Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-10-28 / 15. szám
16 tHWÉIlíEfiT 2009/15. szám G&r&g fcatpHkviß [Egyiházk&z$ég Hitvallásunk Templomunkban október 1-jén este a püspöki liturgián az egész közösség énekelte a hitvallást. Ez csak igen ünnepélyes alkalmakkor fordul elő. Máskor közösen mondjuk. Október 11-én, vasárnap, emlékeztünk meg a VII. egyetemes zsinat atyáiról. Hitvallásunkat is zsinati atyák fogalmazták meg, de már jóval korábban: a niceai (325) és a konstantinápolyi zsinatokon (381). Szertartásainkban ez a nicea-konstanti- nápolyi hitvallás szerepel: minden liturgiában (misében), a déli istentiszteletben, a keresztelés szertartásában. Híveink más hitvallási szöveget nem ismernek. Ha az olvasót (rózsafüzér) imádkozzék, a bevezetésben is ez a hitvallás kerül elmondásra. A II. vatikáni zsinat előtt a latin nyelvű misében is a nicea-konstanti- nápolyi hitvallás került elmondásra, vagy éneklésre. (A latin szövegeken alapuló egyházi zenében ez a „Credo” tétel, a kezdő latin szó, „Credo”, azaz „hiszek” alapján.) Ma már választhatják a római katolikusok az úgynevezett apostoli hitvallást is. (Ez másként a 12 ágaza- tos hitvallás, mivel 12 mondatból áll.) A protestáns egyházakban csak ezt mondják. Egy érdekességet hadd jegyezzek meg. Az örmény szertar- tású liturgiában egy harmadik hitvallás-formula fordul elő. Ciprusi Szent Epifáné (+ 403). Ez valamivel bővebb, mint a niceai. Összehasonlításul: a niceaiban mondjuk, hogy „Vallók egy kereszt- séget a bűnök bocsánatára”, Epifánéban pedig: „Hiszünk...egy kereszt- ségben, bűnbánatban, a bűnök kiengesztelésében és bocsánatában...”. Az imák fajtái: kérő, engesztelő, hálaadó és dicsőítő. A hitvallást melyik fajtájába soroljuk be? Sokszor imádságként is elmondjuk, gyónási elégtételként is feladják. Ha nem is kimondottan, de az utóbbi kettőbe tartozik. dr. Sasvári László Reformációi megemlékezés i Reformációi megemlékezést tartanak október 31-én 17 órakor a Reformációi Emlékparkban (Vn. kér. Városligeti fasor - Bajza u. sarok). Az ünnepi beszéd elmondására Tőkéczki Lászlót kérték fel. Imádságot Szebik Imre ny. püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke mond. Kulturális műsort a Baptista Teológiai Akadémia, a Fasori Evangélikus Gimnáziumtól és a Julianna Református Általános Iskola diákjai adnak. Közreműködik az Üdvhadsereg fuvószenekara. A megjelent egyházi vezetők áldást mondanak. Ezt követően, 18 órakor zenés reformációi istentiszteletet lesz a Fasori Református Templomban. Ezen a napon (október 31-én) Reformációi mérföld címmel a kerület protestáns egyházközségei egy gyermekeknek, fiataloknak szóló programot szerveznek. Az érintett felekezetek fiataljai a Fasori Evangélikus Gimnáziumból (Városligeti fasor 17-21.) indulva 14 órakor, egy körsétát tesznek érintve a templomokat, intézményeket, majd a Városligetben 1517 métert futnak, emlékezve az 1517-ben induló reformációra. A színes program végén a kiindulóponthoz visszaérkezve részt vesznek a Reformációi Emlékparkban tartott megemlékezésen. A betegek szentsége Novemberben gyakran gondolunk elhunyt szeretteinkre, akik már átköltöztek az örökkévalóságba. Különösen megnyugtató érzés, ha gondoskodó szeretetünkkel nemcsak