Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2011 / 2. szám
Kultúra Kiállítás XIX. NEMZET ES MŰVÉSZÉT - KÉP ÉS ÖNKÉP BUDAPEST, MAGYAR NEMZETI GALÉRIA, 2010, NOVEMBER 5.-2011, ÁPRILIS 3, Milyenek vagyunk mi, magyarok? Milyenek szeretnénk lenni, s milyennek kellene lennünk? Egyszerűnek tűnő kérdések, iskolatáskáink mélyéről előkotort kész válaszokkal. Nemzeti önképünk alkotóelemeinek zöme a 19. század szülötte, hiszen a korszak egyik fő törekvése a nemzeti művészet megteremtése volt. Ekkor létrejött az a vizuális motívumkészlet, mely magában foglalja a nemzeti hősök, népies figurák, hazai vidékek és szokások ábrázolási mintáit. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása ezeket veszi számba. Megdi- csőülő és elbukó történelmi alakok, eredetmondák, a nép egyszerű fiai, tájak, várak, mítoszok, az ország népei jelennek meg a kor képzőművészeti alkotásain: id. Markó Károly, Ligeti Antal, Munkácsy Mihály vagy Székely Bertalan jól ismert és ritkábban látható képein. A tárlat - mely 2011. április 3-ig látogatható - minden látogatója számára érzelemmel telített jelentéseket hordoz: büszkeségről és balsorsról. FARDAGÁLY ÉS KÁMVÁS ROKOLYA (19. SZÁZADI DIVATKÉPEK) BUDAPEST MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM, 2010, SZEPT 23 - 2011. FEBRUÁR 28, A tárlat a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum páratlanul gazdag divatkép-gyűjteményének legszebb és legérdekesebb darabjait mutatja be az 1840-es évektől a század végéig. Egy történelmi kor divatjának megismerésével nemcsak arról alkothatunk képet, milyen ruhát viseltek az emberek, de sokat megtudhatunk a társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági helyzetről is. A kiállítás bemutatja a 19. századi nemzeti romantika irányzatát. A forradalmak bukása után, az illúzióvesztés, a kiábrándulás idejében nagy szükség volt új ideálokra, értékekre, példaképekre, hogy felrázzák letargiájukból az embereket és irányt mutassanak. A romantika és különösen a nemzeti romantika e nehéz időszakban ezt a szerepet töltötte be, és valóban tudott hitet és reményt adni. Bár a viselet a 19. században is gyorsan változott, évtizedenként gyökeresen átalakul, a romantika öltözködéskultúrájának vannak olyan maradandó jellegzetességei, melyek alapján kirajzolódik a korszak szépségideálja. RAMSZESZ - AZ ÁSATÁS BUDAPEST WAX KULTÚRGYÁR, 2010, OKTÓBER 3, - 2011, FEBRUÁR 28, Időutazás Ramszesz korába: a nagyszabású vándorkiállítás képzeletbeli ásatásának segítségével. Nem csak a régészeket érdekli, milyen is lehetett az élet háromezer évvel ezelőtt. Turisták milliói utaznak Egyiptomba évente, hogy láthassák egy letűnt kor csodáit: a gizai piramisokat, a szfinxet, a luxori királysírokat vagy Ramszesz memphiszi kolosszusát. II. Ramszesz fáraó a legenda szerint utasítást adott egy város felépítésére, ám a munkálatok befejezését egy homokvihar akadályozta meg. Ezt a félig kész települést tárja fel az interaktív vándorkiállítás képzeletbeli ásatása. A 3000 négyzetméteres kiállítótérbe lépve hirtelen visszarepülünk háromezer évet, és egy, a bejáratnál kapott fejlámpa segítségével felfedezhetjük Ramszesz korát: végigjárhatjuk a fáraó sírkamráját, egyik templomát, és megismerhetjük legnagyobb elődeit. Könyv STIEG LARSSON: A TETOVÁLT LÁNY - A KORRUPCIÓ ÉS A GONOSZSÁG ANATÓMIÁJA Negyven éve történt. Az agg milliárdos elveszítette unokahúgát, akit gyermekeként szeretett. S azóta is, évről évre, valaki - mintha az őrületbe akarná kergetni — minden születésnapján emlékezteti az idős urat arra a tragikus napra... Az évek óta tartó nyomozás új lendületet kap, amikor a férfi felfogad egy vesztes sajtóper után állás nélkül maradt, rámenősnek tűnő újságírót, hogy kísérelje meg az igazság kiderítését. Hisz sokan élnek még a rokonságból, akik akkor ott voltak. A gyilkosnak köztük kell lennie... A KIRÁLY BESZÉDE „A király beszéde” annak a férfinak a története, aki VI. György angol királyként vonult be a világtörténelembe, miután bátyja, VIII. Edward beleszeretett Mrs. Simpsonba, és lemondott a trónról. „A király beszéde” megdöbbentő bepillantást enged egy privát világba. Soha ilyen személyes képet nem rajzoltak még a brit monarchiáról - annak legmélyebb válsága idején — egy ausztrál közember szemszögéből nézve, aki büszke volt rá, hogy szolgálhatja - és megmentheti — királyát. Lionel Logue és VI. György nem mindennapi kapcsolatának izgalmas története, vagyis, hogyan mentette meg egy ember a brit monarchiát, Logue unokája írta meg nagyapja naplójegyzetei és archív dokumentumai alapján. J
