Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-11-26 / 17. szám
16 m 2009/17. szám 1074 Rózsák tere 8. Telifax.: 322-4117 November 28-án 17,40-kor az első adventi gyertya meggyújtása a templomban. Ezután minden szombaton hasonló időben gyújtják meg a következő gyertyát. November 29-én Advent első vasárnapja. November 30- tól 6,30-kor minden hétköznap reggel róráte misék lesznek. December 13-án, a vasárnapi szentmisén lesz a betegek szentségének kiszolgáltatása. (Előre fel kell iratkozni a plébánia irodájában!) Hétköznapi miserend: 7,30 és 18 óra. Vasárnapi miserend: 7,30, 9, 11, és 18 óra. Irodai szolgálat: szerda és péntek, délután 15-18 között, kedd és csütörtök, délelőtt 9-12 között. Urnatemetői ügyintézés: hétfő és csütörtök délután 15- 18 között. Adventi készülődés a Rózsák terei plébánián november 28-án 10 órától, szeretettel várjuk adventi koszorú kötésre! Négy gyertyát, azokra 1 rózsaszín és 3 lila szalagot hozzon magával! A fenyőágról gondoskodunk. Jótékonysági hangverseny, december 12-én, szombaton 19 órakor a Rózsák terei Árpád-házi Szent Erzsébet templomban (fűtött). A KÉSZ Erzsébetvárosi Csoportja szervezésében árva és autista gyermekek megsegítésére rendeznek hangversenyt a Magyar Állami Operaház művészeinek fellépésével. A belépés díjtalan! Adományaikat azonban szeretettel várják a helyszínen. Hajdúdorogi betlehemes November 15-én megkezdődött a karácsonyi elő böjt: készülünk az ünnepre. Ehhez kapcsolódva szeretnénk ízelítőt adni egy hajdúdorogi betlehemes játék rövidített szövegének közzétételével. Néhány éve cserkészeink ezt a betlehemest adták elő. Az angyal az ajtó előtt állva mondja: „Szerencsés jó estét, hogy e háznak ajtaján beléptem. Nemcsak magam vagyok, társaim is vannak. Betlehemet hoztunk, szabad bemutatni?” - A válasz: „Igen!” Az angyal: „Gyertek be pásztorok!” A pásztorok bejönnek, leteszik a betlehemet az asztalra, s mondják: „Kerub-szeráf angyalok, mennyből zengedez- zetek, /S ti földi népek vigadva, kik Jézust szeretitek. /Királyok lantotokkal és ti bölcsek hangzatok- kal, /Krisztus született, dicsérjétek! Nyelvek ezt megértsétek./ Mert velünk az Isten!” Angyal: „Gyertek be királyok, kiknek megszületett ítélő bírátok!” A 3 király bejön, felsorakoznak, s együtt a többiekkel így szólnak: „Három királyok jönnek. Ajándékot hoznak, /Tömjént, aranyat, mirhát. O mily szép e hódolat. /Királyok lantotokkal...” Ezután letérdelve együtt mondják: „Vigadjatok igazak, egek örvendezzetek, /A szelíd pásztorokkal Jézust dicsőítsétek. /Királyok lantotokkal...” - Majd felállnak. Angyal: „Feljött már az égnek ragyogó csillaga, /Arany kerekével az eget vágtatja. / Az én pennám sem szűnik meg kezemben, / Míg áldást nem kérek e ház népére: Ámen!” Ezután a betlehemese- ket megvendégelik, vagy megajándékozzák. Kifelé menet még esetleg együtt mondják: „Isten áldja meg e háznak gazdáját, Töltse meg az Isten csittjét, kamaráját!” dr. Sasvári László Advent és a karácsonyi ünnepkör Az advent varázsos hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétben a melegre, a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi izgalma is. A pogány hiedelmek még századunkban se haltak ki teljesen, fennmaradtak népszokások formájában. A karácsonyig tartó négy hét alatt számos szent ünnepét találjuk a naptárban, akiknek a népi gondolkodás nemcsak közbenjáró szerepet, de mágikus hatalmat is tulajdonít. Advent napjaiban megszűnnek a zajosabb mulatságok, megkezdődnek a disznótorok. Az