szenvedéseiket enyhítettük, de lehetőségünk volt a legnagyobb segítséget is biztosítani számukra. A nagy út előtt gondoskodtunk, hogy részesüljenek a „betegek szentségében”, - amit helytelenül „utolsó kenetnek” neveznek egyesek. A betegek szentségét azért kaptuk ajándékba Mennyei Atyánktól, hogy annak kegyelmi ajándékai segítsenek bennünket a szenvedés, a megpróbáltatások óráiban. A lélek megnyugvását, felszabadult békéjét kapjuk meg általa, ami sok esetben a testi gyógyulást is eredményezi. Ha pedig a Jóisten magához szólít bennünket, megbékélt és megkönnyebbült lélekkel lépünk át földi életünkből az örökkévalóságba. Ennek biztosítása a legnagyobb jó, amit tehetünk szeretteinkért. Teljesen valótlan az a felfogás, hogy a beteg megijed majd, ha papot hívunk hozzá. Bizonyítottan mindenki számára áldott megnyugvást hoz, ami segít a betegség leküzdésében is. Ennek igazolásaként hadd említsem meg saját tapasztalatomat. Húsz éves koromban egy élet- veszélyes betegség kapcsán részesültem először a betegek szentségében. Nem volt benne semmi elriasztó, hanem boldog megnyugvást adott és számomra még a gyógyulást is elősegítette. Adja az Úr, hogy szeretteinkért való ez irányú felelősségünkről soha ne feledkezzünk meg. dr. Szűcs Gizella (Szent Erzsébet Plébánia) Lh@g:y<pmány<&k A keleti egyház a IV. századtól, a nyugati egyház a IX. századtól emlékezik meg halotta- ikról. Eredetileg azoknak a halott lelkeknek ünnepe, akik a naptárba nem kerültek be. Utóbb Mindenszentek, Halottak Napjának vigíliája lett. Az ünnep szokásához tartozik a gyertya- gyújtás a halottak lelki üdvéért, és szeretteink sírjának virágokkal való feldíszítése. Régen szokás volt a halott etetése. Miután a család elkölti a vacsorát, éjszakára a halottnak is terítenek abban a hiedelemben, hogy a halottak éjszaka kikelnek sírjukból. Későbbiekben a halottak etetése helyébe a szegények, koldusok táplálása lép, akik ezért imádkoznak az elhunytak lelki üdvéért. Ezen a napon általában tiltották a munkát, hogy a halottak nyugalmát ne zavarják. November 1. - Mindenszentek, november 2. - Halottak napja. Márton napja - november 11. A középkor egyik legnépszerűbb szentje Márton, aki a IV. században, a pannóniai Saváriában (Szombathely) született. A hagyomány szerint a pásztorok járandóságát legkésőbb Márton napjáig rendezni kell. Ez a szokás később úgy változik, hogy a pásztorok végigjárják a falut, köszöntőt mondva. Azok a gazdák, akiknek állatait őrzik, ajándékot, pénzt adnak nekik és megvendégelik őket. Márton napi szokássá válik a libasült, és HITTANÓRÁK A Szent Erzsébet Plébánia épületében (1074. Rózsák tere 8.) hittanórákat tartanak az alábbiak szerint. Óvodásoknak csütörtökönként 17 órakor. 1-2-3. osztályosoknak hétfőnként 17 órakor. 4-5-6. osztályosoknak szerdánként 17 órakor. 7-8. osztályosoknak szerdánként 17 órakor. Gimnáziumi csoport: hétfőnként 19 órakor. Egyetemisták: csütörtökönként 19:30-kor. Egyéb programokról a templom hirdetőtáblájáról tájékozódhatnak az érdeklődők! A plébánia telefon és faxszáma: 3-224-117 Halottainkra emlékezünk az újbor fogyasztása, mellyel lezárják a tavasztól őszig tartó gazdasági évet. Úgy tartják: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik’'.
