Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-11-05 / 15. szám

16 •l«T<iE4llE«r> 2010/15. szám Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Telefax.: 322-4117 Jelenleg érvényes miserend: hétfőtől péntekig csak naponta egyszer, este 18 órakor. Szombaton reggel fél 8-kor és este 18 órakor. Vasárnap reggel fél 8, 11 és 18 órakor. Állandó programjaink: minden hó első vasárnap­ján 11 órakor a szentmisét az egész egyházközség­ért, a hívek szándékára ajánljuk fel. Minden hónap első péntekén Szentóra, az esti 18 órás mise után. Litániák: minden szombaton és vasárnap 17.40- kor. Október hónap minden napján az esti mise előtt 17 óra 15 perckor Rózsafüzért mondunk. Irodai szolgálat a plébánián: szerda és péntek: délután 15-16 óráig, kedd és csütörtök: délelőtt 9- 12 óráig. Hétfőn és csütörtökön délután 15 órától 16 óráig csak saját umatemetői ügyintézés van! Görög Katolikus Egyházközség „Mélységes bölcsességgel...” A görög katolikus naptárban november 1-jén Szent Kozma és Damján ingyen orvosok nap­ja található. 1947. november 1-jén szenvedett vértanúságot Romzsa Tódor munkácsi püs­pök. Boldoggá avatása után pár évig e napon szerepelt az ő emléke is. Tavaly azonban hiva­talos rendelkezésre október 31-én emlékez­tünk meg róla. A környezet hatására, mondhatni évszázada él a szokás görög katolikus híveink körében is, hogy hasonló módon, mint a tavaszi halottak szom­batjain, megemlékeznek elhunytjaikról november 1-jén este, halottak nap­jának előestéjén. Rend­szerint a hosszabb halot­ti megemlékezést végzik el, a parasztázt. Ennek a szertartás­nak az elején is felhang­zik az általánosan ismert halotti ének: „Mélységes bölcsességgel mindeze­ket intéző egyetlen Te­remtőnk, ki mindnyá­junknak azt, ami hasznos emberszeretőleg meg­adod, nyugtasd meg a Te elhunyt szolgáidnak lel­két, mert Benned helyez­zük bizodalmunkat, Al­kotónk, Urunkban és Is­tenünkben.” Az ének bevezető szavai zsoltárversre ala­pozódnak: „Mily hűsé­gesek a Te műveid? Uram, mindeneket böl­csességgel cselekedtél.” (Zs. 103, 24.) A bölcs cselekvés említése azt akarja szá­munkra mondani, hogy bízzuk magunkat Istenre. Ez nem zárja ki, hogy kéréseink továbbra is hangozzanak el. Más ha­lotti énekeink is vannak, a legelterjedtebb, amit fo- hászszerűen is imádko­zunk: „Szenteiddel nyug­tasd meg Krisztus a Te elhunyt szolgáidnak lel­két, hol nincs fájdalom, sem aggódás, sem sóhaj, de vételen élet.” Cserkészfoglalkozása­ink végén is ezt szoktuk el­imádkozni, ha szeretteink körében elhunyt valaki. dr. Sasvári László A kóser étkezés szabályai A zsidóság vallási köte­lezettségei a zsidó embe­rek életének minden ele­mét áthatják. Egy zsidó még evés közben sem fe­ledkezhet meg a vallási parancsolatokról, ugyan­is a kóser étkezés meg­határozó eleme a zsidó élet mindennapjainak. „Azzá válunk, amit eszünk” - tartja a mon­dás, és erre már sokan a vallástól függetlenül is rájöttek szerte a világon, így a kóser ételek ma már nem csak zsidók kö­zött népszerűek. A kóser- ség tekintetében is a Tórát kell alapul venni. Mózes ötödik könyve részletesen ír arról, hogy milyen álla­tokat lehet megenni. A pá­ros ujjú patások, a kérőd­zők a pikkelyes és uszo­nyos halak is ehetőek. A szárnyasok tekintetében a Tóra csak a nem kóser ál­latokat sorolja fel. A leg­gyakrabban fogyasztott szárnyasok: csirke, liba, pulyka, kacsa. A