Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-03-08 / 4. szám
16 Erzsébetváros 2012. március 8. www.erzsebetvaros.hu Jelképek 1848 jelképei Az emberek a forradalom idején tűztek először a szívük fölé kokárdát, amelynek színeit természetesen a nemzeti zászló adja. Azt azonban kevesen tudják, hogy a színek belülről kifelé olvasandók, azaz kívül kell lennie a zöldnek és belül a pirosnak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy zászlótörténészek állítják: ha egy kokárdának két oldalon van lelógó része, akkor mégis szabályos, ha kívülre kerül a piros szín, de ha nincs ilyen, akkor ugyanúgy a zöldnek kell kívülre esnie. Jókai később így írt erről a jelképről: „ Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol! Ez aztán fordított a dolgon. A háromszínű kokárda helyreállítá a rendet. Aki háromszínű kokárdát akart feltűzni, annak előbb haza kellett menni. Tíz perc múlva a színház üres volt. És másnap minden embernek ott volt a mellén a háromszínű kokárda; a Nemzeti Kaszinó urainak paletot-ján kezdve, a napszámos darócáig, s aki köpönyegben járt, az a kalapjára tűzte. ” A szabadságharc idején hoztak először törvényt a nemzeti zászlóról. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja. Ekkor jött létre az első magyar nemzeti színtörvény is (XXI. tc.). A pirosfehér-zöld ekkor lettek végleg a magyar nemzeti színek. I rinyi József március 12-én fogalmazta meg először a 12 pont első változatát, amely az 1956-os forradalomban újra visszaköszönt, s ma a megemlékezéskor az eredeti, a Landerer és Heckenast nyomdában nyomott plakátot nyomják általában újra, a szövege pedig rendre elhangzik. P etőfiSándor verse, a Nemzeti Dal, olyan költemény, amelyet általában kizárólag a forradalmi megemlékezéseken idéznek fel, annyira szorosan kapcsolódik az eseményekhez. Petőfia verset már március 13-án megírta, és a hagyománnyal ellentétben soha nem mondta el a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. 1 2 3 4 A Kossuth-címer a Habsburgok trónfosztását követően váltotta a koronás címert, ekkor már a magyar hadsereg zászlóin is megjelent. A korona azonban ott maradt a kettőskereszt alatt. Az 1956os forradalom idején a szabadság szimbólumaként tűnt fel az utcákon, sőt ismét hivatalos lett. Használatáról a rendszerváltás idején komoly vitát folytatott a parlament, ám végül a koronás címer mellett döntöttek. Az 1849-es nagycímert viszonylag kevesen ismerik, ez a Kossuth-címer egyfajta változata, amelyben nem csupán a korona helyére, de a kettőskereszt alá is babérág került. A 48-as forradalom toborzódalai közül a legismertebb és persze a legnépszerűbb a máig énekelt Kossuth-nóta, amelynek több száz szöveg- és dallamváltozata ismert. A dal feltehetően valamikor 1848 szeptembere körül keletkezhetett, amikor Kossuth alföldi toborzókörútján járt. 5 6 7 1848 tavaszának hét olyan jelképe van, amelyet a forradalomhoz kötünk: a kokárda, a nemzeti trikolór, a 12 pont, a Nemzeti Dal, a Kossuth-címer, az 1849-es nagycímer, valamint a Kossuth-nóta. «
