Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-03-20 / 3. szám
2009/3. szám mbar' Részletek az ünnepi beszédből Március 15-e van. A mai napon a magyar történelem egyik legszebb pillanatát ünnepeljük. 161 évvel ezelőtt, 1848 március 15-én az ország legjobbjai bebizonyították, hogy Magyarország képes legyőzni a nehézségeket, képes alapvető reformokat végrehajtani annak érdekében, hogy legyűrje az elmaradottságot s az élenjáró nemzetekhez csatlakozzon. - Ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Gergely József alpolgármster, majd kitért arra, hogy 1848-ban Magyarországon még feudális viszonyok voltak, történelmi volt az ország lemaradása a nyugati világtól. (...) 1848 márciusában még tudták Magyarországon, hogy nagy változásokat, átalakításokat csak akkor lehet hitelesen meghirdetni, ha üres szóvirágok helyett konkrét programot tesznek közzé. A 12 pont nyílt és érthető program volt. Mindenki számára világossá tette, hogy "Mit kíván a magyar nemzet?" (...) Ám a 12 pont megfogalmazása és a sajtószabadság kivívása csupán a kezdet volt. Programot hirdetni jóval hálásabb dolog, mint megvalósítani azt. 1848-ban azonban ez is másképp történt. Utólag szinte úgy látszik, hogy a többi lépés (a politikai foglyok kiszabadításától a jobbágyfelszabadításon át a felelős magyar kormány felállításáig) már szinte magától jött. Természetesen nem így volt. Komoly és éles viták voltak akkor is, azonban a legalapvetőbb kérdésekben sikerült egységet teremteni. A felelősség és a mély hazaszeretet mindenki számára világossá tette: a történelem nem bocsát meg annak, aki a sorsdöntő pillanatban az összefogás elé helyezi saját kicsinyes érdekét. (...) 2009 Magyarországán azonban ismét meg kell említenünk valamit, amire az 1848-as forradalom eszméi köteleznek bennünket. Kossuthék nem tettek különbséget az emberek között származási vagy vallási alapon. Nem azt vizsgálták, hogy kinek milyen a nemzetisége, kik az ősei. Tetteiket a Nagy Francia Forradalom hármas jelszava irányította és a "szabadság, egyenlőség, testvériség" jegyében minden embert testvérnek tekintettek. Ez a gondolat azóta is kultúránk alapja, amit így fogalmaz meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: "Minden ember szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek." ígérem, hogy önkormányzatunk mindent meg fog tenni azért, hogy senkit ne bélyegezhessenek meg, senkit ne félemlíthessenek meg származása, vallása vagy bármilyen más kisebbséghez tartozása miatt. Csak az tarthatja magát 1848 eszméi örökösének, aki számára ezek a szavak megkérdőjelezhetetlenek. (...) Nemzeti ünnep A Fidesz-frakció mindhárom tagja tisztelgett az emlékmű előtt: Vattamány Zsolt, Becskei Barbara és Berki Béla. Gerenday Ágnes képviselő a KDNP-frakcié nevében vett részt az ünnepségen. Az MSZP-frakció nevében Dr. Kispál Tibor és Ripp Ágnes képviselők koszorúztak az emlékműnél. Nagy Andrea és Molnár István képviselő az SZDSZ-frak- cié, és a helyi szervezet nevében helyezték el a kegyelet virágait a Klauzál téri szobornál. Március 15-e az egyik legszebb, legnemesebb ünnepünk. Ezen a napon az 1848-49es eseményekre, a magyarok hazaszeretetére és szabadság- vágyára emlékezünk. Erzsébetvárosban közösen ünnepelt a polgármesteri hivatal és a lakosság, a civil szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok, a önkormányzat képviselő-testületének frakciói, tagjai, és a helyi pártok is. Március 15-én délelőtt a Klauzál téri "Magyar Huszár" -'48-as emlékműnél méltóságteljesen, politikai felhangoktól mentesen, a múlt előtti tisztelettel zajlott a rendezvény. Az ünnepség kezdetén, a Budapesti Vándorkórus előadásában elhangzott a Himnusz, majd Vovesz Tibor konferanszié köszöntötte a megjelenteket. A program Lukács Katalin előadásával folytatódott (Petőfi Sándor: Magyar Nemzet, Baranyi Ferenc: Újra szól a Kossuth nóta; Kossuth Lajos azt üzente; Kossuth táborában). Az ünErzsébetváros önkormányzata nevében Koromzay Annamária és Gergely József alpolgármesterek helyezték el a megemlékezés koszorúit a ‘48-as emlékműnél. népi beszédet Gergely József alpolgármestertől hallhatta a közönség (Részletek keretes írásunkban.) A műsorban elhangzott Bhrams Magyar táncok című műve, a Kisebbségi Közösségek Egyesületének Zenekara előadásában, majd a Jó lovas katonának, illetve Esik az eső című dalokat adta elő a Budapesti Vándorkórus. A helyi rendezvényeken immár hagyomány, akik Kalotaszegi legényest, és rábaközi táncokat adtak elő (képünkön). A rendezvény végén sor került a koszorúzásra is, ahol a kerületi önkormányzat nevében Gergely József és Koromzay Annamária alpolgármesterek helyezték el az emlékezés koszorúját a ‘48-as emlékmű előtt. Őket a kerületi pártok és frakciók, majd a helyi civil szervezetek, kisebbségek, és hogy valamelyik kerületi általános iskola diákjai is fellépnek. Az idei március 15-ei rendezvényen a Jani- kovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium Cinege Tánccsoportjának műsora színesítette a programot, magánemberek tették a szobor alapjára illetve lábazatára koszorúikat, virágaikat. (Hagyományainknak megfelelően a képviselő- testület frakciói megemlékezéséről készült fotókat láthatják az oldalon)