Tóra sze­rint az állatokat egy moz­dulattal, egy nagyon éles, de sima pengéjű késsel kell levágni. Ki kell fo­lyatni a lehető legtöbb vért a tetemből, sózással vagy közvetlen tűzön sü­téssel. Mindezt a sakter, a „metsző ember” végzi. Csak egészséges, gümők- től mentes, tiszta tüdejű szarvasmarhát lehet le­vágni. A futószalagon áramütéssel elkábított csirke nem lehet kóser, hi­szen a levágás előtt sérült. A tömött liba mája sem kóser, főleg a tömési sérü­lések miatt. Ha a liba nye­lőcsöve megsérült, az sem fogyasztható. A Tóra háromszor is mondja, hogy „ne főzd a gödölyét anyja tejében”, tehát a hús nem érintkezhet tejjel. Sem főzni, sem enni, sem hasznot húzni nem lehet a tej és a hús vegyítéséből. A hűtőben is el kell vá­lasztani a tejes és a húsos ételeket, valamint a tejes és a húsos edényeket is szigorúan szét kell vá­lasztani. így a kóser konyhában külön moso­gató, sütő, tálak, edények és eszközök kellenek. Amit a húsoshoz haszná­lunk, azt nem lehet a te­jeshez és fordítva. Kase- rolni csak fémedényeket forró vízzel vagy tűzzel lehetséges. Eltérő a véle­kedés arról, hogy mennyit kell várni a tejes és húsos ételek fogyasztása között. Ugyanis a húsos után - mivel annak az emésztése tovább tart - hat órát is le­het várni, a tejes után vi­szont, a legszigorúbb vé­lemények szerint is elég egy órát várni. A tej kóser, ha kóser állatból származik. Van­nak ételek, (párve), ame­lyek a tejesekkel és hú­sosokkal együtt is fo- gyaszthatóak. Ilyenek a gyümölcsök, a zöldsé­gek, a cukor, a só, a kávé, a tojás, a különböző mag­vak stb. A kenyérsütésnél a lisztet át kell szitálni, el­lenőrizni kell, hogy a to­jás nem véres-e. A leves- zöldségeket, salátát is át kell vizsgálni, nehogy kukacos legyen. Az italok általában kósernek számítanak. Ám ma csak az állandó ellenőrzés mellett ké­szült bor kóser, amelyet a szőlő leszedésétől a pa­lackozásig végig figye­lemmel kísérnek. A kó- serságot pecsét igazolja. Akik igazán biztosak akarnak lenni abban, hogy valóban kóser, amit esznek, azok csak egy igazán felkészült, alapos és hiteles rabbi igazolá­sát fogadják el. Annak, aki többet is meg akar tudni a kóserság szabályairól, ajánljuk a Zsidó Tudományok Sza­badegyetemének előadá­sát, amelyről bővebb in­formáció: http://www. zsido.com/szoveg/Sza- badegyetem/2 oldalon ta­lálható, vagy érdeklődni lehet az V. kerület Kár­oly körút 20. vagy a +36- 1-268-0183-as telefon­számon. Bányai László Árpád-házi Szent Erzsébet évszá­zadok óta szakadatlan tiszteletben részesül, mint az emberszeretet esz­ményi példaképe. II. András és Me- ráni Gertrúd lánya négy évesen Thüringiai Lajos jegyeseként Wart­burgba kerül. Kisgyermek korától haláláig a szegények, koldusok, éhe­zők megsegítője, a betegek befoga­dója, istápolója. Több legenda kötő­dik nevéhez, melyek közül a rózsa­csoda a legismertebb. Védőszentje a szegényeknek, elhagyatottaknak il­letve az ispotályoknak, kórházak­nak, emberbaráti intézményeknek. A legnagyobb festők örökítették meg képeiken: Simone Martini, Fra Angelico, Holbein, Murillo. Az egyik legszebb középkori magyar emlék a kassai Szent Erzsébet temp­lom. A késő-gótikus szárnyas-oltár képei életének főbb eseményeit ele­veníti meg. Szent Erzsébet napja, november 19. m B f?I1gl yggJií fffc VfíW/fcX .Jj A szegéjriyek védőszentje

Next

/
Oldalképek
Tartalom