Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)

2009-10-14 / 14. szám

2009/14. szám Névadóünnepség az alsóerdősori iskolában Bárdos Lajos nevét vette fel az iskola és Rendészeti Minisztérium sajtó- osztálya által kibocsátott állásfog­lalás ügyében - miszerint Hunvald Györgynek mégsem jár a kifizetés -, dr. Draskovics Tibor igazságügy miniszterhez fordul a helyzet jog­szabályi környezetének tisztázása érdekében. A legutolsó fentiekkel kapcsola­tos információ az, hogy Kolláth György alkotmányjogász értelmezé­se szerint jár a fizetés, sőt mi több, az előzetes letartóztatás elvileg azt sem záija ki, hogy az érintett személy ezen idő alatt is elvégezze munkája egy részét. Feloldották az egyik számla zárolását Szeptember végén az ügyészség zá­roltatta Hunvald György feleségé­nek bankszámláját, ami a polgár- mester tiszteletdíjával kapcsolatban került a nyomozati hatóság látóköré­be. A zárolást azonban másnap arra való hivatkozással feloldották, hogy a vizsgált bankszámlákon nem talál­ható bűncselekményből származó pénz. Sebes Péter ügyvéd az egyik televíziós hírműsorban örömét fe­jezte ki az ügyészség álláspontjának a megváltoztatásával kapcsolatban, miszerint: „Kiderült, hogy az ügyészségi indítvány nem szentírás, azt megfelelő indokok alapján meg lehet változtatni”. Dr. Sebes Péter az Erzsébetvárosi TV szeptember 30-ai adásában el­mondta, hogy a számla zárolásának igen rövid indoka az volt, hogy „er­re a számlára érkezett Hunvald György fizetése”, és egy nappal ké­sőbb a visszavonó határozat sem volt hosszabb, azt tartalmazta, hogy a számlazárolás feloldásának az oka, hogy „erre a számlára érkezett Hun­vald György fizetése”. Vicc volt, btqkálás nem Az ügyészségi bejelentés szerint Hunvald György február 4-e és 10-e között megpróbálta magát kivonni az őrizetbe vétel alól, többek között vidéki szállodában, ahova álnéven jelentkezett be. Sebes Péter ügyvéd több fórumon is feltette a kérdést: Hogyan lehet elrejtőzni egy őrizetbe vétel elől, amit meg se próbáltak végrehajtani? Az ügyvéd lapunknak elmondta, Hunvald György a jelzett időszakban valóban nem tartózko­dott lakhelyén, azonban szó nem volt bujkálásról, például a munkahe­lyén minden munkanap elérhető lett volna. Az ügyvéd tudomása szerint először február 10-én a hajnali órák­ban keresték otthon, majd a munka­helyén. Amint megtudta, hogy ke­resték, elindult hazafelé, majd (ak­kori) ügyvédje társaságában délelőtt jelentkezett az ügyészségen, ahol őrizetbe is vették. Az okirat-hamisítással kapcsolatban Sebes Péter közölte, hogy szó nem volt hamis személyi igazolványról. Tény, hogy Hunvald György febru­ár 8-án Székesfehérváron bejelent­kezett egy szállodába Fazekas Géza néven. A névválasztás nem véletlen volt, inkább vicc, hiszen Fazekas Gézának hívják az ügyészség szóvi­vőjét, akivel a nyomozás kapcsán már hosszú idő óta kapcsolatban állt mind a hivatal, mind Hunvald György. Sebes Péter szerint egyéb­ként a szállodai bejelentőlap nem magánokirat, így a magánokirat-ha­misítás vétsége nem állhat fent. Tarlós István az ETV-ben Az ETV október 1-i adásában Tar­lós István fővárosi frakcióvezető volt Németh Péter főszerkesztő ven­dége. A műsorvezető Hunvald Györggyel kapcsolatos kérdésére Tarlós István többek között azt felel­te: A mai napig azt tudom mondani, hogy abban az emberben van em­berség és tárgyalókészség. Hogy mit tett vagy mit nem tett az majd kide­rül, de nekem az, még ha ez sokak­nak nem tetszik akkor is elmondom, nagyon disszonáns, hogy valami szokatlan negatív figyelemmel kö­vetik még az ítélethozatal előtt, és szinte három naponként mutatják rabláncon vezetve, kifejezetten és kitüntetetten őt, a családját is meg­alázva ezzel. Én ezzel a stílussal nem értek egyet. Másokat is gyanú­sítanak azzal, hogy bűnöket