Erzsébetváros, 2015 (24. évfolyam, 1-11. szám)

2015-11-12 / 10. szám

25 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2015. november 12. H‍e‍l‍y‍t‍ö‍r‍t‍é‍n‍e‍t‍ A‍ ‍k‍e‍r‍ü‍l‍e‍t‍b‍ő‍l‍ ‍j‍e‍l‍e‍n‍t‍j‍ü‍k‍ 1915 1965 1915 Í‍r‍ó‍g‍é‍p‍-‍k‍e‍r‍e‍s‍k‍e‍d‍é‍s‍ ‍ a‍ ‍B‍a‍r‍c‍s‍a‍y‍ ‍u‍t‍c‍á‍b‍a‍n‍ Az első világháború első évében Lukács Rezső már elismert iparos volt. Irodai gépek és írógépek eladá­sával foglalkozott kezdetben a Teréz körút 38., majd a Barcsay u. 11. szám alatti üzletében. Ekkor már a „Grand Prix” öt aranyérme és a „porosz állami nagy aranyérem” büszke tulajdonosa volt, valamint műhellyel is rendelkezett, és műszerész végzettségű üzletvezetőt alkalmazott. Felfelé ívelő pályáját a Nagy Háború törte ketté. Lukácsot 1915-ben tényleges katonai szolgálatra rendelték, amelyet a budapesti I. honvéd gyalogezred kötelékében teljesített. A mozgósítás miatt lehetetlenné vált kereske­delmi tevékenységére hivatkozva 1915 augusztusában az adókötelezettség méltányos megítélését kérte, és ipar­engedélyét visszaadta: „Iparengedélyemet ezennel vissza­adom, azzal, hogy azt a hadjárat befejeztével újból esetleg kivehessem”. A háború miatt később már nem tudott külföldről írógépeket beszerezni, így az üzlet tönkrement. Több újsághirdetés szerint azonban a kereskedői pályán maradt, 1917-ben szalámi és kolbászáru, egy 1919-es vizsgálat szerint gyümölcs eladásával foglalkozott, majd a húszas években visszatért az írógépeladáshoz. 1915 és 1965 novembere A‍ ‍r‍e‍v‍í‍z‍i‍ó‍s‍ ‍b‍i‍z‍o‍t‍t‍s‍á‍g‍ ‍ jelentése 1965. november 1966-ig az MSZMP pártszervezetek gazdálkodásának (költségvetés, tagdíjfizetés, ügykezelés, pártokmányok kezelése) ellenőrző szervei az ún. revíziós bizottságok voltak. Az MSZMP VII. Kerületi Revíziós Bizottsága 1965 novemberében legalább hét intézményt ellenőrzött, köztük a Mozi üzemek, az Athenaeum Nyomda és a Magyar Nemzeti Bank kerületi fiókjának pártalapszervezetét. Az ügykezeléssel, tagnyilvántartással általában mindent rendben találtak, a „munkáslevelezést” azonban mindenhol hiányolták, igaz, a bankfiókban arra hivatkoztak, hogy a „felmerülő problémákat menetközben elintézik”. Az év folyamán a VII. kerületi pártbizottságot is többször ellenőrizte a budapesti revíziós bizottság, mely a vizsgálat lezárultával legfőbb feladatként a „tagdíjfizetési százalék nem kielégítő alakulásának” megszüntetését és a „tagdíjfi­zetési készség” fokozását írták elő a kerületnek. E‍g‍y‍ ‍ú‍j‍ ‍k‍a‍p‍u‍ ‍t‍ö‍r‍t‍é‍n‍e‍t‍e‍ A ?ököly út 32. szám alatt, a mai kisvendéglő és a hor­gászbolt helyén 1915-ben Darvas Gyula régiségkereskedő bérelt üzletet. A bérlő Krausz Miksa asztalosmestert bízta meg azzal, hogy földszinti üzletéhez új kapuboltozatot építsen. Az elkészült kapuzat azonban szabványellenesnek bizo­nyult: a falsíkból 40 centiméterre nyúlt ki a megengedett 30 cm helyett. A kerületi elöljáróság a 10 centiméteres (!) eltérés miatt 1915. november 11-i döntésében a bérlőre, a tulajdonosra és az asztalosmesterre bírságot szabott ki, utóbbi köteles volt a kapuzatot lebontani, míg az építtetőt arra kötelezték, hogy „a lefaragott pillérek hordképességét szakértővel számítassa ki”. 1916 tavaszán ebbe az ügybe is beleszólt a háború, mert Krausz katonai szolgálatra vonult be. Az elhúzódó háborúra hivatkozva a tulajdonos az elöljáróságtól újabb és újabb halasztást kért, míg végül egy másik építőmesterrel elvégeztette a statikai számításokat. A kapuboltozaton a kívánt változásokat végül 1918 nyarára hajtották végre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom