Erzsébetváros, 2014 (23. évfolyam, 1-18. szám)
2014-03-27 / 4. szám
www.erzsebetvarosimedia.hu • www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2014. március 27. 21 Katasztrófavédelem Lakóhelyünk tűzszerész szemmel Interjú Baranyi Zoltán zászlóssal Március 1-jén az Almássy téri felújítási munkálatok helyszínén robbanótesteket találtak, ezért a területet százméteres sugarú körben lezárták, tizenhét társasház lakóinak kellett elhagyniuk otthonukat. Az esettel kapcsolatban Baranyai Zoltán zászlóst, kommunikációs altisztet kérdeztük. Milyen gyakorisággal találnak a fővárosban világháborús robbanótesteket? A II. világháború során Budapest több hónapon keresztül állt ostrom alatt, ezalatt mindkét fél hatalmas mennyiségű haditechnikai eszközt vetett be, így nyugodtan kijelenthető, hogy a főváros az ország robbanótestekkel legszen ynyezettebb régiói közé tartozik. Ilyen kiemelten frekventált terület egyébként még egész Pest, valamint Fejér és Somogy megye. Budapestről 2012-ben 207, tavaly 199 bejelentés érkezett, a százalékos adatok alapján az éves riasztások 7–9 százaléka esik a fővárosra. Mitől függ, hogy az elszállítás vagy a helyszíni robbantás mellett döntenek? Ez alapvetően két dolog függvénye. Kérdés, hogy az adott robbanótest működésbe lépett-e vagy sem, illetve erősen függ a helyszíntől is. Ha olyan szerkezet kerül elő, melyet nem lőttek ki – bomba esetében nem dobtak le –, vagy semmi olyan esemény nem befolyásolta az épségét, mely veszélyessé tenné a mozgatást, elszállítjuk. Amennyiben kilőtték, a gyújtószerkezete mégis alkalmassá teszi erre, szintén elszállítjuk. Ilyenkor vagy a központi gyűjtőbe, vagy egy olyan, az önkormányzat által kijelölt területre visszük, ahol a megsemmisítést végre tudjuk hajtani. Ha az eszköz nem mozgatható, akkor vagy helyben semmisítjük meg, vagy – ha ezt a mérete, illetve a környezet nem teszi lehetővé – a gyújtószerkezet kiszerelése után csak magát a gyújtószerkezetet robbantjuk fel a helyszínen. Milyen károkat tudna okozni egy esetleges robbanás? Ez függ az adott eszköz méretétől, típusától a benne található robbanóanyag mennyiségtől. Értelemszerűen minél nagyobb egy robbanótest, annál nagyobb pusztítást tud végezni. A kisebb tüzérségi eszközök, kézigránátok főleg repeszhatással rendelkeznek, maximum 100 méterig lehetnek halálosak. A nagyobb tüzérségi eszközök ugyanakkor a repesz-hatáson túl már lökéshullámot is kifejthetnek, hatótávolságuk akár több 100 méterre is terjedhet, vagyis akár épületekben is kárt tehetnek. A biztonsági terület kijelölésénél mindig az elméleti legnagyobb olyan távolságot vesszük figyelembe, ahol még ezek a hatások érvényesülhetnek. „Kijelenthető, hogy a főváros az ország robbanótestekkel legszennyezettebb régiói közé tartozik.”
