Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)
2012-12-13 / 21. szám
18 Erzsébetváros 2012. december 13. www.erzsebetvaros.hu Életmód A hallás hiánya vagy csökkenése ugyanis az emberi szervezet egész működését érintheti, hiszen hallás nélkül az élet minősége nem lehet teljes. A nagyothallás problémája évszázados, mégis a különböző társadalmak viszonyulása a nagyothallókhoz – talán még századunk közepe táján is – meglepően negativisztikus volt, és hozzájárult a még napjainkban is észlelhető, hátrányos előítéletek kialakulásához. Hiszen amíg a vakok minden esetben számíthattak a társadalom és a környezet segítségére, valamint a szemüveg is elfogadott segédeszköz lett – mi több, manapság már divatcikk is –, addig a nagyothallót gúnyolták, kinevették, így ők maguk is hallókészüléküket szégyellnivaló kellemetlenségnek tartották. Pedig a hallás hiányának következményei érintik az egész társadalmat, a családot és az egyént magát. Ha nem foglakozunk az ezzel kapcsolatos ismeretek terjesztésével, az egészségügyi kultúra fejlődését elősegítő egészségneveléssel, akkor a nagyothallók elszigetelődnek, visszahúzódnak, és ismét teret kapnak az előítéletek és a hibás reflexek. Ha nem foglalkozunk e réteggel, kirekesztettek lesznek, hiszen sem a gyermek, sem az idős nagyothalló nincs tisztában nagyothallásának azon veszélyeivel, amelyek rá leselkednek a közlekedésben, a fontos jelzések meg nem hallásában, de a kommunikáció hiánya komoly pszichoszomatikus konzekvenciákhoz is vezet. A nagyothalló szabályosan emberkerülő lesz, azt hiszi, mindig az ő kárára viccelődnek és nevetnek, nem érti a társalgást, így nem is tud részt venni a társasági életben, nem érzi jól magát moziban, színházban, sőt még otthonában is csak a megjegyzéseket hallhatja: „Túl hangos a tévé, a rádió!”, „Miért nem vetted fel a telefont?” „Csengettek!” stb. Higgyük el, az ép hallású környezet nem tud tapintatosan viszonyulni e problémához, az emberek nem figyelnek fel idejekorán a hallás romlására. Sőt, aligha tudják, hogy minél tovább tart a „leszokás” a hallásról, annál tovább tart a rá való „visszaszokás”, ha egyáltalán még lehetséges. És amikor végre eldöntjük, hogy segítünk, akkor követjük el a legnagyobb hibákat szakember hiányában. Ilyenkor fogadjuk el a szomszéd készülékét, adjuk tovább a meghalt rokon hallókészülékét, vagy veszünk egyet a mamának a piacon. Hol végzik ezek a hallókészülékek? Legjobb esetben egy éjjeliszekrény fiókjában, de lehet, hogy véletlenül elveszve, a szemétben. Ezért fontos, hogy a háziorvosi feladatkörbe beletartozzon a nagyothallók kiszűrése és korrekt irányítása is. Beszélhetünk még a társadalom nagyon gyakran negatív reakcióiról is. Számtalan esetben mondják a halláscsökkentre vagy siketre, hogy nem normális, a nagyothalló gyermek ne járjon normál iskolába, ne tanuljon tovább stb. Persze a munkavállalásban is komoly lehet a hátrány, hiszen nem szívesen alkalmaznak halláscsökkenteket a munkáltatók, félnek a későbbi jogi következményektől, de gyakran találnak “kivetnivalót” az időközben nagyothallóvá váló munkájában is. Ráadásul, ha kiderül, hogy az illető hallókészüléket visel, céltáblája lehet a különböző, bántó vicceknek, az egészségesek, a fiatalok élcelődésének. Természetesen a nagyothalló számára is létfontosságú, hogy pontosan érzékelje környezetének hangingereit, hiszen ezek nélkül egyáltalán nem érezheti magát biztonságban. KIND. Együtt a jobb hallásért. (x) A népesség hozzávetőlegesen 10–15%-át érinti a halláscsökkenés valamilyen fajtája. Ez különböző mértékű és minőségű lehet, és igen fontos szerepet játszik a különféle kommunikációs zavarok kialakulásában. Előítéletek és tények Érvényes: 2012.12.13-tól 2013.01.13-ig KIND Halláscentrum Budapest, Garay utca 45. Telefon: 06-1/322 68 22 KIND HALLÁS- CENTRUM kupon Hallásállapot felmérés 9900 Ft helyett INGYEN! 15% kedvezmény elemek és ápolószerek vásárlásakor. Ingyenes Kipróbálás 2 hét KIND Halláscentrum Budapest, Garay utca 45. Telefon: 06-1/322 68 22 ✂
