Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-03-31 / 4. szám
£ 16 2010/4. szám Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Telefax.: 322-4117 Állandó programjaink Minden hó első vasárnapján 11 órakor a szentmisét az egész egyházközségért, a hívek szándékára ajánljuk fel. Szentóra minden hónap első péntekén a 18 órai szentmise után. Litániák: minden szombaton és vasárnap 17,40 órakor. Kórházi szentmise: minden hónap második péntekén 14 órától a Szövetség utca 14. szám 1.1. épület II. emeleti főorvosi előcsarnokában. Keresztút a nagyböjtben, pénteki napokon, 17 órakor kezdődik, április 2-án, nagypénteken 15 órakor. Miserend: hétköznap: 7.30-kor valamintl8 órakor, vasárnap: 7.30-kor 9 és 11 órakor, valamint 18 órakor. Irodai szolgálat a Plébánián: szerdán és pénteken 15-18 óráig, kedden és csütörtökön 9-12 óráig. Hétfőn és csütörtökön 15-tól 18 óráig csak saját umatemetői ügyintézés van! Görög Katolikus Egyházközség Püspöki liturgia A nagyböjt harmadik szerdáján nagy megtiszteltetés érte egyházközségünket, Kocsis Fülöp püspök atya végezte március 3-án este az előszenteltek liturgiáját. Egy érdekes hagyomány is megelevenedett - erre az alkalomra —, mikor felhangzott az „Enyhe világossága...” kezdetű himnusz, a templomi világítást lekapcsolták, s egy ideig csak a gyertyák fénye világított. A liturgiában felhangzó ószövetségi olvasmányok utáni bűnbánati résznek a vissza-visszaté- rő refrénje: „Igazodjék fel az én imádságom, mint a tömjénfust...”. Püspök atya a prédikációját erre a zsoltárversre (140. zs.) alapozta, hangoztatva, hogy a tömjénfust akkor igazodik felfelé igazán, ha a tömjénszemeket jól izzó parázsra hintik. Nekünk is fel kell izzítani a szívünket. Március 28-án, virág- vasárnap, ismét ellátogatott hozzánk püspök atya. A virágvasárnapi szent liturgia méltó volt a nagyhét indításához. A püspöki liturgia igen ünnepélyes, s mondhatni régi fényében ragyog. Püspök atya igyekszik mindent a leghagyományosabb módon végezni. Valószínűleg szívén viseli a II. vatikáni zsinatnak azt a buzdítását, hogy ahol a keleti keresztények eltértek a hagyománytól, térjenek ahhoz vissza. Igaz, hogy a mindennapok gyakorlatában, a rohanó világban ez nem mindig tud érvényesülni, de egyházunk azért igyekszik mindig hagyományhű lenni, s ma már tanúi vagyunk sok régi elhagyott szokás újraéledésének. Hogy a nagyböjtnél maradjunk, az első böjti péntek estéjén újra megszentelik a közösség összefogását jelképező kollivát, a mézben főtt búzát, s jó néhány éve tömegessé vált a húsvét vasárnapi ételszentelés, amint mi nevezzük, pász- kaszentelés. E hagyományok feléledése az öntudatot is erősítik. dr. Sasvári László Húsvét szent öröme Örömre, megnyugvást adó biztonságérzésre, lelkesítő reménysugárra szomjazó szívünk Húsvét szent ünnepén megkapja a legnagyobb ajándékot, megváltott- ságunk bizonyosságát. Jóságos Istenünk szere- tetét tékozló bőséggel árasztja ránk. Beteljesedik, valósággá válik az évezredes ígéret, feltámadt Üdvözítőnk megnyitja minden ember számára az örök üdvösség elnyerésének lehetőségét, nyitva már a mennyek országának ajtaja. Mindezt a fenséges örömet tavasszal, a legszebb évszakban ünnepeljük. A tavasz üdesé- gében oly közel érezzük magunkat Teremtőnkhöz! Isten szeretete megadta számunkra a boldogság elérhetőségét. Egyéni életünk sorskérdései