Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-02-17 / 2. szám
2010/2. szám HlSŰS^olWÉWEtti 19 BOKA B. LÁSZLÓ ROVATA Élet a gettóban A budapesti gettó felszabadításának 65. évfordulójára emlékezünk A történelem kegyetlen dolog és a közös emlékezet még azok lejébe is kitörölhetetlen nyomokat vés, akik az. eseményeknek sem átélni, sem szemtanúi nem voltak. Mert közös emlékezet nélkül nincs nemzeti identitás. Ma bizonyosan nem él olyan ember Budapesten, akinek Krzsébct- városról előbb-uhibb ne jutna eszébe a gettó is. Hatvanöt év, nem olyan sok az, annyira bizonyosan nem, hogy ne találkozott volna mindegyikünk túlélőkkel, érintettekkel, /.sidö honfitársaink diszkriminatív megkülönböztetésének utolsó szakasza zárult le, s egyben a leg- szörnyűhb 4I0 nap kezdődött I944. december lü-én, mert ezen a napon zárták le a gettót, ahol kezdetben 35 ezer embert zsúfoltak össze. A Szálasi-kormány belügyminisztere, Vájná Gábor I944. november 29-én adta ki a nagy gettó (pesti get tó) felállításáról szóló rendeletét, (1944. évi «935. B. M. sz rendelet) amelyet a Budapesti Közlönyben nem tettek közzé, csupán december 2-án falragaszok útján hozták a zsidó lakosok tudomására. A Zsidó Tanácsnak átadott rendelet 3.e pontja így fogalmazott: „A gettóból zsidó csak egy esetben távozhatik: mint munkaszolgálatra kötelezett kölcsön/sidó, munkára való elszállítása alkalmával.” December 2-7. között kellett a gettó területéről a nemzsidö lakosoknak kiköltözniük, majd december Kiig kellett végrehajtani a gettó bekerítéséi és a négy világtáj felé néző kapuinak lezárását. A négy kapu a kővetkező helyen a állt: - Wesselényi utca - Károly kőrút kereszteződése; - q Wesselényi utca - Nagyatádi Szabó utca (Kertész) kérészéi teződése; - Kis Diófa utca - Király utca kereszteződése; - Nagy Diófa utca - Dohány utca kereszteződése. A nettó 243 lakóházának 4513 lakásában fokozatosan zsúfoltak össze több mint 60 ezer embert. Mindez átlagosan 14 embert jelentett lakásonként, házanként 247 embert. Az egész területen kijárási tilalom volt érvényben minden nap 16 órától. Kifelé csupán egyetlen út vezetett: a Dohány utcai zsinagóga emeletén egy kis ajtón keresztül át lehetett jutni a Zsidó Múzeum épületébe, amelynek kijárata már a körülkerített részen kívül volt. A Zsidó Tanács irányításával szinte azonnal megkezdődött a gettó "normális" életének megszervezése. A gettó életét lakásparancsnokok, ház- parancsnokok, körzeti elöljárók és legfőbb szervként a Zsidó Tanács szervezte. A területet tíz körzeti elöljáróságra osztották fel, amelyek a Wesselényi utca 6., a Kazinczy utca 8., a Nyár utca II., az Akácfa utca 27., a Wesselényi utca 18., a Wesselényi utca 26., az Akácfa utca 37-39., a Dob utca 16., a Holló utca I. és a Dob utca 46/b. alatt voltak találhatóak. A Tanács által kinevezett elöljárók és helyetteseik fogadalTudta-e, hogy... ... a világon az első gettót 1516-ban, Velencében, a pápa parancsára hozták létre, hogy a zsidó valláaú embereket egy helyre kényszerítsék. 