Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-05-12 / 6. szám
2010/6. szám MÉ&íföl iJÍmm 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Májusban minden szombaton és vasárnap 17.40-kor litániát mondunk. Hétfötől-péntekig pedig a 18 órai szentmise után lesz a litánia. Május 16. vasárnap: Urunk mennybemenetelének ünnepe. 11 órakor orgonás ünnepi szentmise, templomunk felszentelésének 109. évfordulója alkalmából. Május 17. hétfő: 18 órakor szentmise Bertók Ferenc, volt plébános atya halálának 14. évfordulója alkalmából. Május 23. pünkösdvasárnap. Ünnepi miserend: 7.30, 9, 11 és 18 órakor. Május 24. pünkösdhétfő. Szentmise 7.30 és 18 órakor, litánia 17,40-kor. Majális Máriaremetén. Május 30. szentháromság vasárnapja. Eddig a napig végezhető el a kötelező húsvéti szentgyónás! 9 órakor TE DEUM. Állandó programjaink Minden hó első vasárnapján, 11 órakor a szentmisét az egész egyházközségért, a hívek szándékára ajánljuk fel. Szentóra minden hónap első péntekén a 18 órai szentmise után. Irodai szolgálat a plébánián Szerdán és pénteken délután 3-tól 6 óráig, kedden és csütörtökön délelőtt 9-től 12 óráig. Hétfon és csütörtökön délután 3-tól 6 óráig csak saját umate- metői ügyintézés van! Plébániánk telefon és faxszáma: 322-4117. „“Uram,, kihez mennénk? fiz örö&Cet igéi náladvannak-’ Jn 6-68 ÉLŐ RÓZSAFÜZÉR-r,jri zarándoklat Budapestért ,Y‘~ Budapest körül *» »7* uvm 4 . **£ 9 szakaszban Budapest, 2010. május 29. S/jUs/ Griilckciö Indulás Honnan Hova Érkezés Szentmise 1 I 7:30 8:00 Máriában vő | Kcrcpa 111. Főt [ 18:30 j 194» 2 { 74» 7:30 i < Fő« _ , 18:30 194» 3 74» I 7:30 Mária remete 18:30 194» 4 74» 7:30 farkaira Máriaremete 18:30 194» 5 74» 7:30 i farkarra Nagytétény 18:30 194» 6 7:00 7:30 ! Sorolnar Nagytétény 18:30 | 194» 7 74» 7:30 Soroksár l’cstszcntlőrim-Havanna 1 18:30 j 194» 8 8:30 94» ■ Rákoskeresztúr PestszentMirinr-Havanna i 18:30 194» 9 8:30 94» [ Rákoskeresztúr Ktrepa 1 194» Szeretettel kérjük anyagi támogatását az Élő rózsafuzér zarándoklat megszervezéséhez. Számlaszám: 10404041-00019094-00000007, Mária Út Közhasznú Egyesület Görög Katolikus Egyházközség Május szentjei A húsvét és pünkösd közötti ötven napos időt ötvenednek nevezzük. A vasárnapok, de még a hétköznapok megtartásában is érződik a két ünnep hatása. Ennek ellenére minden napnak megvan a szentje, egyesek tisztelete kiemelkedőbb. Május 9-én megemlékezünk Szent Miklós püspök ereklyéiről. Az alkalmat erre az szolgáltatja, hogy 1087-ben a kis-ázsiai Mira városából az ereklyéket az itáliai Bari városába szállították. Az ereklyéknek a középkorban nagy értékük volt. A megemlékezést 1091-ben II. Orbán pápa rendelte el. Az emléknap az ószláv naptárban maradt meg, a görögben nem. Ennek oka, hogy az időszak Oroszországban alkalmasabb volt az ünneplésre, mint december 6. Egyes énekeskönyveink említik, de egyházmegyénk hivatalos naptárában nem szerepel, ismertek azonban Kárpát- aljáról e naphoz kötődő régi ikonok. Május 21-én Konstantin császár (+ 337) és édesanyja, Szent Ilona (+ 327) napja van. A császár megszüntette a római birodalomban a keresztényüldözést, ezért a keleti egyház naptárában így szerepel: Nagy Szent Konstantin, édesanyjával együtt társapostol. A történelemkritika szemével nézve élete nem volt éppen példamutató. Mindkettőjük neve bekerült az esküvői szertartás elbocsájtó imájába, s így elhangzik templomunkban is. Május 24. Simeon remete (+ 574) napja, aki 47 évig egy oszlop tetején élt, innen a neve: Oszlopos Simeon. (Sárospatakon fennmaradt egy XVII. század végi ikonja.). Május 25. így szerepel naptárainkban: Keresztelő Szent János fejének harmadik megtalálása. Ez 867-ben történt. Sok ikonon úgy ábrázolják a Keresztelőt, hogy feje előtte fekszik egy tálcán, ami persze csak szimbolikus. dr. Sasvári László Hagyományok, népszokások Piros pünkösd napján Fagyosszentek - Szervác, Pongrác Bonifác -május 12., 13., 14.: a néphagyomány úgy tartja, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható, de ha nincs felhő az égen, akkor sok bor lesz. „ Sok bort hoz a három ác, Szervác, Pongrác, Bonifác, Ha felhőt egyiken se látsz! ” Pünkösd ünnepe (május 23-24.) és hagyományai Pünkösd neve a görög pen- tekosztész, „ötvenedik” szóból szár- I mazik, ugyanis az ünnep húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A I kereszténység ekkor emlékezik meg I a Szentlélek Isten eljöveteléről, az I egyház megszületéséről. Krisztus mennybemenetelét követően, az ötvenedik napon, az egybegyűlt apostolok közé, nagy szélvihar és zúgás közepette, lángnyelvek alakjában leszáll a Szentlélek. Magyarországon, mint Európa számos országában, ezen az ünnepen keverednek a keresztény és az ősi pogány szokások elemei. Jellegzetes pünkösdi szokások: a pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok. A középkor óta él az a tradíció, hogy a legények közül ügyességi versenyekkel választják ki a pünkösdi királyt. A lóversennyel, bikafékezéssel, futással, birkózással, kiválasztott pünkösdi király uralma egy évig tart. Erre utal a közmondás is: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.” Pünkösdkor zöld ágakat: nyírfa-, gyümölcsfaágat, vagy bodzát tűznek a házakra, kerítésekre, istállókra. A gonosz, rossz szellemek elhárítását remélik ettől, vagy egyszerűen az ünnepet jelképezik ezzel, néhol pedig a lányos ház jeleként értelmezik. A pünkösdi zöldág-járáskor, a lányok énekelve mennek ki a közeli erdőre gallyakat tömi. Visszajövet eldobálják a falu utcáin. Összefo- gódzva vonulnak, két lány kaput tartó keze alatt és énekelnek: „Bújj, bújj zöldág, zöld levelecske,/ Nyitva van az arany kapu, hadd bújjatok rajta/ Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat,/ Hadd kerüljem váradat, váradat/ Szita, szita péntek,/ Szomorú csütörtök, / Dob szerda.” * I l
