Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-11-17 / 16. szám
IiuWÉTüIE^ 2010/16. szám Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Jelenleg érvényes miserend: hétfőtől péntekig csak naponta egyszer, este 18 órakor. Szombaton reggel fél 8-kor és este 18 órakor. Vasárnap reggel fél 8, 11 és 18 órakor. Állandó programjaink: minden hó első vasárnapján 11 órakor a szentmisét az egész egyház- községért, a hívek szándékára ajánljuk fel. Minden hónap első péntekén Szentóra, az esti 18 órás mise után. Litániák: minden szombaton és vasárnap 17.40- kor. Október hónap minden napján az esti mise előtt 17 óra 15 perckor Rózsaftizért mondunk. Irodai szolgálat a plébánián: szerda és péntek: délután 15-16 óráig, kedd és csütörtök: délelőtt 9-12 óráig. Hétfőn és csütörtökön délután 15 órától 16 óráig csak saját urnatemetői ügyintézés van! Október 30-án került sor a Reformációi emlékfutásra, a résztvevőit az 1517 méteres távot a Városligetben teljesítették. Az evangélikus, református, baptista és metodista gyülekezetek részvételével megrendezett emlékfutás nevezési díjaiból gyűlt összeget a Veszprém megyei árvízkárosultak javára ajánlották fel. Zsidó ünnep Görög Katolikus Egyházközség November derekán November első felében is van egy ünnepünk: Szent Mihály és Gábor főangyalok 8-án, míg a hónap második felében: Mária templomba vezetése november 21-én. A két ünnep közötti időben van azért néhány jeles, nevesebb szentnek is emléknapja. November 12-én van Szent Jozafát felszentelt vértanú napja. O sajátosan görög katolikus szent, úgy is emlegetik: az unió vértanúja (| 1623). Bazi- lita szerzetes volt, a mai Ukrajna területén élt. Kora vallásháborúk ideje volt. Ma már az akkor élt törekvéseket nem tesszük magunkévá, hogy erőszakosan térítsünk másik vallásra, kényszerítsünk más egyházba embereket, de akkor ez volt a közfelfogás. Jozafát polocki érsek volt, ellenfelei rátámadtak, s megölték. A rendszerváltozás után egyházközségünkben Szent Jozafát alapítvány létesült, melynek célja egyházközségünk ifjúságának támogatása. November 13-án emlékeztünk meg Aranyszájú Szent János egyházatyáról. O nem volt vértanú, de életében kellett vállalnia száműzetését a császári udvar erkölcsének kritikája miatt. Bár üldözői rájöttek, hogy neki van igaza, ezen a napon első száműzetésből való visszahívására emlékezünk. 14-én Szent Fülöp apostolra emlékeztünk, a 12 apostol egyike volt, Kis-Ázsiában hirdette az evangéliumot. Másnap, 15-én kezdődött a karácsonyi elő böjt. Bár az apostol ünneplése nem kapcsolódik a böjthöz, népiesen a karácsonyi elő böjt neve: Fülöp apostol böjtje. Ez az elnevezés arra figyelmeztet, hogy közel van a karácsony, illik az előkészületet megkezdenünk, s ehhez annyit tehetnénk a népies megnevezés kapcsán: „apostoli lelkülettel!”. dr. Sasvári László A Chánuká fényei Ebben az évben december 1-jén este kezdődik a nyolc napos Chánuká, a Fény ünnepe. Az ünnep minden estéjén (december 3. péntek este kivételével) egy gyertyával többet gyújtunk meg. Ez azt a csodát jelképezi, amely i. e. 165- ben történt, amikor a zsidóságukhoz hűséges kevesek a Makkabeusok vezetésével legyőzték a szíriai görögök hatalmas hadseregét. A győzelem után újjáavatott szentélyben csak egy napra elegendő olaj maradt a Menóra lángjának meggyújtásához, ez azonban mégis nyolc napig égett. Ebben az évben tizenharmadik alkalommal gyújtjuk meg ünnepélyes keretek között, esténként 18 órai kezdettel, közéleti személyek, hitközségi vezetők, politikusok részvételével a Nyugati-téren a Chánuká gyertyáit. A chánukái menóra nyolckarú kandeláber, amelyen külön helye van a „szolgalángnak”. A karok lehetnek gyertyatartóként vagy viasz mécstartóként kiképezve. A lángokat a „szolgalánggal” gyújtjuk meg: ezt sámásnak hívják. A gyújtás után - égve - visszatesszük a helyére. A jeruzsálemi szentélybeli Menóra lángjainak és a Chánuká lángjainak a meggyújtása között azonban vannak különbségek, egyebek között a következők: a Menóra lángjait a Szentély falain belül gyújtották meg, a Chánuká lángjait „a ház bejárata előtt.” A másik alapvető különbség, hogy a Menóra lángjait napközben, a Chánukáét pedig „napszállta után” gyújtották meg azért, hogy este égjenek. A lubavicsi rebbe a különbséget így magyarázza: A Menóra lángjait azon a helyen gyújtották meg, ahol a szentség nyíltan megnyilvánult — a Szentélyben. Ennek következtében, mikor a Szentély a görögök miatt tisztátalanná vált, a szent szolgálat minden eleme, de főképp a Menóra meggyújtása lehetetlenné vált. A Chánuká-gyertyák másra is szolgálnak: céljuk, hogy megvilágítsák környezetünket, s földerítsék az éj sötétségét, a szellemi góleszt. A Chánuká gyertyái képesek arra, hogy ellenálljanak a gonosz erőknek. A Chánuká lángjai tehát Jobban fénylenek”, mint a Menóra lángjai. Ez tükröződik abban is, hogy a Menóra lángjait a Szentélyt megszentségtelenítő görög beavatkozás hatástalanította, a Chánuká fényeit azonban sosem lehet hatástalanítani: még a száműzetésben is, a legmélyebb sötétség idején is ragyognak. Chánuká- kor több gyertyát gyújtunk (nyolcat), mint a Szentélyben (hetet). A hetes a természet rendjén belüli tökéletességre utal, amint az a hét hét napjában is tükröződik. Következésképp a Szentélyben, ahol az isteni szentség feltárni, hét láng is elegendő, mivel a hét a természet rendjének fényét jelképezi. Amikor azonban a gólesz sötétségébe akarunk fényt hozni, egy olyan lángra is szükség van, amely a természetes rendet meghaladja. A Chánukákor meggyújtott nyolc gyertya fénye korlátlan, mivel a nyolcas szám olyan fényre utal, amit semmiféle határ nem korlátoz. (További információ: www.zsido.com) Oberländer Baruch rabbi
