Erzsébetváros, 2015 (24. évfolyam, 1-11. szám)
2015-10-22 / 9. szám
16 AKTUÁLIS ERZSÉBETVÁROS » 2015 OKTÓBER 25 évnyi emlék – Negyedszázad hosszú idő, különösen olyan területen, ahol újból és újból megméretődik az ember négyévente a választásokon. Ön is így látja? – Csak az elmúlt hetekben kezdett tudatosodni bennem az eltelt idő nagysága. A Fővárosi Önkormányzatból kerestek meg azzal, van-e emlékem 1990-ből, mert kiállítást szerveznek az évforduló kapcsán. Ekkor szembesültem azzal, hogy életem közel felét töltöttem el úgy, hogy kerületi képviselő is voltam. – Ez hány ciklust, hány választást jelent, emlékszik mindegyikre? – Természetesen mindegyikre emlékszem, hiszen az egy felemelő, izgalmas és semmihez nem hasonlítható érzés, amikor emberek ezrei elmennek szavazni, és szavazatukkal döntést hoznak, egyben véleményt is mondanak a munkámról. Összesen 6 alkalommal indultam, és minden esetben megnyertem egyéni körzetemet, ha jól emlékszem 44 és 53 % közötti eredményeket értem el. 1990-ben a Garay tér és környéke volt a választókerületem, 94-ben munkám miatt nem indultam, 1998-tól pedig az Almássy tér tágabb körzete, az Erzsébet körút – Wesselényi utca – Rottenbiller utca – Dohány utca által határolt terület lakóinak vagyok az egyéni képviselője. – A sikerek mennyiben tulajdoníthatók az Önt támogató pártoknak, szervezeteknek, és mennyiben az Ön személyének? – 1990-ben és 1998-ban is – ha őszinte akarok lenni – a választók nem nagyon ismerték az induló jelölteket, így egyértelműen a pártszínek döntöttek, az én esetemben is. 2002-től azonban úgy érzem, hogy egyre nagyobb teret kapott a személyes munkám megítélése. Ezt bizonyítja, hogy bárhogy szűntek meg, vagy változtak az engem támogató szervezetek, ez nem befolyásolta az eredményemet. Összehasonlítás – Visszatérve az első önkormányzathoz, mi volt az, ami különbözött a mai önkormányzati élethez képest? – Inkább megfordítanám a kérdést, mert szinte alig van hasonlóság. Kezdjük ott, hogy Erzsébetvárosnak akkor még több mint 90 ezer lakója volt a mai 55 ezerrel szemben. Így a testület 18 egyéni és 14 listás képviselővel 32 tagú volt. (Most 12 egyéni körzet és 5 listás hely után 17 fő alkotja a testületet.) Alig láttuk egymást, annyian voltunk. Ma már szinte elképzelhetetlen, de nem volt számítógép, internet, mobiltelefon, minden papíralapon történt. Sokaknak lakástelefonja sem volt, így mindig, mindenhova futárok szaladgáltak az üzenetekkel, anyagokkal. Egy ülés előtt 10-20 kiló papír érkezett, ezért a képviselőknek óriási postaládákat kellett beszerezniük, de gyakran abba sem fért bele a sok anyag, így egyszerűen a lakásajtóba tették le azt. Nem volt szavazógép, kézfeltétellel szavaztunk, amit szép lassan egy hivatalnok számolt, persze ennyi embernél ez gyakran káoszt okozott. A hozzászólók kézzel jelezték szándékukat, ezt egy alpolgármester próbálta követni úgy, hogy papíron rubrikázott. Mindenki minden kérdéshez annyiszor és olyan 25 éve tartották az első szabad önkormányzati választásokat Beszélgetés Molnár István képviselővel. 1990. szeptember 30-án és október 14- én tartották Magyarországon – így Erzsébetvárosban is – a rendszerváltás utáni első szabad önkormányzati választásokat, akkor még két fordulóban. Ebből az alkalomból beszélgetünk Molnár István önkormányzati képviselővel, akit 25 évvel ezelőtt választottak először képviselővé Erzsébetvárosban. Egy 16 évvel ezelőtti testületi ülésen 1999-ben. A képviselők még egymásnak háttal is ültek, az anyagok, mint látható, hatalmas papír halmokban borították be az asztalt. Az önkormányzat minden képviselőnek biztosítja a képviselői munkához szükséges feltételeket, többek közt a saját irodát is.
