Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)
2010-04-20 / 5. szám
18 2010/5. szám Kiállításajánló - A Zelnik-gyűjtemény a Néprajzi Múzeumban Aranyba rejtett arcok- Aranymaszkok Ázsiából Világviszonylatban is páratlan műkincsek kerülnek bemutatásra a Néprajzi Múzeumban. Az egyik legnagyobb dél-kelet ázsiai műkincs kollekcióból, Zelnik István gyűjteményéből először szerepel kiállításon 24 arany-, és három ezüstmaszk. A múzeum a nemesfém műremekeket saját anyagából egészítette ki: Óceániából és Ázsiából származó fából, faháncsból, növényi-rostokból, szőrből illetve féldrágakövekből készült maszkokkal. Az arany álarcok kora két és fél évezredet ölel fel. A legrégebbi i. e. 6-5 századból való, a legfiatalabb is több mint fél évezredes. A lelőhelyek több kontinensen, szétszórva helyezkednek el, a görög Trákiától, Délke- let-Ázsián át Jáva szigetéig. A különböző rítusokhoz, istenekhez, a holtak világához kapcsolódó maszkok magukon viselik a múlt titokzatosságát. A fólia vékonyságú aranymaszkok stílusa, kidolgozása más és más. A művészi ötvös munkák közül egyesek valósághű ábrázolások, konkrét személy arcvonásait örökítik meg, mások egészen leegyszerűsítettek, stilizáltak vagy éppen egy felismerhető istent idéznek meg. A kiállítás különlegessége egy álarc-pár, melyet feltehetőleg egy fából faragott, azonos mintáról kalapáltak egyformára, egyet ezüstből és egyet aranyból. A jellegzetes démoni vonásokat mutató maszk, a 13. század végén a 14. század elején készülhetett. A Zelnik-gyűjtemény legnagyobb érdekessége egy skorpió- álarc-páros, melyekre egy király és királyné arcát domborította az aranyműves. Az előző tulajdonos tudomása szerint, a Vietnamihegylánc gerincére visszavonult törzsek valamelyikétől származik a világon valószínű egyedülálló maszk. Zelnik István hatalmas, tizenhat ezer tárgyból álló gyűjteményét nemzetközi kutatókkal együtt dolgozza fel. Az Andrássy út egyik palotájában Délkeletázsiai Arany Múzeum, és kutató- intézet létesítését tervezi. Április 29. A Táncművészet Világnapja Jean C. Nővérré, francia balett táncos, az egyetemes táncművészet megújítója születésnapján em lékeznek meg erről a napról. 1982-ben ünnepük meg első alkalommal. Április 30. A Méhek Napja Magyarországon 1994-től a Magyar Méhészek Egyesülete kezdeményezi a napot. Az országszerte megrendezésre kerülő mézkóstolás célja a figyelemfelkeltés a termékek megismerésére és megszerettetésére. Május 1. A Munka ünnepe 1889-ben a II. Internacionálé megalakulásával lett május elseje a Nemzetközi Munkásmozgalom ünnepe. Egész Európában régi hagyomány ezen a napon a majális, és a több mint hatszáz évre visszatekintő májusfa állításának szokása. A munka ünnepe új tartalommal gazdagítja a régi hagyományokat. Május első vasárnapja Anyák Napja A világ legtöbb országában ezen a napon az édesanyák kerülnek a középpontba. Az ünnep története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Rheának, az istenek anyjának és vele együtt az édesanyák tiszteletére rendezték a tavaszi ünnepségeket. Az újkori megemlékezés Amerikából indul el. A magyar Vöröskereszt 1925-ben kezdeményezi hazai megünneplését. Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, dédnagymamákat! Ezen a napon történt 1707. április 29. Megszületik Nagy-Britannia Az egyesülési törvény teszi lehetővé, hogy az angol és a skót parlament, illetve az angol és skót királyság ettől az időponttól Nagy- Britannia néven szerepeljen. 1846. április 30. Liszt Ferenc hazalátogat A világpolgár művészben magyar- országi látogatásai során ébred fel magyarság tudata. Az 1838-as pesti árvizet követő segélykoncertjei, a reformkor legsikeresebb koncertje, legfőképpen az 1846-os hazalátogatása, mely már a magyar zenei hagyományok iránt is felkelti érdeklődését. 1886. május 4. A gramofon elődje Az Edison-féle fonográf recsegőzörgő hangját az amerikai Bell unokaöccsének és fizikus társának tökéletesebb találmánya, a gramofon szünteti meg. 1887. május 10. A főváros első mentőegyesülete A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Kresz Géza tisztiorvos vezetésével indul el. 1890-ben épül fel a Markó utcai székházuk. Európában elsőként szállítják gépkocsikkal a betegeket a lovas kocsival történő mentés mellett. 1784. május 11. Kötelezővé válik a német nyelv Magyarországon II. József teszi hivatalossá a német nyelvet, a latin helyett. Kötelező érvényű legfőképp az ügyintézésben, és oktatásban. Célja a monarchia egységes igazgatása, nem az anyanyelv háttérbe szorítása. Rendelete nagy ellenállást vált ki, mely a nyelvújítási mozgalom kibontakozásához vezet. 1881. május 12. Rendszeres villamosjárat indul A Berlin közeli pályaudvartól két és fél kilométer távolságot tesz meg a világ első rendszeres villamosjárata. A ma is jól ismert nevű Siemens, a villamos tervezője és gyártója.
