Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-07-29 / 10. szám
2010/10. szám 3Í1IE 19 BUDA KATALIN ROVATA Hevesi Sándor rendező, színházigazgató, kritikus, író, műfordító. Az Izabella teret 1964-ben róla nevezik el 1873-ban született Nagykanizsán. Édesapja tanár, író, újságíró. Ötéves a kis Sándor, amikor egyszer csak észreveszi édesapja, hogy báli ruhát varr egyik bábszínházi primadonnájának. Nem örül felfedezésének, mert ebből arra következtet, hogy fia szabó lesz. Ám gyereke a színház bűvöletében él. Egy személyben mindent ő maga készít: színpadot, bábukat, jelmezeket, sőt még a szöveget is ő kreálja hozzá. Az olvasás is kedvenc szórakozása. 14 éves korában már Shakespeare-t olvas, elsőként a Rómeó és Júliát. Alig 15 éves, amikor színdarabokat ír, egy vígjátéka a Garai - pályázaton elismerésben részesül. Majd rádöbben, tanulnia kell mielőtt drámákat ír. Érettségi után a Magyar Szemle című hetilap színházi kritikusa lesz. Édesapja szinte apátiába süllyed, hogy fia az ő nyomdokain halad. O ugyanis bankigazgatót, vagyis vagyonos embert szeretett volna fiából nevelni. Közben a budapesti egyetemen jogi és tanári diplomát szerez. Ugyan úgy, mint édesapja, újságíró és tanár lesz, ez utóbbiba épp csak belekóstol. Amikor élete álma valóra válását, a Nemzeti Színház rendezői állását, kínálja fel számára Beöthy László, annyira megijed, hogy félévi haladékot kér. Szeretne előbb a nyilvánosság előtt máshol bemutatkozni. A Szegedi Színház társulatánál rendezett darabját a budai Várszínházban is játsz- szák, Beöthy tovább nem vár, azonnal szerződteti a Nemzetibe. Hevesi kezdetben nem érzi jól magát a Nemzeti Színházban, mivel konfliktusba kerül több nagyszerű idős színésszel, többek között Jászai Marival. Nem tagadja azt a véleményét, hogy a Paulay hagyományaira épülő Nemzeti már csak árnyéka önmagának, ezért újításra van szükség. Beöthy értékeli és hagyja érvényesülni, de a tagság gyanakodva figyeli az újító szellemű rendezőt, majd beadványt küldenek ellene a minisztériumba. Ám a „művészeti vitát” a színház hatáskörébe utalják vissza. Beöthyt felmentik igazgatói állásából, helyébe Somló Sándor lép, aki kissé háttérbe szorítja Hevesit. A modem színház gondolatáról mégsem mond le. 1904-ben, megalapítja a Thália Társaságot, Bánóczy Lászlóval, Benedek Marcellel és Lukács Györggyel. Az egyesületként létrejött „szabad színház” jelmondata: „Igazság a drámaírásban, igazság a színjátszásban!” Az első előadást a Rottenbiller utcai Feld Színházban tartják. Népszerűségük ellenére, politikai okokból vidéki városokban kényszerülnek működni. Visszatérve Pestre, újra a Rottenbiller utcai színház fogadja be őket. Ä Thália Társaság 1904-1908 között tartott majd másfélszáz előadása nagy részét Hevesi rendezi, ami támadásra ad későbbiekben okot. Az a kifogás ellene, hogy egy nemzeti színházi rendező másutt nem rendezhet. Ilyen légkörben nem tud dolgozni. Ekkor alakul a Népszínház - Vígopera, s itt lesz főrendező. A színház egy évad után azonban bezárja kapuit, mivel sikeres előadások ellenére nem rentábilis. Helyére, a Nemzeti költözik, s itt a Blaha Lujza téren működik, egészen a metró építésekor történt lebontásáig. A Nemzeti igazgatója Tóth Imre lesz, akinek első dolga, Hevesi vissza- szerződtetése. Mindaz, amit eddig, szeretett volna megvalósítani, most megteheti, s neki köszönraház főrendezőjének. Az operaházba is új játékstílust visz be, de rövid idő áll rendelkezésére, mivel kitör az első világháború. Katonai szolgálata előtt feleségül veszi Országh Magdát, akivel boldog házasságban él. Közel egy éves katonaság után, 1915-től újra a Nemzeti Színház rendezője, 1922-től főrendezője. Már az 50. évébe lép, amikor kinevezik a Nemzeti igazgatójának. Igazgatóként megnyitja a Nemzeti Kamaraszínháhetően a Nemzeti Színház is magára talál. Az állami színházak vezetői posztjára új kormánybiztos kerül, aki Hevesit kinevezi az OpePlakátok: szineszkönyv- tar.hu oldal zát, és bevezeti a bérletrendszert. E közben a színházi szakirodalmat is olyan alapvető művekkel, gyarapítja, mint A dráma és a színpad, A színjátszás művészete, Az előadás művészete, A színpad művészete és Az igazi Shakespeare. Hallatlan munkabírására vall, hogy se szeri, se száma regény és műfordításainak. Ezek közül kiemelkedik Shakespeare Antonius és Kleopátrá-ja, nevezetesek Moliere, Goldoni, Dickens és Balzac fordí- t á s a i. Modem fordításai közül pedig G. B. Shaw művei, melyek így kerülnek a hazai színpadokra. Elismerések sora éri: 1926-ban a Kisfaludy Társaság tagja, 1927-ben pedig a Színművészeti Akadémia tanára lesz, sőt külön részére rendezői tanfolyamot rendszeresítenek. Külföldön is felfigyelnek rá, a londoni egyetem meghívására előadást tart a magyar irodalomról és Shakespeare magyarországi kultuszáról. 1932-től a Magyar Színházban rendez. Itteni tevékenységét olyan sikerek jelzik, mint a III. Richard, A néma levente, Az Úr katonái. Felesége váratlan halála után egészségi állapota egyre aggaszóbbá válik. Húgai nagy szeretettel gondoskodnak róla. Súlyos cukorbetegsége ellenére ugyanúgy dolgozik, mint előtte: ír, fordít, tarnt. Ám napjai meg vannak számlálva. Amint kikerül húgai „szárnyai” alól, mit sem törődik a szigorúan előírt diétával, s az okozza 1939. szeptember 10-én bekövetkező halálát. „Milyen magasra tudnánk mi repülni, ha csak egy Hevesink lenne Londonban!” így sóhajtozik egy budapesti színházi élményeiről beszámoló angol író.
