Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)

2009-04-29 / 5. szám

IHlÉttfftf/ÖlRftföNfÉffl

2009/5. szám

Buda Kata il un rovata

Újságíró, író, kabaré- és operettíró, konferanszié... 2. rész

Kellér Dezső: Erzsébetváros szülötte

Kellér Andor kis öccse, Dezső 1905-ben született kerületünkben a Cserhát utca 14. szám alatti házban. "Szülőföldem Budapest, pontosabban a hetedik kerületnek az a része, amelyet Chikágónak neveznek. ... laktam én az ötödik kerületben meg a tizenharmadikban, sőt Újpesten és Budán is, hosszabb-rövidebb ideig. De mint egy idegenbe szakadt emigráns, mindenünnen visszavágytam gyermekkorom kulisszái közé, a Városliget tőszomszédságába."

(Folytatás a 3. lapszámból)

Kabaré számok írásától Salamon Béla eltanácsolja Kellér Dezsőt. Ez az eset fájón él benne, ám a sors összehozza az egykori Apolló kabaré titkárával, Fekete Józseffel, aki a Népszínház mintájára Népkabarét szeretne alapítani. Népkabarét ugyan nem sikerül létrehoznia, de színházat igen, méghozzá Erzsébetvárosban. Ez a Bethlen-téri Színpad. A Bethlen-tér 3. számú lakóház jobb oldalának alagsorában és magasföldszintjén alakítják ki az erkélyes színháztermet. 1929. őszén Fekete József azzal a kéréssel áll Kellér Dezső elé, hogy ő legyen a kabaré házi szerzője. Dezső meglepődve, majd szabadkozva fogadja ajánlatát. "De hát addig beszélt a lelkemre, amíg a végén beadtam a derekam." Az vonzza legjobban, hogy a színház a Csikágóban van, ahol ő és testvére született. Nem véletlenül adja első operettje címéül a Csikágó nevet. A szellemesen megírt operetthez Hetényi - Heidelberg Albert, a színház zenei vezetője szerez kitűnő zenét. S itt ugrik be a megbetegedett konferansziét helyettesíteni. Itt kap először tapsot. Az Újság színházi rovata nyomban közli: "Konferansziévá alakult egy újságíró."

Két évadon át kupiét, operettet, kabarétréfát, vígjátékot ír a VII. kerületi lakosság szórakoztatására. "... Az előkelő szakma, ott messze a belterületen, tudomást se vett rólam." Viszont a Csikágóban szerzett rutinnal indul el a város belseje felé.

Két jelentős kabarészínház működik ekkor Pesten: a Teréz körúti Színpad és az Andrássy úti Színház. Ez utóbbiba kopog be darabjával, melyben azt írja le, hogyan vallottak szerelmet régen és a harmincas évek dzsesszes világban. Nemcsak hogy elfogadják, hanem remeknek találják. Érthetően nagyon örül, amikor meglátja nevét a színlapon. Ugyanabban az évben a Teréz körúti Színpad is elfogadja kupléját. Boross Géza kitűnő érzékkel és stílussal adja elő Kellér kupléját, és a siker sem marad el. Több hónapig szerepel a Színpad repertoárján. Boross Géza örökébe negyed század múlva Kibédy Ervin lép.

Kellér Dezső úgy dönt, hogy ezután kuplékat fog írni. Ugyanis azok a költők (Heltai Jenő, Gábor Andor, Szép Ernő, Harsányi Zsolt és társai), akik a kabaré hőskorában Nagy Endre biztatására megalapozzák a pesti dal "kultuszát", már szakítanak a könnyű műfajjal. Ezt követően Harmath Imre lesz a "kuplékirály", ám túlterheltsége miatt nem bírja a tempót,

megbízhatatlanná válik. S ezért fogadják Kellér kupié írásait örömmel.

