Erzsébetváros, 2013 (22. évfolyam, 1-17. szám)
2013-05-02 / 7. szám
9 www.erzsebetvarosimedia.hu • www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2013. május 2. Büszkeségünk Kerületünk tanulója első lett a szavalók között Erzsébetvárosi diák lett az első helyezettje a Magyar Költészet Napján megrendezett országos szavalóversenynek: a tizenhat éves Lukács Dániel József Attila születésnapja alkalmából az A Dunánál című verset mondta el. A József Attila Művelődési Házban megtartott, a költő nevét viselő rangos, országos versmondó versenyen a rendkívül erős mezőnybe az ország legjobb középiskolás szavalói jutottak el. Lukács Dániel az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Szakközépiskola színi tagozatos növendéke, kiskora óta színésznek készül, és rendszeresen részt vesz szavalóversenyeken, szinte kivétel nélkül sikerrel. Mióta indulsz vers- és prózamondó versenyeken? Egészen kiskorom óta járok ilyenekre. Amikor általános iskolába jártam, anyukám buzdított, hogy vegyek részt egy szavalóversenyen. Mivel nem volt elsős kategóriában semmi, ezért a második-, harmadikosoknak szóló versenykategóriában vettem részt, amit meg is nyertem. Akkor nagyon sok biztató szót kaptam, és édesanyám úgy látta, hogy ezt érdemes ápolni, fejleszteni, így színi tagozatos órákra jártam. Minden évben indultam vers- és prózamondó versenyeken, amelyeket meg is nyertem. Milyen verssel készültél az országos József Attila versenyre? József Attila A Dunánál című versét színi tagozatos tanárommal, Bendzsák Istvánnal közösen választottuk, mert úgy láttuk, hogy megfelelően előadva mély hatást válthat ki a hallgatókból ez a költemény. Én színésznek készülök, de néha még ideges vagyok. Meg voltam elégedve magammal, de úgy éreztem, hogy volt már jobb előadásom. Nagyon jó volt a konkurencia is. Az amatőr kategóriában indultam elsőként, gondolván, hogy a haladóban profiszínészek vannak. Később kiderült, hogy ott a gyakorló versmondók indulnak. A zsűri azonban feltett a haladóba, az egyetemisták közé. Milyen jövőt képzelsz el magadnak a színészi pályán? Álmom, vágyam természetesen van, még ha konkrét tervem nincs is. Mindenekelőtt az lenne a legjobb, ha a Színművészeti Egyetemre bekerülhetnék. A Nemzeti Színház volna a legmegfelelőbb, hiszen ott vannak a legnagyobb színészek, akiktől sokat lehet tanulni. De természetesen oda megy a színész, ahova hívják, s noha én is a prózát helyezem előtérbe, a zenei műfajokat és a táncot is meg kell tanulni, hogy színészként komplett tudással rendelkezzek. „Amikor általános iskolába jártam, anyukám buzdított, hogy vegyek részt egy szavalóversenyen.”
