Erzsébetváros, 2015 (24. évfolyam, 1-11. szám)
2015-03-26 / 2. szám
Erzsébetváros 2015. március 26. www.erzsebetvaros.hu A kerületből jelentjük Új sorozatot indítunk A kerületből jelentjük címmel, melyben bemutatjuk, hogy az aktuális hónapban történt eseményekről mit őriztek meg az ötven, száz évvel ezelőtt a kerületben keletkezett, jelenleg Budapest Főváros Levéltár (BFL) őrzésében lévő iratok. Az érdekességek közül csemegézünk majd minden lapszámban. Ezúttal 1965 márciusának pártiratait vesszük górcső alá. A Kádár-rendszerben a hírek szállításáról, értelmezéséről, azok egyénhez való eljuttatásáról, az információáramlás mechanizmusának kialakításáról, sőt, a közhangulatra gyakorolt hatásuknak ellenőrzéséről a legfelsőbb szervektől a pártalapszervekig terjedő agitációs és propagandahálózat felelt. A vonatkozó tájékoztatók felhívták az agitátorok figyelmét arra, hogy ne csak a kényes kérdésekről számoljanak be, de a hétköznapok fontosabb eseményeiről is. A tapasztalatszerzés és továbbítás eszközei az írásos és szóbeli jelentések, vizsgálatok, felmérések, a különböző rendezvényeken való részvétel, illetve az emberekkel való beszélgetések voltak. Az ellenőrzés egyik eszköze a hangulatjelentés volt, melyek készítői – akik gyakran nem rendelkeztek megfelelő értékelési készséggel és bátorsággal – megrendelésre dolgoztak, így feltételezhető, hogy inkább azt írták, amit a felsőbb szerv olvasni akart, és el kívánt hitetni az olvasókkal. A szerzők a maguk által konstruált történeteket adták elő, ezért a hangulatjelentéseket nem használhatjuk kizárólagos forrásként, a történész számára csak kiegészítő forrásul szolgálhatnak. A rendre ismétlődő iratmegsemmisítési felszólítás ellenére olvashatunk például a lakosság helyzetéről, a közterületek állapotáról vagy a kereskedelmi anomáliákról, de a nemzetközi politikai helyzet vagy a sporteseményekre érkezett reakciók is gyakori témái voltak e jelentéseknek. A kerület közvéleménye viszonylag gyorsan reagált az amerikaiak 1965. február–márciusi vietnámi beavatkozására. Nem találtak viszont választ a k ína i diákoknak a Vietnámi Demokratikus Köztársaság ellen irányuló, a Szovjetunióban rendezett tüntetés é re és zavarkeltés é re [sic!], valamint arra, mennyiben „sikerült közeledést elérni a nemzetközi munkásmozgalom és a Kínai Kommunista Párt között felmerülő nézeteltérések felszámolásában […]” . A háború mellett a legkülönlegesebb nemzetközi hír a világűrre vonatkozott: a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (=KPM) dolgozói már ebben a hónapban üdvözölték, hogy Alekszej Leonov 1965. március 18-án a Voszhod–2-ről megtette a világ első űrsétáját. A művészek a művész státus z megszüntet ése miatt „tüntettek” , az autóbuszüzem dolgozói pedig arra sarkallták a felettes pártbizottságokat, hogy változtassanak azon, hogy a „színdarabok többsége intellektuális problémákat tárgyal, az értelmiség »vívódásaival« foglalkozik.” A közvélemény – a politika és a kultúra mellett – természetesen a mindennapi ellátással is foglalkozott. A „széles körben” tájékozott lakosság a „vaj, tejfel és túró hiányról” panaszkodott, ezt a hírt a kerületiek a száj- és körömfájásjárvánnyal magyarázták. Többen visszaélésekről számoltak be, és arról, hogy a pénztárnál árusítják a vajat. A sportélet a hatvanas években sem csak pozitív híreket adott. Az MSZMP VII. Kerületi Végrehajtó Bizottsága 1965. március 17-én – többek közt – a „kiemelt sportegyesületek nevelő munkája” témában ülésezett. Bár az előterjesztés bizakodó volt, a kerületi vezetők nem voltak ilyen optimisták. Egyesek a sportolók és a sportvezetők ideológiai felkészültségét hiányolták, mások az Egyetértés Sportegyesületet patronáló vendéglátóipart korholták azért, mert nem vették tudomásul, hogy az Egyetértés az ő irányításuk alá tartozik. Ezenkívül a klubhűség hiányát és a klubsovinizmust kárhoztatták. Csak a labdarúgást tartották minőséginek, a többi szakosztály szerintük csak formálisan működött. Március második felében a pártszervek már a szocialista korszak egyik legfontosabb állami ünnepével foglalkoztak, megkezdődött a készülődés a „felszabadulás” huszadik évfordulójának megünneplésére. A KPM dolgozói a „20 esztendő küzdelmes harcát és eredményeit” például tárgyjutalommal és emléklappal ismerték el. Rácz Attila 1965. március 26 Helytörténet
