Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2011 / 8. szám

hívták. Elment a megadott címre, és meglepetésére a régi bútordarab köszönt vissza. Rögtön szóvá tette, hogy ő már javította ugyanezt egy kedves idős házas­párnál, és emlékszik arra is, hogy volt egy kezdő orvos Eúk. Erre kipattant a konyhából a doktor úr, és azt mondta: „én vagyok az”. O is emlékezett a mester­asszonyra szép, precíz munkája miatt. így alakulhat ki a jó munkakapcsolat. Csombó Józsefné szívvel- lélekkel szereti a szakmáját. Sokat jelent számára, ha látja, kinek készül a mű, ki fog örülni a munkájának. Nagyon boldog volt, amikor például Veér András pszichiáter kérésére sikerült különleges pókfonással díszítenie szekrénye ajtaját. Csombó József gyermekkorától kezdve annyit tanult a szakmáról, hogy mindent tud a kosárfonásról. A kosárfonás anyaga a vessző, de nem akármilyen. Nemes vesszőt használ, főként az amerikai fűzfavesszőt. A fűzfának egyébként több fajtája ismeretes, de közülük ez a legnemesebb. Az 1800-as évek végén Amerikából hozta, helyesebben lopta be egy hazánkfia ezt a vesszőt, ezért nevezték el amerikai fűzfavesszőnek. Augusztus közepén vagy végén, amikor leveles a vessző, akkor hán­tolható, ebből nyerik a fehér vesszőt. A tél beköszön- tével, még a fagyok előtt, elhullajtja leveleit, s azután vágják le. Ezt követően hosszúság szerint válogatják ki a 80—220 cm közötti méretűeket. Utána üstben több órán át főzik, világos barna színét a kioldott csersavtól nyeri el. Majd kiteszik a napra száradni, hogy raktá­rozható állapotba kerüljön. Mielőtt elkezdik a kosarat fonni, vízben áztatják a vesszőket, hogy hajlíthatóvá vál­jék. Először a kosár alja készül el, ebbe tűzdelik a bordá­kat, vezérszálakat. A munka a fonással folytatódik, mely a felső perem felé halad. Mérettől függ, hogy milyen sűrűn kell végezni a folyamatot. Szó szerint vehető, hogy szakmájában mindenhez ért. Még a MALÉV repülőegyesület hőlégballonko­sarát is ő készítette nádból. Közreműködésére számít a színház- és filmipar egyaránt. Madárkalitkát is font Ruttkai Évának. 9 Soha sem mehet ki a divat hói es as ősi mesterség, hissen terméssetes anyag as alapja és fontos hassnálati tárgyakat készítenek belőle. 77 Tamás fiúk igen járatos szülei szakmájában - leg­nagyobb örömükre. Éppen egy szögletes kosarat készített, nagy precizitással, melynek faalja volt. A faanyagot átfúrta, ebbe belefűzte a vezérszálakat. Első műveletként ügyes mozdulatokkal kialakította a rögzítő gyűrűsort, melybe három-négy vesszőszá­lat font. Majd az oldala készült el, ez a berakófázis, itt is szálanként rakta a vesszőket a vezérszálak köré. A fonás mindaddig tartott, amíg el nem készült a kívánt magasság. Végül fonott gyűrűsor, majd szegés zárta le a műveletet. A műhelyben mindenféle fonott darabra rácsodál­kozhatunk. Láthatunk vesszőből font próbababát, mely a ruhabemutatók, színházak fontos kelléke. Kávéházi újságtartó, kesztyű-, sál- és kalaptartó, s még mennyi hasznos és esztétikus tárgy sorakozik a polco­kon. Soha sem mehet ki a divatból ez az ősi mesterség, hiszen természetes anyag az alapja és fontos használati tárgyakat készítenek belőle. Az eltelt évtizedek alatt a javítást éppen olyan fontosnak tartották, mint az új termékek előállítá­sát. Régi kuncsaftjaik visszajárnak. „Megvannak még?” — ez az első mondatuk a Csombó házaspár­hoz. A fővárosban javításokkal csak ők foglalkoz­nak. Még a Németországban négy évtizede készült kagylófotel felső fonott részét is idehozták javíttatni, mert ha valakik csodát tudnak vele tenni, azok csak Csombóék lehetnek. A csoda a szemem láttára meg­történt, boldogan vitték el a sikeresen felújított kagy­lófotelt. Nevük fogalommá vált a kuncsaftok körében és a szakmában eltöltött 34 év alatt. A kosárfonás művészete igazi hivatás a felesége és fia számára is

Next

/
Oldalképek
Tartalom