Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)

2009-09-09 / 12. szám

M nTrrarLrsTr 2009/12. szám Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Szeptember 12-én, szombaton Szűz Mária szent nevének ünnepe. Szeptember 14-én, hétfőn a Szent Kereszt felmagasztalása. Szeptember 19-20-án, szombaton 9-től 16 óráig, és vasárnap 12-től 16 órá­ig a „Kulturális Örökség Napjai” alkalmából műem­lék templomunk látogatható lesz. Szeptember 27- én a Szentírás vasárnapja. Szeptembertől visszaáll a szokásos miserend, tehát hétköznaponként reggel 7.30-kor és 18 órakor lesz szentmise. „Az Úr szolgálóleánya...” Szeptemberben három alkalom­mal is ünnepeljük Égi Édesanyán­kat, a Boldogságos Szent Szüzet. Szeptember 8-án születésnapjá­ról, 12-én neve napjáról emléke­zünk, 15-én pedig a Fájdalmas Szűzanya emléknapja van. Szűzanyánk teljesen tudatában volt az Atyától kapott küldetése egyedülálló, mérhetetlen felségének, mégis első szava az angyal köszöntésére ez volt: „íme az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.” A másokat szolgáló szeretet hatotta át minden tettét. Amikor megtud­ta, hogy rokona, Erzsébet gyermeket vár, teljesen természetes volt számára, hogy elmenjen, szolgálja, segítse rokonát. Egész élete a szent család gondos­kodó szolgálatában telt el. Amikor Jé­zus felment a mennybe, Mária az apos­tolok szolgálatában töltötte földi életét. A szolgálat volt vezérlő alapgondo­lata Szent Fiának is, amikor azt mond­ta: „Nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem, hogy én szolgál­jak és váltságul adjam oda életemet." (Mt 20,28) Mindannyiunk érdeke egy olyan vi­lágrend kialakítása, melyben minden ember kibontakoztathatja tehetségét, képességeit és emberhez méltó életét élhet. Csak akkor remélhetünk egy em­beribb jövőt, ha magunkévá tesszük Urunk Jézus és Édesanyja életstílusát. A szolgáló szeretet válasz Isten sze- retetére. De vajon valóban tudatosul-e bennünk, hányféle lehetőségünk van mindennapjaink során, hogy hasznára legyünk másoknak? Adja az Úr, hogy felismerjük a szolgáló szeretet sugárzó, önzetlen jóakaratból forrásozó egysze­rű tettek láncolatából valósul meg. dr. Szűcs Gizella (Szerit Erzsébet Plébánia) Görög Katolikus Egyházközség Az ötvenedik zsoltár ünnep a haszid filozófiá­ban? Hogyan készül egy Tóratekercs? Mit lehet tudni a feltámadás utáni időkről? Létezik-e lélek­vándorlás? Melyek a zsi­dó esküvő és a házasélet szabályai és hogyan kell egy válást levezetni? Ho­gyan ítéli meg a juda­izmus a homoszexuali- tást és hogyan szabályoz­za a háláchá a szerzői jo­got? Mit ír a Talmud a szerencsejátékokról? Ho­gyan zajlott egy nap a Je- ruzsálemi Szentélyben? Kik írták a Holt-tengeri tekercseket? Léteznek-e kódok a Bibliában? Mitől kóser a rágógumi? Merre tart Izrael modernkori történelme? Mi a haszi- dizmus és kik azok a ha­szidok? A decemberi órák javarésze pedig a Hanuka ünnepével foglalkozik. Bővebb információ http://www.zsido.com/pr ogramok/zsidotudo- manyokosziszemeszte r/48 honlapon, érdeklőd­ni lehet még a 268-0183- as telefonszámon. „Könyörülj rajtam Isten, a Te nagy irgalmasságod szerint, és könyörületed sokasága szerint töröld el gonoszságomat. ” (50.1) A Károli Bibliában - eltérő számozás miatt - az idézett zsoltár az 51-es számot viseli. Az 1-2. vers magyarázat: „A kar­vezetőnek. Dávid zsoltá­ra, amikor Nátán próféta elé járult, miután