kötelezettségeik lennének – mondta dr. Oláh Lajos. –De a felhalmozódott tartozások, amik egyébként „ Az a társasház, amelyik a felszámolási eljárásban a sorban hátra kerül, a nemzetgazdasági miniszter válaszában megadott paragrafusokra hivatkozva jelezheti, hogy a Kúria döntése értelmében jogosult az elsők között kérni a tartozásfikifizetését. „ Van törvényi válasz. Magyarországon több ezer kisebb-nagyobb cég áll felszámolás alatt, halmoz fel tartozásokat, ami nagyon sok esetben jelent problémát a cégtől, vagy annak munkájától teljesen független embereknek is. Dr. Oláh Lajos Lomtalanítási körkép. A nyár beköszöntét Erzsébetvárosban nem csak a hőmérők higanyszála, hanem a köztereken felhalmozódó szemét is jelzi. Június elején kerületünk utcáit újra elborította a lomis portéka, és annak önjelölt őrző-védői. Mit látunk? Jellemzően rosszarcú elemek láthatóan semmitől nem zavartatva kotorásznak a szemétben, hozzák-viszik a lefoglalt árut, és üvöltözve veszekednek egymással. Vannak családok, akik egész halmokra igényt tartanak, és mást nem is engednek a zsákmány közelébe. A térfigyelő kameráktól pár méterre – lejárt műszakijú – mikrobuszokra kötöznek fel gumipókkal foteleket, biciklivázakat, radiátorokat, a rend őreit eközben sehol sem látni. A bútorerdőben hajléktalanok húzzák meg magukat, és pár nap után orrfacsaró szag terjeng végig az utcán. Ha egyszer jobbikos vezetése lesz Erzsébetvárosnak, ez a kép radikálisan meg fog változni – ígéri Stummer János önkormányzati képviselő. Stummer ezt egyrészt a lomtalanítási időszak rövidítésével és átütemezésével érné el, másrészt – mint fogalmazott – a forgalmasabb területekre a rend őreit fogják kivezényelni, hogy eltereljék az ilyen „rendbontó csencselőket”. Stummer János A Jobbik véget vetne a „lomibűnözésnek”