követ­tek el, mégsem járatják ezt a kanosszát velük. Tarlós István közölte, hogy mi­vel nem ismeri a sofőrt, így a nyilat­kozatával kapcsolatban sem tudja megítélni annak valóságtartalmát, de a véleménye független attól, hogy Hunvald bűnös-e, vagy sem, majd hozzátette: Ha részben vagy egészben elkövette amivel vádolják, akkor vállalnia kell azért a felelőssé­get. De ettől függetlenül, ha bizalmi emberek, akiket esetleg nem csak sérelem ért, hanem mondjuk támo­gatást is kaptak valakitől, vagy tá­maszkodhattak rá, ilyen módon for­dulnak vele szembe, az én számom­ra nem tud szimpatikus lenni. Mikor valaki csak akkor szól, amikor meg­haragszik, nem amikor a dolgok tör­ténnek, akkor, amikor valaki védte­len, akkor így hátulról neki ront... le­het, hogy nagyon becsületes ember a sofőr, nem akarom elítélni, de én nem tudnék ilyet tenni, az biztos. Az ETV teljes adása megtekinthető a www.erzsebetvaros.hu címen. Az Alsóerdősori Ének-zene Tagozatú Általános Iskola és Gimnázium szeptember 25- én tartotta névadó ünnepsé­gét és ezentúl Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Isko­la és Gimnázium néven mű­ködik. A nagyszabású név­adó ünnepségen megjelent Gergely József alpolgármes­ter, Hollósi Géza a művelődé­si iroda vezetője, Tóth Mária az EPSZK vezetője, és a Bár­dos család, valamint a Bár­dos Társaság több tagja is. A vendégek tiszteletére az isko­la tanulói színes hangjegyek­kel díszítették fel az iskolát, amely a tanulók sokszínűsé­gét jelezte. Az eseményen megjelentek más Bárdos Lajos iskolák igazgatói, hisz ezek szerte az országban megtalálhatóak, Dunakeszin, Hajdúszoboszlón, Tapolcán, Fe­hérgyarmaton, Nagyatádon és Mezőkövesden. Daróczi Bárdos Tamás, Bárdos Lajos fia úgy fo­galmazott, hogy most már ez az iskola is csatlakozott a Bárdos családhoz, amely a szűk családon kívül az iskolákat és kórusokat is magába foglalja. Daróczi Bárdos Tamás mesélt apjáról, akiben könnyedén egyesül a tekintély és a humor, akit mindenki szeretett, és aki óriási munkabírásával vív­ta ki tiszteletét oly sokaknak. Az esemény alkalmából beszédet mondott még Varga Gábor igaz­gató, aki büszkén mesélt az isko­la három énekkarának fővárosi szinten is kimagasló teljesítmé­nyéről. A komoly zenei hagyo­mányokkal rendelkező iskola al­sós-, felsős-, illetve gimnáziumi kórusa szólaltatta meg névadójuk kórusműveit Pintér Eleonóra, Kinczl Rita és Hasznosi Judit ve­zetésével. Az ünnepség keretén belül egy emléktáblát is átadtak a második emeleti körfolyosón. Bárdos Lajos születésének 110. évfordulója október 1-jén a zene világnapján volt. Bárdos Lajos (1899. október 1. - 1986. november 18.) zeneszerző, karnagy, zenetudós. Kodály Zoltán tanítványa volt, majd a Zeneművészeti Főiskolán ta­nított, kórust vezetett, 1934-ben megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat. Szívügyének tekintette a magyarországi énekkarok szá­mának és színvonalának növelését, szervezéssel és új kórusművek komponálásával is segítette őket. 1942 és 1962 között a budavári Mátyás-templom ének- és zene­karának karnagya. 1931-ben megalapította a Magyar Kórus folyóiratot és azonos nevű kiadóvállalatot. A cser­készmozgalmon belül megindította és elterjesztette a városi ifjúság körében is a népdaléneklést (101 magyar népdal). Gazdag zeneszerzői munkásságát (kb. 600 mű) népdalfeldolgozások, misék, motetták, költők versei­re írt kórusművek, színpadi és drámai kísérőzenék, dalok, hangszeres művek alkották. Zenetudósként tankönyveket, tanulmányokat, könyveket írt. Híresek Bartók, Kodály és Liszt kutatásai. Kitüntetései: Szent Gergely Lovagrend (XII. Pius Pápa adományozása - 1948), Erkel díj (1953), Érdemes művész (1954), Kossuth díj (1955), Kiváló Művész (1970). (Fo­tó: bardoslajos.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom