Erzsébetváros, 2010 (19. évfolyam, 1-18. szám)

2010-04-20 / 5. szám

——I Választási kígyó A választás napján különösebb rendbontás, rendzavarás nélkül zajlott a szavazás. Egy momentum azonban már napközben is feltűnhetett a járókelőknek, bizony hosszú sorban álldogáltak a szavazni kívánók a Hivatal épülete előtt. Ennek oka este hét órakor ki is derült: rendkívül megszaporodott az otthonuktól távol igazolással szavazók száma. Mindemellett akkor sem lett volna sokkal könnyebb a helyzet, ha csak fele annyian kívántak volna így szavazni. Egy korábbi törvénymódosítás alap­ján ugyanis egy szavazókörben kellett minden igazolással szavazónak leadnia a voksát. Az, hogy este 7 órakor még mindig több ezer ember várakozott a szavazóhelyiségek előtt, és hogy ilyen esetben mi a teendő, még az Országos Választási Iroda vezetőjének és a választási iroda tagjainak is komoly fejtörést okozott. A tragikomikus helyzetet több televíziós társaság is egyenesben közvetítette. Hogy tisztán lássanak a kerületi választópolgárok, a Helyi Választási Iroda vezetőjéhez, dr. Kálmán Zsuzsanna címzetes főjegyzőhöz fordultunk tájékoztatásért. A kérdéseinkre adott válasz az alábbiakban olvasható. Mi is az a kampánycsend? A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos. A kam- pánycsend megsértésének minő­sül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így kü­lönösen: a választópolgárok szá­mára a jelölt vagy ajelölő szerve­zet által ingyenesen juttatott szol­gáltatás (szavazásra történő szer­vezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszim­bólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztoga­tása, választási plakát (a további­akban: plakát) elhelyezése, a vá­lasztói akarat befolyásolására al­kalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A lakóhelytől távol, igazolással szavazókról Az a választópolgár, aki a sza­vazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén tar­tózkodik, a lakcíme szerint ille­tékes helyi választási iroda ve­zetőjétől kért igazolással azon település helyi választási irodá­jának vezetőjétől - vagy a sza­vazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a név­jegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választó- polgár azon a magyarországi te­lepülésen szavazhat, ahol tar­tózkodik. Igazolással csak a ki­jelölt szavazókörben lehet sza­vazni. Hol és mennyien szavazhattak így a VII. kerületben? A VII. kerületben április 11-én (és természetesen a második forduló napján április 25-én is) a 14. számú szavazókor került kijelölésre az igazolással sza­vazók számára. Ebben a szava­zókörben a szavazás megkez­désekor 827 fő szerepelt a név­jegyzéken. A szavazás befeje­zésekor ez a szám 1674 fő volt. Ebben a szavazás napján tény­legesen 1308 fő szavazott. Ez majdnem kétszer annyi, mint a többi szavazókörben ténylege­sen szavazott választópolgárok száma. A választás napján a ki­jelölt szavazókörben kialakult helyzet tehát elsődlegesen az­zal magyarázható, míg a többi szavazókörben a szavazat- számláló bizottság (általában 7 fő) valamint a jegyzőkönyvve­zető átlagosan 600 fő leszavaz- tatásáról gondos­kodott, a 14. sza- vazókörben ugyanannyi ember kétszer annyi vá­lasztópolgár sza­vazásában segéd­kezett. Ha ehhez még hozzávesz- szük, hogy az iga­zolással szavazás eleve több admi­nisztrációval jár, látható, hogy nem történhetett más, mint az, hogy sok ember­nek kellett várakoznia a szava­zás napján a szavazókörbe való bejutásra. A problémát a VII. kerület már korábban jelezte A Helyi Választási Iroda ezen problémát már az EP választást megelőzően is érzékelte, ezért állásfoglalást kért az Országos Választási Irodától arra vonat­kozóan, hogy lehetséges-e a jegyzőkönyvvezetők számát megnövelni, mert ezáltal az ad­minisztrációs idő jelentősen le­rövidülne. A válasz nemleges volt, így már az EP választáson is látható volt (ott 300 fő körül volt az igazolással szavazók száma), hogy a probléma a sza­bályozásba bele van kódolva. Az EP választás követően a ta­pasztalatokat leírtuk az Orszá­gos Választási Irodának, de ér­demben láthatólag a mostani választásra semmi nem válto­zott. Mi történt a siavazás napján? A szavazás napján a délelőtti órákban egyértelművé vált, hogy kezelni kell a kialakult helyzetet, ezért a Helyi Válasz­tási Iroda vezetője elrendelte a sorszámosztást. A sorszámok segítségével külön tudtak vára­kozni akik már szerepelnek a névjegyzéken és azok akik még nem. A tapaszta­lat azt mutatta, hogy ez jelentő­sen gyorsított a szavazás mene­tén, illetve a ke­rületi állandó la­kos választópol­gároknak - akik a 14. szavazókor névjegyzékén szerepeltek - nem kellett vára­kozni, sorban állás nélkül ad­hatták le szavazataikat. Ettől függetlenül azonban 19 órakor még 250 választó várako­zott még szavazásra. Az utolsó szavazó 22.30-kor hagyta el a szavazóhelyiséget. A szavazat- számláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető munkájukat csak április 12-én reggel 6.30-kor tudták befejezni. Javasolni fogjuk az Országos Választási Iroda ré­szére, hogy a szavazókörben több jegyzőkönyvvezető munkáját te­gye lehetővé, ami nagymérték­ben gyorsíthatja a szavazás me­netét, de az alapproblémát nem fogja megoldani, a várakozási időt csak csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem. Mindenképpen a legnagyobb elis­merést érdemlik a szavazatszámlá­ló bizottság tagjai, mivel gyakorlati­lag 24 órán keresztül, szüntet nélkül folyamatosan, türelemmel végezték munkájukat. Köszönjük minden szavazópolgár türelmét! Hosszan kígyózott a sor a 14. szavazókor előtt néha ár délelőtt is. Este 7 órakor még 250 ember várt arra, hogy szavazhasson. Nem helyi szerve­zési hiba, hanem egy hibásan megfogalmazott törvény volt az oka a sor­ban állásnak. A pártrendezvényekről és a pártprogramokról következő lapszámunkban nyújtunk tájékoztatást. Erzsébetváros újság szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom