Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-04-09 / 4. szám
IK<BR’U’L»E*T-|i»K<O^E‘L*E*T-' 2009/4. szám 17 A kezdeményezés első állomásaként Bulgária mutatkozott be Mjáinc'iiuis; 1151, a) £»o)J&) Ő)V/®díá)b)am mmm m w w w u w Misszió es vízió Az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége a legutóbbi elnökségi ülésén, március 16-án vitatta meg és fogadta el a küldetésnyilatkozatával (misszió) és jövőképével (vízió) kapcsolatos nyilatkozatot. Küldetésnyilatkozat (misszió) A küldetésnyilatkozat, vagy nevezhetjük átfogó célnak is, szervezetünknek azt az alapfeladatát ha- t tározza meg, amelynek a teljesítés érdekében meghatározzuk az alapvető céljainkat. Ezek irányt mutatnak a cselekvéshez és tisztázzák azt, hogy mi a dolgunk és mit akarunk elérni. Erzsébetváros lakosságának rétegződéséből adódó érdeksokfélesége azt a feladatot jelenti az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége számára, hogy elősegítse ezek megfogalmazását (érdekartikuláció) és érvényesítését a nemzeti és az általános emberi értékek alapján, a helyi választott politikai döntéshozókkal együttműködve és a rájuk gyakorolt civil nyomással (média, civil közbenjárás, közvélemény mozgósítása, stb.) és szelíd kommunikációval (párbeszéd, vélemény és nézőpont tisztázása, érdeksérelem megfogalmazása, stb.) a kerületi lakosság javára és új minőségű városi közösség formálása érdekében. Jövőkép (vízió) A jövőkép meghatározásának az a célja, hogy támogassa a szervezet küldetésnyilatkozatát és tegye lehetővé a tagjai számára, hogy osztozzanak a lehetőségekben és a fontosságtudatban Az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége megkerülhetetlen tényező kíván lenni a helyi Önkormányzat döntéshozatali folyamatában és ilyen módon vinné keresztül azt a törekvését, hogy városnegyedünk lakossága ne a fejük felett megkötött döntések tétlen elszenvedője, tárgya legyen, hanem ellenkezőleg, a reávonatkozó helyi politikai elhatározások tevékeny formálója és alanyi alakítója. Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége Ez év elején született meg az a gondolat a Peterdy utcai nyugdíjas klubban, hogy az erzsébetvárosi kisebbségi ön- kormányzatok és a nyugdíjas klubok együttműködése keretében a kerület nyugdíjasai ismerjék meg más nemzetiségek kultúráját, folklórját és hagyományait. A kezdeményezés — melynek elindításában fontos szerepet vállalt Varga Mónika kisebbségi referens - első állomásaként március 25-én egy tartalmas klubdélután megrendezésére került sor, Bulgária bemutatkozik címmel. A kisebbségi napot, a szervező Bolgár Önkormányzat elnöke Kirov Péter nyitotta meg. A Dózsa György úti nyugdíjasház zsúfolásig megtelt klubjában a közönség színes ismertetőt kapott az országról, ízelítőt gasztronómiájából és együtt táncolhattak a Zomica együttes tagjaival (képünkön). Április 1-én, a programsorozat folytatásaként Görög napot tartottak a Peterdy utcai klubban, míg a tervek szerint májusban az Örmény Önkormányzat mutatkozhat be. Ünnepi megemlékezés együtt táncoltak, örvendeztek, végül pedig kis huszárokká avatták a gyerekeket. Ünnep előtt az Országházban Az óvoda Hétszínvirág csoportja, szülők, óvoda- pedagógusok kíséretével a Parlamentbe látogatott el a ‘48-as ünnepi készülődés részeként. A látogatás alkalmával kívülről és belülről is megcsodálhatták az ország egyik legszebb, legfontosabb épületét, annak díszes, jellegzetes részleteit. Részesei voltak az őrségváltás mozzanatainak, megtekintették a koronázási ereklyéket, és többek között betekinthettek az ülésterembe. Az iskolába készülők azt is tudták, hogy itt hozzák meg a törvényeket a képviselők. Távozáskor pedig egyszer megnézhették a több ezer gyufaszálból készített makettet a Parlamentről. A résztvevők ezúton is köszönetüket fejezik ki a Fiiló Pálnak, a kerület országgyűlési képviselőjének a látogatás megvalósulásában való közreműködéséért. Egy óvodás életében egy történelmi eseményt könnyebb élménnyé, megérezhetővé tenni, ha eljátszhatják a hozzájuk közel vihető történéseket. Ezzel a lehetőséggel éltek a Dob Óvoda Pillangó csoportjában, amikor a drámajáték segítségével feldolgozták az 1848. március 15. eseményeit. A nemzeti jelképek — kard, párták - készítésén túl, korhű ruhákat is magukra öltöttek a gyerekek, valamint megbeszélték és eljátszották a toborzást, a huszárok búcsúztatását, a rabságot. Ajáték lényeges eleme volt, amikor megfogalmazták érzéseiket, gondolataikat, a fogalmak megtapasztalt tartalommal töltődtek meg ajáték során. Az ünnep méltó lezárásaként ellátogattak a Nemzeti Múzeum kertjébe, ahol óvodásoknak való program várta őket: népviseletbe öltözött férfiak és nők vezették őket táncházba, felcsendült az ízes népzene, Nemzetiségek kultúrája a nyugdíjas klubokban
