Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)

2009-06-17 / 9. szám

2009/9. szám

MBS

21-I

Buda Katalin helytörténet rovata

A Bajza utca névadója

Bajza József (1804-1858) költő, kritikus, szerkesztő, publicista, az MTA tagja, a reformkor irodalmi életének egyik vezéralakja

I Bajza József Szűcsiben, Heves megye kis falujában született, kisnemesi családban.

Édesapjától gondos, szellemi fejlődését segítő nevelést kap. Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön kezdi el, melyet Pesten folytat abban a gimnáziumban, ahol Klauzál Gábor, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos és Toldy (Schedel) Ferenc is tanul. Bölcsészetet, később jogot hallgat. Jogi gyakorlatát Pozsonyban végzi unokabátyjánál, Földváry Ferenc alispánnál. Az 1825-27. évi pozsonyi országgyűlésen rokona mellett ímokoskodik. Ezen az emlékezetes országgyűlésen Széchenyi fellépése mély hatást gyakorol rá. Itt éri színházi élmény is, ugyanis az országgyűlés ideje alatt magyar színészek tartózkodnak Pozsonyban, s előadásaiknak gyakori látogatója Ügyvédi diplomáját 1828-ban Pesten szerzi meg. Ezek után diplomáját sutba dobja. Már egyetemi évei alatt jobban érdekli az irodalom, esztétika és filozófia a száraz törvényeknél. A szépirodalom és a költészet iránti érdeklődését a római klasszikusok olvasása, majd különösen Kazinczy, Berzsenyi és Virág Benedek költeményei, írásai keltik fel benne. Virágnak mindennapi látogatója, Kazinczyval pedig levelezésben áll. Toldy Ferenccel már egyetemei évei alatt életre szóló barátságot köt. Barátságuk alapja az irodalomhoz kötődő erős vonzalmuk. Toldy ismerteti meg Bajzát Kisfaludy Károllyal, aki a kor irodalmi vezére. Kisfaludy meglátja benne a tehetséget, és kitünteti barátságával, s az Aurora című almanachjában jelenteti meg Bajza verseit, köztük a nagy népszerűséget hozó Borénekét. Kisfaludy Károly korai halála után Vörösmarty, Bajza és Toldy lesz a haladó irodalom elismert vezérkara. Irodalmi életünkben ekkor még hiányzik a kritikai szemlélet. Kölcsey már korábban hangsúlyozza a komoly műbírálat szükségességét, de fellépése népszerűtlenséget vált ki, ezért visszalép. így idővel el- burjánzik a dilettantizmus, az ízléstelenség, különösen az egyre szaporodó folyóiratokban. Az Aurorakor 1825-ben tervezi egy kritikai folyóirat indítását, melynek szerkesztésére Bajzát kérik fel. O még nincs tisztában pályájával, ezért tartózkodik attól, hogy elvállalja Azonban egy-kettőre kiderül, ő hívatott Kölcsey örökébe lépni: Végül 1830-ban együtt hozzák létre a Bajza szerkesztette Kritikai Lapokat, 1837-ben pedig az Athenaeumot, a kor magas színvonalú folyóiratát. Az Athenaeum Játékszíni Krónika című rovatába Vörösmartyval felváltva írja a színházi tudósításokat, illetve kritikákat. Bajza és Vörösmarty nemcsak barátok és bajtársak, hanem sógorok is, mivel a Csajághy nővéreket veszik feleségül: Bajza Csajághy Juliannát, Vörösmarty pedig húgát, Csajághy Laurát.

Bajza kritikájában a tehetséget támogatja, és a feudális berendezkedésű állam tekintélyelve ellen foglal állást. Ezért sok ellenséget szerez magának, ám az irodalmi viták Bajza győzelmével végződnek. Ez a bátor kiállása olyan elismertté teszi, hogy az 1837. augusztusában megnyíló Magyar Színház (1840-től Nemzeti Színház) első igazgatójává választják.

Tevékenységét a legnehezebb időben kezdi el. A színház indulásakor problémák merülnek fel. Nincs olyan eredeti magyar mű, amellyel a színházat meg lehetne nyitni. A színházi társaság se állt még össze, továbbá a függöny és ruhatár sincs rendben. Bajza sikeresen leküzdi a nehézségeket, és augusztus 22-én eredeti előjátékkal, és fordított fő darabbal nyitja meg kapuit az első állandó magyar színház. Nemcsak megszerkeszti a Pesti magyar színésztársaság törvényeit, hanem következetesen életbe is lépteti. A nemzeti színügy körüli nézetek korrekt tájékoztatására megjelenteti a Szózat a pesti magyar színház ügyében című írását. Amikor a színház már a rendes kerékvágásban halad, s a művészi szempontokra több figyelmet fordíthatna, „kitör” a pesti árvíz.

Közel egy évig vezeti a színházat, majd folytatja írói, szerkesztői munkáját. Az Athenaeum lap megszűnése után, történelmi munkákat ír. 1844-ben az Eudoxia császárné és A Telekiek tudományos hatása

című műveit az Akadémiai Könyvtár megnyitásán olvassák fel. Az Ellenzéki Kör megbízásából szerkeszti az Ellenőr című politikai zsebkönyvet, mely a cenzúra miatt külföldön jelenik meg.

Széchenyi és Kossuth sürgetésére újra elvállalja a Nemzeti Színház igazgatását, ezt a posztot 1847 október 1-jétől 1848 július 1-ig tölti be. Majd minden munkájával felhagy, amikor Kossuth felkéri Hírlapja szerkesztésére. ‘48. végén a kormány és az országgyűlés Debrecenbe vonul, velük együtt Bajza is. A szabadságharc bukása után sógorával hol Szatmárban, hol Nógrádban bujkálnak. A reménytelenség, a szorongás felőrli idegzetét. Haynau bukása után, visszatér Pestre, de nem kap megbízást a korábban már elkezdett Világtörténet folytatásához, sem egyéb írásához. Az Akadémia megbízásából a kormánynak már lefordított Entwurf-ja, azaz a gimnáziumok szervezési terve, kiadatlanul hevert a bécsi közoktatási minisztérium archívumában.

Tudata fokozatosan elhomályosul, és 54 évesen meghal. Bajza József nevét utca őrzi Erzsébetvárosban.

Nem nyújtottam be 2009. május 20. napjáig a személyi jövedelemadó bevallásomat. Mit tehetek, hogy a mulasztásomat orvosoljam?

Amennyiben az adózó határidőben menthető okból elmulasztja benyújtani a bevallását (pl. betegség, kórházi kezelés, utazás, ...), úgy az akadály megszűnését követően (pontosabban az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül) a bevallást pótlólag be kell nyújtania.

Ezzel egyidejűleg - tehát nem előzetesen vagy utólag -, az adózónak lehetősége van arra, hogy megfelelően indokolt igazolási kérelmet terjesz- szen elő postai úton az adóhatóságnál. Ha az igazolási kérelmet az adóhatóság pozitívan bírálja el, úgy adózó mentesül a bevallási késedelemhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Az adóhatóságnak nincs törvényi felhatalmazása a bevallási határidő előzetes meghosszabbításéAPEH kisokos

ra, a késedelmesen benyújtott bevallást tehát kizárólag a fent leírt módon célszerű pótolni [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (4) bekezdése alapján].

A személyi jövedelemadó bevallás benyújtását követően észleltem, hogy a bevallást hibásan töltöttem ki. Mit tehetek?

Amennyiben a bevallás adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő hibáját észleli, kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását (helyesbítését). Az adózói javítás lényege a teljes adatcsere, így a bevalláson nem csak a javítással érintett adatokat, hanem az eredeti 0853-as bevallásban szereplő valamennyi adatot (beleértve a részletező lapokat - a 0853-D lap kivételével) újra ki kell tölteni. A javítás a 0853-as számú bevalláson történik, a főlap (C) blokkjában jelölni kell a helyesbített bevallás típusánál, hogy melyik bevallást kívánja javítani (0853, 0853E, 08M29):

Amennyiben a módosítás folytán az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege változik az eredetihez képest, önellenőrzést kell benyújtani. Önellenőrzésre csak május 20-át követően van lehetőség. Az önellenőrzés szintén a 0853-as számú bevalláson történik, a főlap (C) blokkjában jelölni kell az önellenőrzött bevallás típusát (0853, 0853E, 08M29). Önellenőrzés esetén is teljes adatcsere történik, így az eredeti bevalláson feltüntetett összes adatot ismét ki kell töltenie. Önellenőrzés során a bevallási nyomtatvány 16-01-es és 16-02-es lapját is csatolni kell a bevallás főlapjához.