telve vannak megoldásra váró, súlyos gondokkal, de mindezek ne váljanak nyugtalan aggodalommá. „Bízzátok Istenre minden aggodalmatokat, mert gondja van rátok.” (lPét 5,7). Meggyőződéssel valljuk, hogy az az ember boldog, akié az Isten országa, vagyis akinek szí- vét-lelkét és egész életét betölti a jóságos Isten jelenléte, a benne való haCSENDESNAP tártalan bizalom, a szeretet, a béke, az öröm. A szív öröme Istenben: ez a mi lelki orvosságunk. „Örüljetek az Úrban mindig! Újra mondom: örüljetek! Az Úr közel van.” (Fii 4,4) A tavasz lelkes hírnökei, a daloló madarak ég felé szálló csodálatos énekükkel köszöntik Teremtőjüket, fejezik ki szívük repeső örömét. Add Urunk, hogy a pacsirták égbe szárnyaló énekéhez társuljon Húsvét szent örömének áldott ajándékáért hálát adó imánk. dr. Szűcs Gizella Szent Erzsébet Plébánia Kamaszaink helykeresése: velünk vagy nélkülük? Csendesnap a Fasori Református Gyülekezetben (Vároligeti fasor 5.) április 10-én. Programjai: 9.50-től 10 óráig: közös éneklés. 10-10.30-ig Bizonyságtétel: Somogyi Péter és Somogyiné Ficsor Krisztina. 10.40-től 11.30-ig dr. Villányi Lenke pszichológus előadása: Családfánk ága-boga címmel. 11.40-től 13-ig beszélgetés csoportokban. 13-13.30-ig ebéd. 13.30-tól 14 óráig záró áhítat Somogyiné Ficsor Krisztina. A gyülekezet mindenkit vendégül lát egy teára illetve kávéra. Ha tehetik, kérjük, egy tálca süteménnyel, szendviccsel járuljanak hozzá az ebédhez. Iskoláskorú gyermekeiknek felügyeletet biztosítunk. Kérjük, igényüket legkésőbb április 3-ig jelezzék a csendesnap@fasor.hu címen. Népszokások, hagyományok HÚSVÉT HETE Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékezetére. A zsidó vallásban Pészachkor, az egyiptomi rabságból való megszabadulás emlékére tartják az ünnepet. Eredetileg ugyanabban az időpontra esett mindkét vallásban az ünnep, de a niceai zsinat elrendeli, hogy a keresztény Húsvét a tavaszi napéje- gyelőséget követő holdtölte utáni vasárnap legyen. Húsvétvasárnapot negyven napos böjt előzi meg, Jézus negyven napos pusztai böjtjére utalva. Ez az időszak a testi-lelki megtisztulás ideje. A nagyböjt utolsó hete Virágvasámaptól Húsvétvasámapig tart. Nagycsütörtökön elnémulnak a harangok - Rómába mennek. A gonosz elűzésére a harangszót kereplőkkel helyettesítik. Nagyhét csütörtökét zöldcsütörtöknek is nevezik, mert ekkor zöldnövényekből készítenek ételeket, a bő termés reményében. Nagypénteken Jézus kereszthalálának napján, a bűnbánat, a gyász, és a protestánsoknál is a szigorú böjt kerül középpontba. A nagyhéti szokások jellemzője a tisztálkodás is, mivel hittek a víz mágikus, tisztító, gyógyító és termékenységvarázsló erejében. Nagyszombaton ér véget a böjt. A feltámadási körmenet liturgiájához tartozik a tűzszentelés. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma. Húsvétvasámap Jézus feltámadását ünnepli a kereszténység. Az ezen a napon megszentelt, elfogyasztott ételeknek (bárány, tojás, kalács) mágikus erőt tulajdonítanak. Húsvéthétfő napjához kötődnek a legnépszerűbb szokások. A locsolkodás, a hímes-to- jás ajándékozás, a régebben szokásos termékenységvarázsló korbácsolás, az ezen a napon megrendezett tánc- mulatságok. A locsolkodásról már a 17. századból megmaradt írásos emlékek is tanúskodnak. A hiedelem alapja a víz tisztító termékenységvarázsló erejében vetett hit.
