Erzsébetváros, 2009 (18. évfolyam, 2-18. szám)
2009-08-18 / 11. szám
1______________________________________________________________________________________________________________________ 16 líífJE ÍID35ÍZ 2009/11. szám Árpád-házi Szent Erzsébet plébánia 1074 Rózsák tere 8. Tel./fax.: 322-4117 Augusztus 20-án, csütörtökön Szent István király ünnepén reggel fél 8-kor és 11 órakor lesz szentmise templomunkban. Augusztus 21-én, pénteken pihenőnap, nem tartunk irodai szolgálatot. Augusztus 29-én, szombaton munkanap, délután 15 órától 18 óráig tartunk irodai szolgálatot. Szeptember 2-án, szerdán 17 órakor a Karitász munkatársak gyűlése. Szeptember 4-én, első pénteken az esti szentmise után szentóra. Szeptember 6-án, vasárnap a 9 órai szentmisén Veni Sancte. Szeptember 8-án, kedden Kisboldogasszony ünnepe, Szűz Mária születésnapja. Délután 14 órakor Idősek Klubja. Szeptember 12-én, szombaton Szűz Mária szent nevének ünnepe. Szeptembertől visszaáll a szokásos miserend, tehát hétköznaponként reggel 7.30-kor és este 18 órakor lesz szentmise. Je/es napúk, hagyományok Szent Rókus és Egyed Augusztus 16. - Szent Rókus napja Életét a betegek ápolásának szentelő Rókus, Franciaországban született. Nagy önfeláldozással ápolja a pestisben szenvedőket is, mígnem Itáliában ő maga is megkapja a kórt. Csodával határos módón meggyógyul. Mikor visszatér hazájába, kémnek tartják és bebörtönzik. Haláláig, mely öt év elteltével következik be, rab marad. A legenda szerint, a holtteste mellett talált írásban ez áll: „Akik pestisben megbetegednek és Rókushoz folyamodnak, meggyógyulnak.” Ettől az időtől kezdve tartják a pestis ellen védő szentnek. Magyarországon a 18. században terjedő járványok hozzák magukkal tiszteletét. Az 1710-ben pusztító pestisjárvány idején Pest város tanácsa fogadalmat tesz, hogy Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére kápolnát emel, a városfalakon kívül pedig barakk-kórházat épít. Közel 300 év elteltével is ezen a helyen áll a Szent Rókus kápolna és a kicsit fiatalabb kórház. Szeptember 1. - Egyed napja Szent Egyed a nyolcadik században, francia földön élő remete. Egy vadászat alkalmával, a gót király kísérői az őt tápláló szarvasünő helyett a szentet találják el nyilaikkal. Szerencsés felgyógyulása után, a király kérésére kolostort alapít, mely halála után fontos zarándok hellyé válik. A néphit szerint Egyed-nap időjárásából az egész őszre lehet következtetni. Görög Katolikus Egyházközség Egy ünnep olvasmánya Tíz évvel a hajdudorogi egyházmegye megalapítása előtt, 1902-ben jelent meg az a kötet, mely istentiszteleteink szentírási olvasmányait tartalmazza magyar nyelven. Ebben szerepelnek Szent István király ünnepének olvasmányai is. Érdekes a naptári megjegyzés: augusztus 7.- augusztus 20. Akkor a hazai görög katolikus egyház még ónaptár szerint ünnepelt, augusztus 20- ára augusztus 7. esett. Abban az időben még a magyar görög katolikusok többsége a munkácsi egyházmegyéhez tartozott. A kötet szerkesztője Melles Emil görög katolikus lelkész, aki a Rózsák terei templomunk első paróchus lelkésze volt 1905-től. Később egyike volt azoknak, akik szorgalmazták, hogy egyházunk vegye át az új naptárt. Templomunk hajójának déli falán - két ablak között - látható egy falkép. A kép foalakjai Szent István király és Boldog Gizella királyné. Néhány apáca látható még a kiterített koronázási palásttal. A koronázási palást - mely ma a Nemzeti Múzeumban látható - a Veszprém-völgyi apácamonostorban készült. Fennmaradt a monostor 1002-ből való alapítólevelének szövege másolatban az 1100-as évekből. Az érdekesség: az eredeti szöveg görög, de a másolat mellett a latin fordítása is megtalálható. Az alapítólevél bevezetésében szerepel az alapító neve: István, egész Magyarország királya. Miért készült görög nyelven? Mert a monostor lakói görög szer- tartású apácák voltak. Veszprém egyébként a királynék városa volt. 1926-ban dr. Krajnyák Gábor lelkész — aki később templomunk második paróchusa lett - a Századok történelemtudományi folyóiratban megjelentetve, tanulmányt írt a Veszprém-völgyi monostorról. (E monostor romjai ma is láthatók a veszprémi viadukt közelében.) Végül hadd említsük meg, hogy Magyarország iránti rokonszenv- ből 2000-ben a konstantinápolyi egyetemes görög ortodox pátriárka is felvette Szent István királyt az ortodox egyházi naptárba. dr. Sasvári László Szent Erzsébet Plébánia Szent István király ünnepe Augusztus 20-án államalapító szent királyunkat ünnepeljük. A Gondviselés olyan királlyal ajándékozott meg bennünket, aki uralkodóként és lelkűidében egyaránt kiváló volt. Törvényeket alkotott, melyekkel megszilárdította az ország lakosságának életét. Felismerte, hogy a kereszténység felvétele által lehet a különféle törzsekből egységes nemzetet alkotni. Látta, hogy a keresztény értékek tudnak szilárd alapot teremteni a személy méltósága, a szolidaritás, a szabadság és a béke számára. Megszervezte az egyházi életet, tudta, hogy Jézus Krisztus az a szilárd szikla, amelyre maradandóan lehet jövőt építeni. Példás családi élete a magyar családok eszményképévé vált. Ezer évvel ezelőtt beillesztette népünket az európai nemzetek közösségébe. Ha azt akaijuk, hogy nemzetünk a történelmi változások közepette szilárdan fennmaradjon és kibontakozzon, akkor nekünk ezt a szentistváni örökséget tudatosan ápolnunk kell. A nemzet csak akkor remélhet egy jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért. Új emberré kell válnunk, aki Isten iránti szeretetből megnyílik embertársai felé, és szeretetével nagylelkű szolgálattá alakítja át életét. Az ilyen szeretet a közjó érdekében vállalt tevékenysége által megújítja és emberhez méltóvá teszi a társadalmat. Szent István királyunk, kérünk, jár közben éretünk az Úmál! dr Szűcs Gizella (Szent Erzsébet Plébánia) Búcsú Mezey Tibor lelkipásztortól 2009. június 20-án, életének 70. évében elhunyt Mezey Tibor, a Budapest Fasori Református Egyházközség lelkipásztora. Itt, ezen az újságlapon is sokszor jelent meg a hívó szó. Ez a szó Krisztustól jött, az O hűséges szolgája által. Hívott! Közösségre a mi Megváltónkhoz. Hívott! Mert az Ő Ura ezt adta Néki. Hűséges és szolgáló életének 70. évében az Úr - mindenek Ura - hazahívta a színe elé. Mélyen gyászolva, de Urunk akaratában megnyugodva engedtük el Őt. Mezey Tibor, a mi testvérünk szolgáló élete véget ért. Szolgált és hívott. Hirdette az Ő győzedelmes Urát. Mindig, mindenkinek. Emlékezzünk az Úrra és az Ő szolgájára! Békesség minékünk. Jeszenszky Róbert