Kellér Dezső neve, amikor a Teréz körúti színlapra is felkerül, akkorra már Nagy Endre, a kabaré megteremtője, visszavonul. Különféle ötletekkel próbálják Nagy Endre hiányát pótolni. Felléptetik például Karinthy Frigyest konferansziénak,

aki többször nem vállalja, annyira izgult. Kellér Dezsőnek sem sikerül az első fellépése. Kárpótolják azok a kisebb sikerek, melyeket színpadi szerzőként kap. Már fél éve egyfolytában játsszák a Dr. Jazz című zenés vígjátékát a Bethlen téri Színpadon. A Pesti Színház pedig a Feleségem nadrágja című revüjének bemutatására készül. S ekkor a Teréz körúti Színpad színészei felkérik arra, hogy a nyári vidéki turné alatt legyen a konferansziéjuk. Elfogadja ajánlatukat. Hasznára válik, hogy bevonják a műsorba is egy-két mondatos szerep erejéig, s a konferálás is jobban sikerül.

A harmincas évek közepétől az operett írást helyezi előtérbe. Öt olyan operettet ír, melynek kisebb-nagyrészben ő a szerzője. Ezek az Aki mer az nyer, Csárdás, Hulló falevél, 3:1 a szerelem javára, Csodahajó. A felsorolt címekből kiderül szerzőtársa és barátja Rejtő Jenő. Eközben megnyílik a Pódium Kabaré a Mérleg utcában, egy kis pincehelyiségben, Békeíiy László és Komjáti Károly közös vállalkozásában. A politikai kabaré "mentsvára" lesz. Kellér itt tér vissza a kabaréhoz. Ugyanis a külföldön tartózkodó Békeffyt ő helyettesíti a Pódium műsorában. Kellér kapcsolata a Pódiummal egyre szorosabbá válik. Ő és Görög László házi szerzője lesz a Pódiumnak. Ekkor írják közösen, a fasizálódó politikai életet merész iróniával kigúnyoló Elő az okmányokkal című műsort, melyet közel négyszázszor adnak elő. Ekkor már felsejlik a ü. világháború fenyegető veszélye. Aki csak teheti, elhagyja az országot. Kabarék helyett kávéházakban éneklő dizőzök szórakoztatják a közönséget. Kellér írja a dalok szövegét. Égyik barátja meghívja a Miamiba, azzal, hogy érdemes meghallgátni azt itt éneklő Major Idát. Kellémek ismerősen cseng a név, hisz a Bethlen téren gyerekszínpad is működik, és ott gyerekszínészként ismerte meg Idát. Major Ida 14 évesen a Király Színházban szerepel, amikor is gyermek- szereplőkkel viszik színre a Gül babát, s ebben ő játssza Leilát.

Megtudja Kellér, hogy Ida szövegszerzőt keres, de nem érti, miért nem szól neki? Egy alkalommal, amikor Dezső elmegy a Miamiba ebédelni, Ida megkérdezi, emlékszik-e még rá a Bethlen téri Színpadról? Hogyne emlékezne, de amikor megkéri, újon neki egy számot, kijelenti, hogy az ára 500 pengő. Rejtély marad számára, hogy tudott ekkora összeget mondani, amikor 50-ért szokott írni. Idának szikrázózó tekintetét még akkor se tudta elfelejteni, amikor már rég házasok voltak. 1945-ben, amikor hazatér a munkaszolgálatból, akkor veszi feleségül Idát.

Igen kanyargós úton jut el Kellér Dezső főfoglalkozásához, a konferáláshoz. A Vidám Színpadon az 50-es években estéről-estére ő konferálja a Békeffi Istvánnal közösen írt Pomócsi kalandjait, mely Salamon Béla alakításában válik népszerűvé. 1964-től a Thália Színházhoz szerződik. A Thália kabaré című műsorát drámai színészek adják elő. Két ízben kitüntetik: érdemes (1955) és kiváló művész (1965) címmel."

Kellér Dezsőről valószínűen a legtöbben azt a képet őrzik, hogy jobb kezével a függönyt fogva konferál. Ez és a maszek szó (magán szektor rövidítése) saját találmánya. 1986 óta már csak tv és rádió felvételeken láthatjuk, hallhatjuk. Korabeli kritikus véleménye szerint "... Kellér Dezső konferansza a műsor legszellemesebb száma, amivel a népszerű konferanszié a Nagy Endre és a Békeffy László rangját éri el, és elér még valamit, az egyetlen igazi rangadót: a maga sajátos és minden mástól megkülönböztető stílusát."

Kellér Dezső sírja a Kozma utcai temetőben