Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-08-24 / 11. szám
16 2010/11. szám Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Szeptember 5-én (vasárnap) 9 órakor Veni Sancte Állandó programjaink Minden hó első vasárnapján, 11 órakor a szentmisét az egész egyházközségért, a hívek szándékára ajánljuk fel. Szentóra minden hónap első péntekén a 18 órai szentmise után. Litániák: minden szombaton és vasárnap 17.40 órakor. Kórházi szentmise: minden hónap második péntekén 14 órától a Szövetség utca 14. szám I. épület, II. emeleti főorvosi előcsarnokában. Miserend: vasárnap reggel 7.30, 9 és 11 órakor, valamint este 18 órakor. A nyári hónapokban augusztus 27-ig hétfőtől-péntekig csak naponta egyszer, este 18 órakor lesz szentmise. Augusztus 30-tól (hétfőtől) fog visszaállni a szokásos miserend. A nyári iskolai szünetben vasárnap elmarad a 9 órai, úgynevezett diákmise. Irodai szolgálat a plébánián: szerda és péntek: délután 15 órától 18 óráig. Kedd és csütörtök: délelőtt 9 órától 12 óráig. Hétfőn és csütörtökön délután 15 órától 18 óráig csak saját urnatemetői ügyintézés van. A Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet műemlék plébániatemplom szentélye alatti altemplomban négy teremből álló umatemető található. A levezető lépcsősor süttői márvány, rézkorlátokkal, kovácsoltvas csillárokkal. Thassos szigetén bányászott görög márványból készültek az urnafülkék, felirataik anyaga különleges olasz ötvözet. A központi teremben márványoltár és ugyanolyan művészi kovácsoltvas kereszt, mint amilyet megcsodálhatunk a templom oldalsó tornyain. A temető, stílusában tökéletesen illeszkedik templomunk műemlék jellegéhez. Az umatemetőben egy személyestől nyolc személyes családi sírhelyekig minden változat megtalálható. Megváltási díjak: 187.500 Ft-tól 687.500 Ft- ig változnak, el nem évülő időtartalommal. Egyre többen vásárolják meg előre majdani nyugvóhelyüket. Mások családi sírhelyet választhatnak, ahová áthozhatják más temetőkben nyugvó szeretteik urnáit is. Umatemetői ügyintézés a plébánia irodájában (1074 Rózsák tere 8.) hétfon és csütörtökön délután 15 és 18 óra között. Tel.: 322-4117. Augusztus 20. - Szent István király ünnepe Szent István király életének fo célja volt a keresztény Magyarország létrehozása. Ennek érdekében mindent megtett. II. Szilveszter pápától megkapta a Szent Koronát, valamint azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki. Elrendelte, hogy minden tíz falu számára építsenek legalább egy templomot. 1030. augusztus 15-én halt meg Esztergomban. Halála előtt felajánlotta az országot Szűz Máriának. Székesfehérváron, az általa alapított bazilikában temették el. 1038-ban VII. Gergely pápa avatta szentté, fiával, Imrével együtt. Szent István király Magyarország fő védőszentje. (forrás: Szent Erzsébet Híradó) Görög Katolikus Egyházközség Minden héten ünnep I Augusztus hónapban minden hétre esik egy ünnep. Ez a hónap sajátossága. Az első augusztus 6-án Urszínváltozás. Evangéliumi történetről emlékezünk meg (Mt 17,1-9): Jézus felment a Tábor hegyére három tanítványával és ott megjelent neki Mózes és Illés. Maga a történet szép természeti környezet érzetét kelti képzeletünkben, ezt segítheti a helyi tájat ábrázoló ikonábrázolás. Igazi nyárünnep, ezt erősíti bennünk az e napon tartott szőlő- és gyümölcsszentelés is, melyet még Rózsák terei templomunkban is megtartunk. A hó közepén, augusztus 15-én Mária-ünne- pünk van. Több elnevezése ismert: Mária halála, Elszenderülés, Mária mennybevétele. Ősi magyar neve: Nagyboldogasszony. Sok templomunk van ennek az ünnepnek a tiszteletére szentelve. Hagyományunk szerint ezen a napon, mely ebben az évben vasárnapra esett, buszos zarándoklat indult Máriapócsra, nemzeti kegyhelyünkre, mely egyben egyházunk legnagyobb búcsújáró helye is. A hónap második felében lévő ünnepeink szentek tiszteletét idézik. Augusztus 20., Szent István királyunk ünnepe. A munkácsi egyházmegyében már a XIX. században ünnepelték. Akkor ott még az ónaptár volt érvényben, az ónaptárban ez a nap még augusztus 7. Augusztus 29-én van Keresztelő Szent János mártírhalálának az ünnepe, régi magyar nevén: János feje vétele. Sajátságos ünnep - ilyen a nyugati egyházban nincs - böjti nap. Régen olyan szigorú volt, mint a nagypéntek, korunkban azonban bűnbánati nap, vagyis a böjt pótolható imával, jócselekedettel. Görög katolikus naptárunkban az egyházi évnek az utolsó ünnepe, emiatt, és mivel bűnbánati nap, alkalmas arra, hogy az elmúlt időszakról mérleget készítsünk és jó feltételeket határozzunk meg az elkövetkezendő időre. Egyben lassan vége a nyárnak, s kezdődhet egy új időszak. dr. Sasvári László Hagyományok, népszokások Augusztus Hava Az augusztus régi neve a rómaiaknál „Sextilis”, azaz hatodik (sextus) hónap az esztendőben. Augustus császár, az időközben felszaporodott szökőnapok miatt naptárrendezést hajt végre. Ekkor változtatja meg ennek a hónapnak a nevét, és saját, felvett nevével jelöli meg. Augusztus 15.- Nagyboldogasszony napja Augusztus 15-e Szűz Mária mennybevitele, és Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe. A Boldogasszony nevet az ősvallás istenasszonyától kölcsönzik Jézus édesanyjának. Az Árpád-korban Szűz Máriát tartják a magyarok legfőbb oltalmuknak. Nevét viselik koronázó templomok, székesegyházak, monostorok, búcsújáró helyek és számos kisebb templom. Augusztus 16. - Szent Rókus Franciaországban születik, mellén apró, kereszt alakú jellel, amiből anyja különleges sorsot jósol neki. Húsz évesen örökségét kórházaknak ajándékozza, és Rómába zarándokol. Itt elsőként próbálkozik pestises betegek ápolásával. Utóbb maga is megkapja a kórt. Miután felgyógyul, visszatér szülővárosába, ahol kémkedés gyanújával börtönbe vetik. Ötévi raboskodás után hal meg. Az 1414-es konstanzi pestisjárvány alkalmával körbehordozott képmása csodát tesz, és ettől fogva nevét az egész keresztény világ megismeri. Szent Rókusbán a pestisből gyógyulok védőszentjét tisztelik. Számos kórháznak, templomnak, kápolnának, településnek a védőszentje. A pestisjárványok idején, a házak homlokzatára kerülő V. S. R. betűktől (Vive Saint Roche - Éljen Szent Rókus), oltalmat remélnek az ott lakók. Rózsák terei urnatemető