Erzsébetváros, 2011 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2011 / 6. szám

Kultúra Kiállítás VILÁGÍTÁSTECHNIKA NYITVA TARTÁS; K-P: 10-16, SZÓ: 9-16 MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM, 1075 BUDAPEST, KAZINCZY U, 21, Az emberré váláshoz és az emberiség fej­lődéséhez a fény nélkülözhetetlen volt. A kiállításon a villamos világítás fejlődés- története látható különleges és érdekes világítási eszközökkel kiegészítve. Petróle­umlámpa, gázlámpa, bányászlámpa, olaj­lámpa, gyertya és gyantás fáklya képviseli a villamosság alkalmazása előtti tárgyakat. A kiállítás anyagát emelik a szép, gyak­ran művészi kivitelű porcelán- és sárga­réz kapcsolók és foglalatok. A szénszálas, volfrámszálas, speciális célú izzólámpák, kriptonlámpák, nagynyomású higanylám­pák képet igyekeznek adni a fényforrások XX. századi fejlődéstörténetéről. FÉNYHIDAKON ÁT - EGRY JÓZSEF GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA 2011, ÁPRILIS 2.-JÚLIUS 31. KOGART HÁZ, 1062 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 112. Egry József a modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője. A „Bala­ton festője”-ként vonult be a köztudatba, de életműve technikában és témában rend­kívül gazdag, és magán viseli a múlt szá­zadelő szellemi újításainak jegyeit. Egry a magyar művészettörténetben alapvetően a Gresham-körhöz kapcsolható, azonban olyan egyéni és sajátos festői világot kép­visel, amely egyedülálló nemcsak a hazai, hanem az egyetemes festészet történeté­ben is. Oldott, levegős technikája - amely a védjegyévé vált — az olajpasztell, a grafika és az olajfestmény határán mozog. GERZSON PÁL EMLÉKKIÁLLÍTÁSA 2011. ÁPRILIS 7.-MÁJUS 15. BUDAPEST GALÉRIA - BUDAPEST KIÁLLÍTÓTEREM, 1056 BUDAPEST, SZABAD SAJTÓ ÚT 5, Gerzson Pál tagja és elnöke a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművé­szek Szövetségének, valamint a Magyar Művészeti Akadémiának. A Magyar Szépmíves Társaság elnöke és egyik meg­alapítója. Az évtized végén, vásárhelyi tartózkodásai hatására elszakadt a való­ság természethű megörökítésétől. Mértani törvényekre épülő figurális kompozíciókat alkotott. Műveit az 1960-as évek elejétől kubisztikus képépítés jellemzi. Az évtized vége óta Szigligeten is alkotott, s ez döntő változást hozott festészetében. Az 1970- es évek közepétől konkrét tájélményeit és a művészetében mindvégig meghatározó szín- és fényproblémákat síkkompozíci­ókká absztrahálja. Színház DAVID GIESELMANN: KOLPERT ÚR 2011, ÁPRILIS 27,19:30 MAGYAR SZÍNHÁZ, 1077 BUDAPEST, HEVESI SÁNDOR TÉR 4., SINKOVITS IMRE SZÍNPAD Mi történik az emberrel, ha már úgy érzi, nem történhet vele semmi? Ha a külvi­lág szerint irigylésre méltó körülmények között éli nagyvárosi életét, s önmaga szá­mára mégis üresnek látszik a világ? Ha ingerküszöbét már régen nem tudja átlépni a mindenfelől rázúduló figyelemfelkeltő információáradat? Marad a játék. Az egyet­len lehetséges szabadulás a belső űrtől. A kérdés csak az, hogy hol van a határa? Mozi ARANYHAJ ÉS A NAGY GUBANC EURÓPA ART MOZI, 1074 BUDAPEST, RÁKÓCZI ÚT 82. . A királyság legkeresettebb és egyben legsármosabb körözött banditája, Flynn Rider egy titokzatos toronyban próbál menedéket találni üldözői elől, ahol fog­ságba ejti 21 méteres mágikus aranyhajával a torony lakója, a gyönyörű és bátor Arany­haj. Flynn felettébb kíváncsi fogvatartója eddig csak a megfelelő alkalomra várt, hogy az éveken át tartó rabságból szaba­dulhasson, és ez az alkalom, úgy tűnik, eljött. Alkut köt hát a jóképű tolvajjal, így kezdetét veszi egy kalandokkal teli utazás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom