Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-05-27 / 7. szám
201 0/7? szám Természeti csapások Az elmúlt napok, hetek időjárási anomáliái az országban több helyen is katasztrofális következményekkel jártak: vízzel elárasztott települések, kidőlt fák, alámosott úttestek, lakóépületek és temetők, áradások és belvíz. A víz és a szél ere jével nem tud megküzdeni az. ember. A kerületi Polgárvédelmi kirendeltség vezetőjétől. Pásztor József pv. őrnagytól kértünk tájékoztatást, mi a teendőnk, egyáltalán mit tehetünk ilyen rendkívüli időben. A megváltozott éghajlati és gépjármű- forgalmi viszonyok miatt fontos a lakosság tájékoztatása, felkészítése a különböző katasztrófa fajták veszélyeire és az ellenük való helyes védekezés lehetőségeire. A katasztrófa olyan jelenséget, eseményt, történést jelent, amely közvetve vagy közvetlenül veszélyezteti több ember életét, testi épségét, anyagi javait, létfeltételeit vagy környezetét, illetve azok pusztulását, sérülését vagy rongálódását okozza. A katasztrófák két fő csoportba sorolhatók: természeti katasztrófák és civilizációs katasztrófák. A természeti katasztrófák jellemzője, hogy emberi beavatkozás nélkül, a természet erőinek hatásaira alakulnak ki. Ezek a katasztrófák eredetük szerint lehetnek: ■ kozmikus eredetűek (pl. a földnek más égitesttel való összeütközése), ■ geológiai eredetűek (pl. földrengés, hegyomlás), ■ meteorológiai eredetűek (pl. szélvihar, özönvízszerű esőzés, jégeső, árvíz), ■ biológiai eredetűek (pl. járványok, fertőző betegségek), valamint ■ egyéb nem visszavezethető eredetű katasztrófák (pl. tűzvészek, erdő- és avartüzek). Néhány információ az aktuális rendkívüli időjárásra, mely jelenleg a kerület lakosságát érintheti. SZÉLVIHAR A szélvihar nagy erejű és nagy sebességű, általában tartós légáramlat. Az óránkénti nyolcvan-kilenc- ven kilométeres sebességű szél már képes károkat okozni, a száz kilométeres szél, amelyet már orkánnak neveznek, komoly pusztításra képes. Jelentős szélsebesség esetén a levegő nyomása már olyan mértékű lehet, hogy embereket, állatokat, gépkocsikat sodorhat el, épületeket dönthet romba, fákat csavarhat ki. További veszélyforrást jelentenek a viharos szél által sodort kisebb-nagyobb tárgyak (pl. faágak, tetőcserepek), amelyek súlyos sérüléseket okozhatnak. Napjainkban a meteorológia elég nagy pontossággal előre tudja jelezni az időjárás változásait, a távközlés fejlettsége következtében ezek a hírek szinte bárkihez eljuthatnak. Mindezek ellenére előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy valaki valamilyen oknál fogva nem értesül a viharról. Célszerű magatartásformák vliar esetén, amit termi kell: ■ Igyekezni kell valamilyen épületben menedéket keresni, mert vihar esetén az egyik legnagyobb veszélyt a szél által sodort tárgyak (pl. faágak) jelentik. ■ Ha a szabadban tartózkodó személy nem képes fedett helyre menekülni, akkor a kiemelkedő építményektől, fáktól, nagyobb fémtárgyaktól, elektromos vezetékektől távol helyezkedjen el, ezekbe ugyanis könnyen belecsaphat a villám. A legcélszerűbb valamilyen terepmélyedésben, pl. gödörben meghúzódni, ezzel ugyanis csökken az elsodródás veszélye. ■ Egyéb lehetőség hiányában legcélszerűbb fejjel a szélirányban a földre hasalni, vagy a földre ülve fejünket a térdünk közé hajtva összefont karjainkkal megvédeni. Ez a megoldás csökkenti a szélnek kitett testfelületet és a villámcsapás veszélyét. Jégeső esetén összehajtott ruhadarabbal vagy összefont karjainkkal óvhatjuk meg fejünket a sérüléstől. ■ Gépkocsival utazva legcélszerűbb fáktól, elektromos vezetékektől, épületektől, magas tárgyaktól távol az út szélén megállni, a szél ugyanis nehezebben sodorja el az álló, mint a mozgó járművet. Egy esetleges villámcsapás esetén a gépjármű fém alkatrészei elvezetik az elektromosságot, így megóvják a benne tartózkodókat az áramütéstől. ■ A lakóépületekben az ajtókat, ablakokat be kell csukni, ha van redőny, azt le kell ereszteni. Célszerű az ablak elé húzni a függönyt, mert az némileg felfoghatja a szilánkokat, ha a vihar betörné az üveget. ■ Az elektromos berendezések fali csatlakozóit cél- szem kihúzni, és fel kell készülni az esetleges áramkimaradásra. Amit ne tegyen: ■ soha ne álljon az ablak elé, mert a vihar betörheti az ablakokat, és a szótrepülő üvegdarabok súlyos sérüléseket okozhatnak, ■ szabadban tartózkodva soha ne álljon fa alá a vihar idején, ■ leszakadt elektromos vezetéket ne közelítsen meg, ■ soha ne meneküljön erdőbe vihar elől. ÖZÖNVÍZSZERŰ ESŐZÉS A csapadéknak eső formájában történő hullása csak abban az esetben okoz problémát, ha mennyisége jelentősen meghaladja a szokásos mértéket, vagy ha egyébként normálisnak tekinthető mennyiség az átlagosnál lényegesen rövidebb idő alatt hullik le, és így nincs mód arra, hogy a talaj beigya, elpárologjon, vagy más természetes úton eltávozzék. A jelenség nem előzhető meg, és kialakulásának befolyásolására sincs lehetőség, de károsító hatásai csökkenthetőek. A károk csökkentésének lehetőségen ■ A vízelvezető árkok és átereszek karbantartását, rendszeres tisztítását el kell végezni. ■ Meg kell oldani az épületek tetőzetéről a csapadékvíz elvezetését és az épületek falaitól, illetve alapjától való távol tartását. ■ A talajszint alatti tárolóterek (pl. pincék, garázsok) bejáratának kiképzését úgy kell megoldani, hogy 10- 15 cm magasságú víz ne tudjon behatolni. ■ Azokban az épületekben, amelyek járószintje nem, vagy csak kis mértékben magasabb mint a talajszint, és fennáll a vízbetörés veszélye, minden vegyszert, permetszert olyan magasan kell elhelyezni, hogy az esetleg behatoló víz ne tudja elsodorni, illetve feloldani azokat. ■ A terület alacsonyabban fekvő oldalán lévő beton vagy kő lábazatú, illetve más, a víz számára nem átjárható anyagból épült kerítésen célszerű néhány méterenként kifolyó nyílásokat kialakítani. Ajánlott magatartási formák: ■ A legfontosabb a víz elvezetése. Ennek érdekében figyelemmel kell kísérni az elvezető csatornák és átereszek állapotát, szükség szerint el kell hárítani a víz úljába került akadályokat. ■ Egyéb megoldás hiányában ideiglenes csatornák kialakításával kell megoldani a felgyülemlett víz elvezetését. ■ Ha a csapadékvíz elvezetése nem oldható meg, és további csapadék várható, célszerű mindazon tárgyak rögzítése, amelyeket a víz elsodorhat. ■ Fokozott óvatossággal közlekedjen a víz alatt álló területen akkor is, ha az elöntés csak néhány centiméter. A víz alatt ugyanis gödrök, éles, hegyes tárgyak lehetnek, amelyek balesetet okozhatnak. ■ Az esőzés megszűnése után az egyik elsődleges feladat az esetleg visszamaradt pangó vizek elvezetése a legyek, szúnyogok és más rovarok elszaporodásának megakadályozása céljából. ■ A talajról mielőbb össze kell gyűjteni a hordalékot, az iszapot és a bomló növényi részeket, az állati tetemeket, és haladéktalanul meg kell semmisíteni azokat. ■ Ha a talajszint alatti helyiségekbe betört a víz, első teendő a fertőtlenítés. Egyszerre a vízmennyiség egynegyedét, legfeljebb egyharmadát lehet eltávolítani. ■ A vihar elmúltával alaposan szemügyre kell venni a fákat, a veszélyesnek ítélt ágakat le kell vágni. A hosszabb időn keresztül elöntés alatt álló területen lévő fák gyökerei meglazulhatnak, azokat ki kell vágni. ■ Az épületek szerkezeti elemeit, elsősorban a tető- szerkezetet és a kéményeket meg kell vizsgálni, és a baleseti veszélyforrásokat meg kell szűntetni. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY KAPCSÁN ÉRTESÍTENDŐ TELEFONSZÁMOK: Általános segélyhívó: 112; Mentők: 104; Rendőrség: 107 ; Tűzoltóság 105; Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság 24 órás Ügyelete: 318-2218 Ingyenesen hívható zöld szám: 06-80-630-600 VII. kér. Polgári Védelmi Kirendeltség : 462-3390 (07.30.-16.00. óra között) Rendkívüli esemény kapcsán a rendőrség, és a tűzoltóság mellett, amennyiben a lakosság ideiglenes kitelepítésére, kimenekítésére, ellátására van szükség a polgári védelem jár el. Kerületi kirendeltség-vezető: Pásztor József pv.őmagy.
