Erzsébetváros, 2012 (21. évfolyam, 1-21. szám)

2012-11-15 / 19. szám

17 www.erzsebetvaros.hu Erzsébetváros 2012. november 15. 130 éves Erzsébetváros augusztus 19-én bólintott a lánykérésre: szerelem volt első látásra, ahogy mondani szokták. Sissi 50 ezer forintot, ezüstöket, ruhákat, fehérneműket, négy báli ruhát, 14 selyemruhát, 16 kalapot, 36 hálóinget kapott apjától hozományként. Ezt Bécsben kevesellték, így Ferenc József kiegészí­tette mindezt 100 ezer forinttal. Magát az esküvőt 1854. április 24-én délután tartották meg. Este fél hétkor vezette oltár elé a császár Sissit a bécsi Ágoston-rendiek templomában – természetesen hatalmas pompa közepette –, majd az ezt követő napokban több fogadást is rendeztek a frigy alkalmából. A szertartáson a bécsi püspököt hetven pap segí­tette. Sissi gyönyörű nő volt, aki szerette a magyarokat, nem véletle­nül a mai napig az egyik legnépszerűbb történelmi személyiség hazánkban. Ausztria történelmét Majláth János magyar gróf taní­totta neki (Erzsébetnek ugyanis a házasságig meg kellett tanulnia az udvari etikettet és a monarchia történelmét). Elég merev volt számára a császári udvar, még azután is, hogy 1855-ben megszülte Zsófia lányukat (ő 1857-ben, egy budapesti látogatás után tífuszban meghalt), majd 1856-ban Gizellát. Keve­set lehetett férjével kettesben, anyósa (Zsófia) mindenre „vigyá­zott”. Harmadik gyermekük, a várva várt trónörökös, Rudolf, 1858-ban született meg. Ferenc József és Erzsébet királyné nagyon különböző személyi­ségek voltak, nem véletlen, hogy házasságuk hamar megromlott, majd Sissi betegeskedett, és végül 1859-ben elhagyta az udvart: otthon, majd Madeirán és Korfun élt. Itt ismerkedett meg egy magyar testvérpárral (Hunyadi Imre és Lili), akiktől megtanulta nyelvünket. 1861-ben tért vissza az udvarba olyan megerősödött személyiségként, aki már keresztül tudta vinni akaratát Zsófiá­val és férjével szemben. Két év múlva magyar társalkodónőt vett maga mellé Ferenczy Ida személyében, ami újra megrökönyödést váltott ki az udvarban. 1867-ben, a kiegyezés után, a Mátyás­templomban magyar királyi párrá koronázták őt és férjét, majd egy év múlva megszületett Mária Valéria nevű gyermekük – őt „magyar gyermek”-nek is becézik.    Sissi halála Sissit, azaz Erzsébet királynét mindenki szerette, férjét, Ferenc Józsefet viszont annál kevésbé. Ezért kellett Sissinek meghalnia 1898. szeptember 10-én, a Genfi-tó partján. Az üdülőhelyen inkog­nitóban tartózkodó Erzsébet éppen hajóra kívánt szállni udvar­hölgyével, Sztáray Irma grófnővel, amikor egy alak nekikszaladt. Erzsébetet fel is döntötte, de nem tűnt különösebben veszélyes­nek az eset. A tragédia a hajón következett be, amikor Erzsébet összeesett. Luigi Lucheni, a merénylő ugyanis pontosan szíven szúrta egy hegyes tőrrel, de a halál csak a hajón állt be. Testőrök nem voltak Erzsébet mellett, mert mindenkit előreküldött, még a komornyik is a hajón volt. Luchenit később elfogták, és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. 1910. október 19-én felakasztotta magát cellájában.  Forrás: Josef Cachée – Gabriele Praschl-Bichler: Erzsébet királyné magán­élete Grössing, Sigrid-Maria – Erzsébet királyné és a férfiak E‍r‍z‍s‍é‍b‍e‍t‍ ‍k‍i‍r‍á‍l‍y‍n‍é‍ ‍s‍z‍o‍b‍r‍a‍ ‍m‍e‍g‍t‍a‍l‍a‍l‍á‍h‍a‍t‍ó‍ ‍a‍z‍ ‍E‍r‍z‍s‍é‍b‍e‍t‍-‍h‍í‍d‍ ‍b‍u‍d‍a‍i‍ ‍h‍í‍d‍f‍ő‍j‍é‍n‍é‍l‍ ‍l‍é‍v‍ő‍ ‍p‍a‍r‍k‍b‍a‍n‍

Next

/
Oldalképek
Tartalom