Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2011 / 16. szám
A felkelők a Baross tér 19-es számú házban rendezkedtek be, aminek az emlékét ma a házon egy emléktábla őrzi. A csoport október végétől Pásztor Gyula (később híres labdarúgó-játékos ügynök volt Nyugaton) és Pásztor Sándor (emigrált) MÁV rakodómunkás vezetésével (a Pásztorok csak névrokonok voltak) egyre szervezettebb lett. Amikor a Nemzetőrség megalakult, a Baross-tériek Nickelsburg László (1961ben kivégezték) többszörös sztahanovista műszerészt választották vezetőjükké. A forradalom egész ideje alatt messze ez volt a legnagyobb erzsébetvárosi egység, 4-500 szabadságharcost tartott össze. Tagjainak működéséről kevés a forrás, azt azonban biztosan tudjuk, hogy november 1-jén részt vettek a Gyűjtőfogház rabjainak kiszabadításában. Az egység – nagy létszáma ellenére – gyorsan szétforgácsolódott, mert parancsnoka, Nickelsburg, meglátva a végeláthatatlanul özönlő szovjet tankoszlopokat, a harc ellen szavazott. Közvetlen beosztottai azonban leszavazták, ezért ő lemondott, és elhagyta a bázist. A szovjetek a számottevő ellenállást észlelve úgy döntöttek, hogy „nem finomkodnak”: szétlőtték a Baross tér 17-es számú épületet és a környező házakat is. A szétvert Baross tériek később a Rákóczi úton, a Bethlen mozinál, a Dózsa György úton és a Városligetben bukkantak fel. Október legvégén újabb és újabb erzsébetvárosi csoportok alakultak. Az akkor még a Csengery utcában székelő tanács épületébe húzódott egy kis csapat, amelynek Steiner Lajos volt az irányítója . Neki sikerült elmenekülnie, de, mert bízott az amnesztiában, hazatért. Ez lett a veszte, 1958-ban kivégezték. A Wesselényi utcaiakat, vagy ahogy nevezték őket, „farkasokat”, Kovács Dezső (1958-ban kivégezték) és Drbál Ferenc (emigrált) vezették. Ők vették be magukat november 3-án a Royal Szállóba, amelynek falán ma emléktábla áll. Az erzsébetvárosi pártházban és a rendőrkapitányságon is működött egy-egy nemzetőr csoport. Előbbiben elsősorban katonák (ők voltak a Kossuth csoport), utóbbiban pedig rendőrök voltak többségben. A kerületben – a New Yorkban, az EMKÉ-ben, a Hársfa utcai KIOSZ épületben, valamint a Klauzál téren és a Garai utcában – fegyveresek húzták meg magukat. November 3-án a különféle erzsébetvárosi csoportok parancsnokai összegyűltek a Baross téri épületben, hogy valamiféle közös védelmi tervet dolgozzanak ki. A védendő területek felosztása után megegyeztek a stratégiában, de kerületi parancsnokot nem sikerült választaniuk. Hamarosan megalakult a Forradalmi Katonatanács, amely a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Dob utcai épületében és a Royal Szállóban rendezkedett be. Tagjai irányították és szervezték az ellenállást, és összehangolták a különféle erzsébetvárosi fegyveresek működését. A kerületben a számottevő fegyveres ellenállás október 10-ig tartott. Erzsébetváros 1956 HA VÉGIGNÉZZÜK AZ 1956-BAN, ERZSÉBETVÁROSBAN KÉSZÜLT KÉPEKET, KÖZÖTTÜK JOBBÁRA CSAK OLYANOKAT FOGUNK TALÁLNI, AMELYEKET A BAROSS TÉREN VAGY VALAHOL A RÁKÓCZI ÚTON EXPONÁLTAK. A FOTÓK A VALÓSÁGOT TÜKRÖZIK, HISZEN A FORRADALOM NAPJAIBAN SZINTE CSAK E HELYEKEN ALAKULT KI SZÁMOTTEVŐ ELLENÁLLÓCSOPORT. A Blaha Lujza tér a forradalom után Romos épületek a Blaha Lujza térnél, háttérben a New York Palota Fellobogózott tank és tüntetők az Astoriánál 14 Anno