1555-ben IV. Pál pápa Cum nlmls absurdum kezdetű enciklikája Intézményesítette a kifejezés használatát. mat tettek, a rendkívüli helyzetben nem csupán hatósági intézkedésre voltak jogosullak, de büntető-bírói jogkörrel is rendelkeztek. Intézkedéseiket egyedül a Tanácsnak volt joga felülbírálni, amelynek folyamatosan összefoglaló jelentéseket adtak, ügyelniük kellett az élelmezésre, a karbantartásra, a közegészségügyre és a tűzrendészetre is. Körzetük minden lakójáról kötelesek voltak nyilvántartást vezetni. A Zsidó Tanács 800 fő alkalmazására kapott engedélyt. Ők lettek a gettórendőrség tagjai, az élelmiszcrszállitók és a konyhai személyzet. A gettó területén összesen 15 kórház működött, 6 az Akácfa ideában, 2 a Klauzál téren, 2 a Klauzál utcában és 5 a Wesselényi utcában. A Tanács létrehozott egy Aggok házát is a Klauzál utcában és 4 gyermekotthont. Ez utóbbiakra azért vedt égetően nagy szükség, mert december 6-tól folyamatosan költöztették be a Nemzetközi V ö r ö s k c - reszt védelme alatt álló gyermekeket is. Védett ház, amelyből a nemzetközi gettóban (XIII. kerület) 1.30 Ls állt különféle oltalmak alatt, itt a pesti gettóban csupán egy volt, az Akácfa utca 13. alatt, ahol a svéd szükségkórház működött. Az embertelen körülmények közé kényszerűéit embereket báron) sütőüzem és öt konyha igyekezett ellátni élelemmel, hiszen kijárni, vásárolni lehetetlen volt. A menü rendszerű étkeztetés leggyakoribb ételei a bableves, a káposztafözelék és a köményleves voltak, már amikor sikerült megoldani az alapanyagok beszerzését. A gyermekekre napi 931, a felnőttekre 781, míg a hetegekre 1355 kalória jutott. Naponta 60 ezer adag ételt osztottak szét. Ennek egvharmadát, 23 ezer adagot az Orthodox Népasztal készítette (Wesselényi utca 13.) Az egyre inkább hiányzó élelmiszereket illegális úton, külső kapcsolatok segítségével lehetett beszerezni. Hamarosan az éhezés lett a gettó legszürnyübh problémája, míg a rossz higiéniás feltételek súlyos betegségekhez vezettek. Állandó volt a gyógyszerhiány, egyre rosszabbodott az egészségügyi helyzet. A fásult, rémült, rettegő emberek már egymáson sem akartak segíteni. Állandóak voltak az összetűzések a fáért, a kenyérért és a levesért. A gettó rendjéért a gettórendészet volt felelős, amelyet Domonkos Miksa irányított. A rendőrségnek mind a tíz körzetben volt kirendeltsége. A gettóélet szörnyű ténye volt az is, hogy a nyilasok a börtönök összes zsidó foglyát behurcolták és szabadon engedték őket, hiszen a gettó területén nem volt börtön. A máról holnapra lett, többnyire idős rendfenntartóknak kellett megbirkózni ezzel a teherrel is. Az elképesztő állapotok ellenére is sikerült azonban biztosítani az általános rendet. Az elképzelhetetlen iszonyat közepette akadtak, akik minden erejükkel azon voltak, hogy segítsenek, mert ők nem zsidót, hanem embereket láttak, akik segítségre szorulnak az. embertelenségben. A bent élők végleges elpusztításának tervét megakadályozó esemény már egy másik történet. A felszabadító orosz katonák 1945. január 18-án reggel 9 órakor a Wesselényi utcai kapunál érték el a gettót cs egy óvóhelyen át hatoltak terültére. Néhány óra múlva megnyílt a Dohány utcai kapu is. A gettó lakói másnap puszta kézzel estek a deszkapa- lánkoknak, amely több mint 400 napig volt börtönfaluk, hogy ledöntsék azokat. Több mint 70 ezren menekültek meg a biztos haláltól, amelytől mindössze egyetlen hajszál választotta el őket. Az Ideiglenes Kormány 1945. március 17-én Debrecenben a 200/1945 M. E. rendelettel hatályon kívül helyezte az összes zsidótörvényeket. Sok minden, amit tudni lehet erről a gyászos korszakról: www.holokausztmagyarorszagon.hu