időszak első jeles dátuma november 30., András napja. András apostol Jézus 12 tanítványainak egyike, az igehirdetésének területe révén lett Oroszország védőszentje. Térítőútjáról hazatérve megalapította a bizánci egyházat, ezután nem sokkal vértanúságot szenvedett, ferdén állított keresztre feszítették, ez az úgynevezett andráskereszt. Szent Andrást házasságsegítő szentként is tisztelik. A lányok papírlapocskán férfineveket tesznek az aznap főzött gombócokba, az első feljövőben talált lesz a féljük neve. Az adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba, előbb 24, manapság 4 gyertyája az elmúló időt jelzi, a kör az örökkévalóság, tökéletesség ősi jelei. Huszonnégy nyitható zsebbel, ablakocskákkal a gyerekek öröme az adventi naptár. December 6. a szent életű Myra-i püspök, Miklós napja, egy elszegényedett patarai ember történetét idézve az adakozás örömét hirdeti. A gyermekek ilyenkor az ablakba tett, kitisztított cipőkbe váiják Mikulás ajándékait. December 13. Luca napja. Szent Lucia a IV. sz. táján Siracusában élt. Édesanyja csodálatos gyógyulása után álmában Szent Ágota jelent meg, akihez addig imádkoztak. Ő ennek a látomásnak hatására határozta el, hogy Jézus Krisztus jegyese marad. Hiába kényszerítették a legalantasabb módokon is pogány kérőjéhez, még a ráöntött forró, lángoló szurok sem fogta testét. Szokás e naptól 12 napig figyelni az időjárás alakulását, mely jelezheti előre a következő év, 12 hónapjáét. Legnevezetesebb népi szokás a Luca szék készítése, amelyet ezen a napon kezdve 12 napon át kellett faragni, s karácsony napjára készülhetett el. Az éjféli misén erre állva tulajdonosa megláthatta, ki is a boszorkány a kijövök között, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. A betle- hemezés vidéken tartja hagyományát. Lényege, hogy eljátsszák karácsony történetét, s adománykérő célja is van. A karácsonyfa állítása tetőzi be az adventi időt. A fenyő mágikus, ősi jelkép. Örökzöld ágai hirdették a téli napforduló ígéretét: a meleg, a fény visszatértét a földre, a fák kizöldülését, a rontó szellemek eltávozását, az élet újjászületését. Karácsony idején Az első karácsonyfát talán a 15. század végén Strasbourgban állították. Hazánkban valószínűleg Brunszvik Teréz állíttatta az első gyertyás karácsonyfát 1825 táján. Él egy kedves népmonda, hogy egy fenyő rejtette ágai közé a földön járó Jézust, amikor üldözői elől kellett menekülnie. December 24-éről 25-re forduló éjjel ünnepeljük Jézus betlehemi születését. Ilyenkor a szeretet jegyében az egész földön ünnepük e szép napot. Ételeikben ismét babonák kísérik az embereket. Halat esznek, mert a hal siklása emlékeztet arra, hogy a rossztól menekülhetünk. Pikkelyei, jövendő teli pénztárcánkat jelzi. Karácsony másnapja, december 26. Szent István vértanú ünnepe. A keresztény vallás első vértanúja. Az első igehirdetők (diakónusok) egyike, akinek igen sok ellensége, rosszakarója lett, akik végül halálra kövezték. Nevét viselte államalapító királyunk. Kőművesek, kőfaragók patrónusa, a jó halál és a lovak védőszentje volt. István vértanú estéjéhez kötődik ősi népszokásunk, a regölés, amely egy varázslás, jót kívánva az eljövendő esztendőre. A regö- lők ilyenkor adományt is gyűjtöttek, ez a kolendálás. Január 6-án ér véget a karácsonyi ünnepkör. Ez a nap a három napkeleti bölcs látogatásának ünnepe, akik hódolatukat fejezték ki a megszületett megváltónál. Az ünnep két szertartása víz -és házszentelés. Összeállította: Gerenday Agnes
