Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2011 / 12. szám
Főigazgató úr, fontos, hogy egy kórház hol található? Meghatározó jelentőségű. Még vidéken sem mindegy, hogy kisvárosról vagy nagyvárosról, esetleg megyei kórházról van-e szó. Budapesten, ahol az országos fekvőbeteg ellátás 40%-a összpontosul, különösen fontos az elhelyezkedés. A mi esetünkben például sok szempontból előnyös a központi elhelyezkedés, hiszen könnyű megközelíteni a kórházat. Ugyanakkor egy városszéli kórházzal szemben vannak hátrányok is: kevés a zöldterület, nehéz parkolni, kicsi az udvarunk. Az elhelyezkedés Budapesten abból a szempontból is fontos, hogy az adott kerület mennyire érzi magáénak a kórházat. De a Péterfy nem Erzsébetváros tulajdona! Ez így van, ennek ellenére fontos a kapcsolat Erzsébetvárossal. Jelenleg ugyan folynak tárgyalások az állami kézbe vételről, de ez igen hosszú folyamat lesz. A Fővárosi Önkormányzatnak 11 kórháza van, és erősen megoszlik köztük a figyelme. Mind segítőkészsége, mind lehetőségei korlátozottak. Annak ellenére, hogy hagyományosan a főváros a tulajdonos, régóta szoros és mindkét fél számára pozitív kapcsolatot ápolunk a kerület vezetésével, a helyi civil szervezetekkel és a kerület lakosságával. Mivel a kórház tulajdonosa tehát a Főváros, nem mindegy, milyen a kapcsolat a kerülettel? Nagyon nem. Ha kissé visszatekintek a múltba, egyes kórházaknak tulajdonlási szempontból is szoros a kapcsolatuk azzal a kerülettel, ahol elhelyezkednek. Például a mostanság újra önállósodásra készülő Szent Margit Kórház kifejezetten a III. kerület kórháza volt. A Péterfy kezdettől fogva nagyobb feladatokat látott el, de a múlt századra visszatekintve mindig is szoros kapcsolatban élt Erzsébetvárossal. Akkoriban Közép-Európa legmodernebb kórházai között tartották számon (alapkövét 1932. április 10-én tették le), és egyben az egyik nagy biztosítóintézetnek, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének (MABI) székhelye is volt, igen jelentős forgalommal. Egy akkoriban rendkívül korszerű és még ma is jó állapotban lévő nagy rendelőt hoztak létre, amely teljesen az erzsébetvárosiak szakrendelője volt, és ez ma is így van. A környező kerületek szakrendelőiket azonban már saját maguk működtetik. Műszakilag megoldhatatlan feladat volna a fekvőbeteg osztályok és a szakrendelő szétválasztása: a szakrendelő a kórház alagsorát, földszintjét, első és második emeletét foglalja el, míg a felette lévő három emeleten kaptak helyet a fekvőbetegosztályok. Így maradhatott meg nálunk ez a fajta poliklinikai egység, amely sokáig általános magyarországi modellként működött. Fekvőbeteg-ellátásban egyébként az erzsébetvárosiakon túl fogadjuk az V., VI., VIII. és XVI. kerületi betegeket is. Milliós nagyságrendű orvos-beteg konzultáció történik egy év alatt. Nálunk a szakrendelőkben is döntően ugyanazok az orvosok dolgoznak, akik a fekvőbeteg-osztályokon, így a kapcsolat még szorosabb a betegekkel, mint más kórházak esetében, ahol a szakrendelés nem a kórház kompetenciája. Fejlődés útján a Péterfy DR. SÁSDI ANTAL TIZENNYOLC ÉVE KEZDTE FŐORVOSI PÁLYAFUTÁSÁT ERZSÉBETVÁROSBAN, JELENLEG IS BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOSKÉNT DOLGOZIK, MINDEMELLETT OLYAN SZAKTUDÁSSAL ÉS TAPASZTALATTAL RENDELKEZIK, MELY ALKALMASSÁ TESZI A PÉTERFY KÓRHÁZ IRÁNYÍTÁSÁRA. A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT PÉTERFY SÁNDOR UTCAI KÓRHÁZ, RENDELŐINTÉZET ÉS BALESETI KÖZPONT FŐIGAZGATÓJÁVAL BESZÉLGETTÜNK A KÓRHÁZ MÚLTJÁRÓL, A JÖVŐBENI TERVEKRŐL, ÉS HOGY A KERÜLET ÉLETÉBEN MILYEN FONTOS SZEREPET TÖLT BE A FŐVÁROS EGYIK LEGNAGYOBB EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYE. BÓKA B. LÁSZLÓ A Péterfy kezdettől fogva nagyobb feladatokat látott el, de a múlt századra visszatekintve mindig is szoros kapcsolatban élt Erzsébetvárossal. 12 Portré