ő Batsebávai vétkezett.” Lényegében a zsoltár­szöveg a 3. verssel kez­dődik, melyet írásunk elején idéztünk. Az első szó: „Könyörülj”, latinul „Miserere”. E latin szó­val ismert a zenetörté­netben, hiszen több ze­neszerző is feldolgozta. Hét bűnbánati zsol­tárt ismerünk: 6., 31., 37., 50., 101., 129., és 142. Az 50. a legismer­tebb, több helyen szere­pel szertartásainkban. A reggeli istentiszteletben, ha van evangélium olva­sás, akkor azt követően, ha nincs, akkor a kánon szóval ismert éneksoro­zat előtt. Szerepel a har­madik imaóra zsoltárai között is. (A „harmadik” szó itt nem az imaóra sorszámát jelzi, hanem a régi római időszámítás szerint a délelőtti 9 órát.) Előírások szerint a pap­nak, vagy a szerpapnak a tömjénezés közben az 50. zsoltárt kell imádkoznia. Egyes egyházközségek­ben a liturgia előtti temp­lomtömj énezéskor az egész közösség hangosan imádkozza. Számos pap gyónáskor elégtétel gya­nánt az 50. zsoltárt adja fel, részben feltételezve, hogy könyv nélkül tud­ják, de minden ima- és énekeskönyvünkben megtalálható. A zsoltár 17. verse fo­hásszá vált: „Uram, nyisd meg ajkaimat, és szám a Te dicséretedet fogja hir­detni." Ez egyes szertartá­saink bevezető szövegei­ben is helyet kapott. Egyé­ni fohászként is imádkoz­ható, főként, ha szólnunk kell, s kissé tanácstalanok vagyunk. így ide illik szeptember elejére, mivel az egyházi évünk e hó el­sején kezdődött. dr. Sasvári László Hagyományok, népszokások Még szinte véget sem ért a nyári intenzív judaiz­mus gyorstalpaló, máris indul a Zsidó Tudomá­nyok Szabadegyetem­ének őszi kurzusa, amely egészen december 23-ig tart. A Chábád Lubávics Zsidó Oktatási és Neve­lési Alapítvány, valamint az Egységes Magyaror­szági Izraelita Hitközség minden olyan érdeklődőt szeretettel vár, aki nem­csak folklorisztikus szin­ten hajlandó foglalkozni a zsidósággal, de kész a zsidó tudományokban el­mélyülve megismerked­ni nemcsak a judaizmus hagyományaival, filozó­fiájával, elméletével, de a gyakorlati szidó élettel is. Az órákon felkészü- lünek az őszi zsidó nagy­ünnepekre. Hogyan áll össze a zsidó naptár? Hogyan nézett ki Mai- monidész szerint az új­hold és a zsidó naptár az ókorban? Tudnivalók Ros Ha Sana ünnepéről. Hogyan fújjuk meg a Sófárt? Mit ír a Talmud a Szukkot ünnepéről? És hogyan jelenik meg ez az Kisasszony napja - szeptember Ó. A kereszténység ezen a napon emlékezik Jézus anyja, Szűz Má­ria születésére. Születését, halálát és mennybemenetelét már az el­ső századtól megünneplik. Ma­gyar elnevezése - Kisasszony vagy Kisboldogasszony a 15. századig vezethető vissza. A kö­zépkorban megtartják vigíliáját és országszerte kedvelt búcsújá­rónap. A néphit úgy tartotta, hogy akinek „érdeme van rá”, a felke­lő Napban meglátja Szűz Máriát. Szeptember 8-a már a ke­reszténység előtt is őszkezdő napnak számított. Sokfelé a cse­lédek ekkor lépnek szolgálatba. Ilyenkor kezdődik a dióverés, és ekkor szedik a fűszerpaprikát is. Időjárási jóslás e napra: „Az időt Kisasszony napja / négy hétre előre megszabja”. Ezt a napot „Fecskehajtó” Kisasz- szonynak is nevezik, mert ekkor indulnak útra a fecskék, a ván­dormadarak. A hagyomány sze­rint, Kisasszony napja a vetés előkészülésére is jel. Hajnalban, az ég áldására, a harmatra kite­szik a vetőmagot, nehogy meg­üszkösödjön a gabona. Zsidó tudományok Szabadegyeteme

Next

/
Oldalképek
Tartalom