Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-12-01 / 17. szám
mm 2010/17. szám 19 'M : Buda Katalin helytörténet rovata 2 Rottenbiller Lipót Pest legelső alpolgármestere, majd főpolgármestere KERÜLETŰNKBEN UTCÁT NEVEZTEK EL RÓLA Pesten, a belvárosi Mészáros utca egykori családi házában született, 1806-ban. Édesapja Rottenbiller Fülöp, választott polgár, a pesti halászoknak évtizedeken át érdemes céhmestere. Pesten ebben az időben a lakosság jelentős része és a hivatalos nyelv is német volt. Ezért az a szokás alakul ki a pesti polgárok körében, hogy fiaikat olyan városokba adják tanulni, ahol a magyar nyelvet is elsajátíthatják, és nemzeti érzést is szívhatnak magukba. így kerül Rottenbiller Lipót Korporára, majd Kecskemétre tanulni. Hazatérve, azok a muníciók, melyekért édesapja vidékre küldi, már birtokában vannak. A pesti egyetemen jogot és bölcsészetet tanul. Ügyvédi oklevelét 1828-ban szerzi meg. Széleskörű műveltsége mellett finom modorú, szellemes, megnyerő fiatalember, a társaság kedvence. 1835-ben feleségül veszi Pest egyik legelőkelőbb, leggazdagabb polgárának lányát, Almay Rottenbiller Klárát. Pest város hatósága szolgálatába 1826-ban lép. 12 éve működik itt legjobb tudása szerint, amikor a már fejlődésnek induló Pest nagy részét 1838-ban az árvíz romba dönti. Ekkor lesz alkalma arra, hogy színre lépjen: hivatali és humánus erényeivel a bajba jutott embertársain segítsen. A pesti hatóság kölcsönt vesz fel az osztrák nemzeti banktól, hogy enyhíteni tudjon a szerencsétlenek sorsán, azaz az építkezések minél előbb elkezdődjenek, illetve elkészüljenek. Rottenbiller Lipót dolgozza ki a kölcsön felvételének módozatait, és a kölcsön fel- használásának ellenőrzésével is őt bízzák meg. Az iránta támasztott feltétlen bizalmat maga az eredmény igazolja. A városi pénztár által előre kiszámított veszteséget ő ugyanis töredékére tudja csökkenti. Ez a kedvező eredmény Rottenbiller Lipót közügy iránti önzetlen, céltudatos munkájának köszönhető. A felvett kölcsön nagyszerű kezelése nem kerüli el a választó polgárok figyelmét. Elismerésük jeléül az újonnan R o T T B N 11 I L L E K Ul'ÓT. szervezett alpolgármesteri állás betöltésére őt választják meg. 1843-ban így lesz Rottenbiller Lipót Pest városának legelső alpolgármestere. Szellemisége a közigazgatás minden ágára kihat, figyelmét főleg a pénztári és gazdasági ügykezelésre fordítja. Rendet teremt a pénzügyekben, és ellenőrzéssel párosult kezelést vezet be. Mindezt azért teheti, mert mellette áll az őt választó polgárság. Reformjaival az akkori Pest lakosságának javát szolgálja. 1848. március 15-i a forradalom eszméjével való egyetértését misem bizonyítja jobban, mint hogy aláírja a Tizenkét pontot. Nem hiába küldi édesapja vidéki magyar városokba tanulni! Figyelme arra is kiteljed, hogy Közbátorsági Választmányt hozzon létre, a rend megvédése érdekében, melynek ő lesz az elnöke. Az újjáalakult Pest törvényhatósága egyhangúlag választja első alkotmányos főpolgármesterévé 1848-ban. A szabadságharc elvesztése után több hónapos börtönbüntetéssel sújtják. Amikor kiszabadul, nemzetgazdasági és pénzügyi tanulmányokkal foglalja el magát. 1860-ban visszahívják főpolgármesteri tisztségébe, de csak rövid időre. Nem tétlenkedik ezután sem, az Iparbank és a Takarékpénztár alapítója lesz. Az 1860-as évek közepére feléled a bizalom az alkotmányosság iránt, s ekkor a köztiszteletben álló Rottenbiller Lipótot Pest-Buda élére állítják. Nevéhez fűződik a város területének feltöltése és a pesti vízvezeték építése. A kiegyezés létrejöttében elért hasznos tevékenységéért Ferenc József rendjelet kap. 1867-től nem vállalja tovább a közszolgálatot, érzi, hogy testi ereje fogytán van. 1870. november 17-én a Rottenbiller Lipótról szóló gyászhír mindenkit megdöbbent, lesújt. Akik a róla elnevezett utcában laknak, vagy arra járnak, gondoljanak arra, akinek a neve csaknem összeforrt az alkotmányosság fogalmával az akkori lakosság körében. December 6. Miklós napja Szent Miklóst a keleti és a nyugati egyházban egyaránt tisztelik. A legenda szerint, egy elszegényedett nemesember leányai eladósorba kerülnek. Az apának nincs módjában sem eltartani, sem becsületesen férjhez adni őket. A leányokat bordélyházba akarja kényszeríteni, hogy ezzel keressenek pénzt. Miklós, éjszaka, titokban az ablakukba aranyakat tesz, így a leányok megmenekülnek a szégyentől, és férjhez is mehetnek. Myra püspökeként még számos csodát tesz. Halála után nevét egyre több legenda veszi körül. Oltalmazója az eladó leányoknak, a házasságnak, az anyaságnak, barátja a gyermekeknek. Névünnepén, december 6-án, a szegény lányok megsegítése emlékezetére, a 13. századtól, szokás a gyerekek megajándékozása. A magyarországi ajándékozás részben új keletű és városi eredetű. Általánossá, a 19. században elterjedő csokoládégyártással válik. A magyar paraszti hagyomány a Miklós-járást ismeri, mely a középkori aprószentek-napi püspökválasztási játékból ered. Miklós püspök kíséretével, krampusszal vagy ördöggel olyan házakba tér be, ahol gyerekek vannak. Vizsgáztatja őket, és tudásuk szerint virgácsot vagy jutalmat kapnak. Valaha a helyi tűzoltó egységek gyűjtötték ösz- sze és osztották szét a Mikulás ajándékokat. A gyerekek napjaikban is nagyon várják Mikulást, mert a szokás lényege, az ajándékozás megmaradt.
